Elfogadták a BL-reformot

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsága kedden szentesítette a Bajnokok Ligája 2024–2025-ös idénytől hatályba lépő reformját, és döntött arról, hogyan osztják szét a 32-esről 36 csapatosra emelt BL-főtábla plusz helyeit. Megváltozik az Európa Liga és az Európa Konferencia Liga programja is, ugyanakkor a BL-ben egyelőre nem vezetik be a Négyes Döntőt.

Most ingyen regisztrálhatsz a Sportudvar Prémiumra – élj a lehetőséggel!

Az elvi döntés már tavaly április 19-én – az elhíresült Szuperligára adott gyors válaszként – megszületett arról, hogy 2024 őszétől a jelenlegi 32 helyett 36 csapat szerepel majd a kontinens legrangosabb klubsorozatának főtábláján, a négycsapatos csoportokat egy nagy tabella váltja föl, viszont az azóta tartó – a nemzeti szövetségekkel és az országos bajnokságokat szervező ligákkal folytatott – konzultációk nyomán volt, ahol változott az eredeti terv: például tíz helyett csak nyolc mérkőzést játszik majd mindegyik csapat a csoportkört felváltó ligaszakaszban (most hatot játszanak három ellenféllel, oda-vissza alapon.)

Hogy ki kivel játszik, az a sakkból ismeretes „svájci rendszer” alapján dől majd el. A párosítások kialakításának alapelve, hogy a közel azonos teljesítményt nyújtó csapatok kerüljenek szembe egy-egy mérkőzésen. A sorsolás mikéntjéről egyelőre nincsenek részletek, annyi biztos csak, hogy minden csapat nyolc különböző ellenféllel találkozik majd, és négy mérkőzést hazai pályán, négyet idegenben játszik le.

Döntöttek arról is, hogy nem az eredetileg tervezett „történelmi eredményességi alapon” osztják szét a plusz négy főtáblás helyet – a kritikák lényege az volt, hogy egy ilyen rendszer előnyben részesítette volna a tradicionális nagycsapatokat –, hanem a klubok aktuális teljesítménye alapján. Vagyis:

• az aktuális UEFA-rangsor ötödik helyén álló ország bajnoki harmadik helyezettje automatikusan főtáblás lesz;
• a BL-selejtező bajnoki ágáról a mostaninál eggyel több, azaz öt csapat jut fel a főtáblára;
• egy-egy kvótát kap az aktuálist megelőző európai kupaidényben legjobb teljesítményt nyújtó két ország, méghozzá mindkettőnek ama klubja, amelyik az aktuális bajnoki tabellán a BL-be jutó csapatok mögött végez (pillanatnyilag az angol ötödik helyezett és a holland második helyezett lenne a kedvezményezett).

„Az UEFA ma egyértelművé tette, hogy teljes mértékben elkötelezett a sport alapvető értékei, a nyílt verseny kritériumainak megvédése mellett – idézi az uefa.com Aleksander Ceferint, az európai szövetség alkalomhoz illően derűlátó elnökét, aki hangsúlyozta: a végrehajtó bizottság minden tagja a reform mellett szavazott. – Meggyőződésünk, hogy a megalkotott új rendszer nemcsak a sportszakmai követelményeknek felel meg, nemcsak tovább növeli a sorozatok iránti érdeklődést, hanem a kiegyensúlyozott bevételeket is biztosítja, ami nem közömbös a klubok, a ligák, a közösségi labdarúgást is támogató szövetségek gazdálkodása szempontjából. A részvételi lehetőség kizárólag a sportteljesítményen múlik, azaz minden klub álmodozhat arról, hogy eljuthat a legjobbak közé.”

A 36 csapatos végtabella első nyolc helyezettje automatikusan a nyolcaddöntőbe jut, a 9–24. helyezettekre rájátszás vár a 16 közé kerülésért.

Most ingyen regisztrálhatsz a Sportudvar Prémiumra – élj a lehetőséggel!

Az UEFA döntött arról is, hogy a Bajnokok Ligája-mérkőzéseket – legalábbis a döntőig – továbbra is hétköznapokon játsszák le, tiszteletben tartva a hagyományosan a hétvégékre koncentráló nemzeti bajnokságok érdekeit.

Az elmúlt napokban az is fölvetődött, hogy a Bajnokok Ligájában a 2024-2025-ös szezontól kezdve a kézilabda mintájára egy Négyes Döntő keretében derülne ki, melyik csapat nyeri meg a sorozatot. Az UEFA azonban végül elállt ettől az elképzeléstől, mivel Ceferin elnöknek egy ma reggel megjelent L’Équipe-interjúban olvasható indoklása szerint a kluboknak veszteséggel járna a több napos tartózkodás a Négyes Döntő helyszínén, hiszen jegyeket kell vásárolniuk, s a szurkolóik ellátásáról is gondoskodniuk kellene. A közvetítők persze jól járnának a Négyes Döntővel, de egyelőre nincs konszenzus ebben a témában. Ceferin egyébként nem zárta ki, hogy 2024 után még visszatérnek ehhez a kérdéshez.

Hasonló módon változik meg a másik két kupasorozat is: az Európa Ligában nyolc, az Európa Konferencia Ligában hat mérkőzést vív minden csapat a főtáblán – értelemszerűen nyolc, illetve hat különböző ellenféllel. Mindkét sorozat főtábláján, vagyis ligaszakaszában 36 csapat vesz részt, és egy-egy teljes tabella alapján dől el a továbbjutás. (A részleteket később dolgozzák ki.)

A főtáblás küzdelmek tíz héten át tartanak majd, méghozzá úgy, hogy mindhárom sorozatnak lesz egy exkluzív hete: lesz egy olyan hét, amelyiken csak a Bajnokok Ligájában rendeznek mérkőzéseket, egy, amelyiken csak az Európa Ligában, és egy, amelyiken csak az Európa Konferencia Ligában.

Tegnap számoltam be a tervezett intézkedésekről, s azok fogadtatásáról. Akkor még több pontot illetően is nézetkülönbségek voltak, de ezeket úgy néz ki, sikerült elsimítani. A topcsapatok terhelése tehát az eredetinál kisebb mértékben, de nőni fog, mint ahogy a szponzorok, a tévétársaságok és a klubok bevételei is. Alapvetően a csoportkör eltörlésével nincs nagy problémám, ugyanakