Klíma- és energiakihívások közepette indulnak újra a téli sportok

A szokásoknak megfelelően október második felében veszi kezdetét a téli sportszezon. A most következő hétvégén kerül sor az alpesi sízők világkupájának nyitóállomására. A sorozatnak máris több kihívással kell szembenéznie, ugyanis egyfelől a több európai országban jelentkező energiaproblémák, másfelől a hegyekben tapasztalható alacsony hómennyiség vagy hóhiány okoz fejtörést a szervezőknek. Versenyt egyelőre nem mondtak le az utóbbi ok miatt, de vannak sízők, akik kritizálják azt, hogy október végén olyan helyekre visznek viadalokat, ahol ilyenkor nem mindig van elegendő hó. És akkor a nemrég Szaúd-Arábiának ítélt téli sporteseményről még nem is beszéltünk…

A hagyományoknak megfelelően az ausztriai Sölden ad otthont az alpesi sízők világkupa-sorozata idei nyitóversenyeinek, mégpedig szombaton és vasárnap. A férfiak és a nők számára is kétfutamos óriás-műlesiklóversenyt rendeznek. Rendre október második felében szokott startolni a világkupaévad, azonban idén sokáig kérdéses volt, meg tudják-e rendezni a söldeni versenyhétvégét, ugyanis aggasztóan kevés hó volt az Osztrák-Alpokban fekvő síterepen, emiatt a nemzetközi szövetség (FIS) folyamatos megfigyelés alá helyzete a pályát, vagyis folyamatosan nyomon követték a hóhelyzet alakulását és az időjárási viszonyokat is, hogy amennyiben hóágyúzásra lenne szükség, azt idejében megtehessék. Szerencsére úgy alakult a helyzet, hogy van elég hó Söldenben, így nem lesz akadálya annak, hogy szombaton a hölgyek, vasárnap pedig az urak számára is lebonyolítsák az idénynyitót.

Itt tehát nincs gond az időjárással, azonban egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás miatt a közeljövőben több alacsonyabban fekvő hegy is kieshet a versenyzésre alkalmas terepek köréből, amennyiben följebb kerül a hóhatár a fölmelegedés miatt. Ezek alapján nem meglepő, hogy az elmúlt hetekben több alpesi síző is kritizálta azt az október elején meghozott döntést, hogy 2029-ben Szaúd-Arábia rendezheti a Téli Ázsia-játékokat. Az arab országnak vannak hegyei, de ezekben persze korántsem fordul elő annyi hó, mint pl. az Alpokban. A szaúdiak óriási beruházást készülnek megvalósítani, ám ennek bizonyára meg lesznek a környezeti hatásai. A francia Clément Noël abszurdnak, honfitársa, Alexis Pintarault pedig nonszensznek minősítette ezt a döntést és sokan mások is aggályosnak tartják a projektet.

A Nemzetközi Síszövetségnek (FIS) nem volt befolyása az Ázsia-játékok helyszínének kijelölésére, a hozzá tartozó sportágak, így az alpesi sí világkupáinak szervezésére viszont igen. Ezen a téren azonban nem minden szereplő elégedett a FIS teljesítményével, mivel többen fordulatot reméltek.

Ennek az az alapja, hogy az idei rendkívül forró nyár a legmagasabban fekvő gleccsereket is kikezdte Európában, márpedig a profi sízők ebben az időszakban csak itt tudnak természetes körülmények között készülni az új évadra. Idén ez jelentős akadályokba ütközött a megszokottnál nagyobb mértékű olvadás miatt. A svájci gleccserek pl. idén az összes eddigi olvadási rekordot megdöntötték, mivel összesen 6%-ot vesztettek teljes térfogatukból.

Az európai indián nyár kellős közepén, október utolsó tíz napjában két gleccseren fognak zajlani az alpesisí-világkupa küzdelmei.

Többeknek nem tetszik a svájci-olasz verseny terve

A Söldenben található Rettenbach-lejtőn tehát a dolgok jelenlegi állása szerint nem fog gondot okozni a műhó használata ezen a hétvégén. Ezt már nem állíthatjuk a Svájc és Olaszország határán fekvő, az egyik oldalon Zermatt, a másik oldalon Cervinia névvel illetett terepről. A sportág történetének első, egyszerre két ország területén rendezendő világkupa-versenyének keretében október 29-én és 30-án a férfiak számára két lesiklóversenyt, majd november elején a nők részére ugyancsak két lesiklást bonyolítanának le.

Itt viszont most, alig több mint egy héttel az első verseny előtt az alsó részeken egyáltalán nincs hó. A FIS emiatt kénytelen volt hat nappal elhalasztani az ún. hókontrollt, azaz a pálya bejárását és ellenőrzését, amely során el lehet dönteni, van-e elég és megfelelő minőségű hó, s ha nincs, akkor még időben bevethessék a hóágyúkat, ahogy az most Söldenben történt.

“Más pályákon nem lett volna ugyanolyan mód a hószabályozásra, mint Zermattban. Szerintem a FIS az, amely erőlteti ezt a versenyt és nem a zermatti pálya. Ez az egész nonszensz dolog” – jelentette ki Johan Clarey, a férfi lesiklás olimpiai ezüstérmese.

Februárban, közvetlenül a pekingi téli olimpia kezdete előtt jelentették be nagy hűhóval, hogy ebben a szezonban először kerül sor erre a versenyre az olasz-svájci határon. Akkor természetesen azt mondták a szervezők, hogy természetes havon mehetnek majd a versenyzők – ma már nyilvánvaló, hogy ez nem így lesz, ha csak hirtelen nem hullik le fél méter hó. Komoly logisztikai kérdéseket is fölvet ez a helyszín, mivel 3700 méteres magasságban van a pálya, s különösen a kamerák és a pálya szélén lévő védőhálók helikopteres fölszállítása állítja komoly kihívás elé a szervezőket.

A 41 éves Clarey szerint miközben sok sípályán tesznek a környezetvédelem érdekében, addig más pályák magasról tesznek erre, ezért pedig megkérdőjeleződik az alpesi sí hitelessége, megítélése.

Még nem dőlt el az oroszok sorsa

Az alpesisí-világkupa szervezői számára ugyanakkor nem csak a környezeti kihívások jelentenek fejtörést, hanem a több európai országban kialakult energiaválság is. A FIS a napokban jelentette be, hogy esti versenyein igyekszik a legkevesebb számú reflektort, s azokat is a legalacsonyabb fényerőn működtetni. Az alpesi sízőknél viszonylag kevés esti futam van, de a síugróknál szinte mindig késő délután, kora este, azaz már jó sötétben versenyeznek.

A versenyzők közül többen a hóhiány és a műhó használata mellett az idei versenynaptárat is kritizálják, mivel túlzsúfoltnak és rosszul összerakottnak tartják. A férfi alpesi sízőknek például kétszer is el kell utazniuk Amerikába. Ebből a második alkalom jövő február és március fordulóján lesz, amikor minden szakág számára rendeznek versenyt, azonban ez azt jelenti, hogy egyes szakágak versenyzőinek csak egyszer kell a tengerentúlra utazniuk, ami pénzügyi szempontból nem mindenkinek lesz egy leányálom, mert ha már sokba kerül az amerikai utazás, az is jobb lenne, ha kétszer menne mindenki, mert akkor eleve úgy lehet tervezni a költségvetést.

A FIS illetékesei kitartanak amellett, hogy nem tudják teljes mértékben ellenőrizni a programot és azt a versenyzők kívánságaihoz igazítani. A színfalak mögötti harcok egyik oka a televíziós jogok körül keresendő: a nemzetközi szövetség szeretné a jövőben saját maga megkötni a világkupa-futamok közvetítési szerződéseit a tévétársaságokkal, ez egyben viszont azt is jelentené, hogy a folyamatért jelenleg felelős nemzeti szövetségek jelentős bevételektől esnének el. Emiatt olyan befolyásos , szezononként több versenyt is rendező szövetségek tiltakoznak, mint az osztrák vagy a svájci.

Emellett itt van még az orosz és fehérorosz versenyzők helyzete is. A FIS szombaton Söldenben tart ülést, amelyen döntés születhet a két ország sízőinek visszatéréséről. A szövetség az ukrajnai hadműveletek február 24-i kezdete után nem sokkal kizárta az orosz és fehérorosz indulókat, s a márciusra Oroszországba tervezett versenyeket törölte. Az biztos, hogy ebben a szezonban egyik, a FIS-hez tartozó sportág (alpesi sí, sífutás, síugrás, északi összetett, síakrobatika, hódeszka) számára sem fognak versenyt rendezni Oroszországban, de a szövetségnek az a szándéka, hogy a két ország sportolói decembertől visszatérhessenek a versenyekre.

Az alpesi síre nem gyakorol nagy hatást ez a téma, mivel itt egyik országnak sincsenek erős versenyzői, viszont a sífutás már annál inkább érintett, mert itt mindkét nemzet indulói igen sok sikert értek el az utóbbi évtizedekben. Nagy riválisaik az oroszoknak és a fehéroroszoknak sífutásban a svédek és a norvégok, akik közül már többen jelezték, hogy bojkottálják a világkupa-versenyeket, amennyiben visszatérhetnek az eltiltott sportolók. A visszatérésre a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által a hetekben tett engedmény ad lehetőséget, amennyiben a FIS tagjai így döntenek.

A hétvégén tehát megkezdődik az alpesisí-világkupa. A szakértők szerint a férfiaknál a svájci Marco Odermatt, a nőknél az olimpián totális kudarcot valló amerikai Mikaela Shiffrin lehet az összetett világkupa megnyeréséért járó nagy kristálygömb legfőbb várományosa. A szezon csúcspontját 2023. február 6. és 19. között éri el, amikor világbajnokságot rendeznek a franciaországi Méribelben.

A következő hetekben a többi téli sportág is szépen lassan megkezdi új idényét – jó eséllyel hasonló kihívásokkal, mint az alpesi sí.

A kiemelt kép forrása: Panoramic

Leave a Reply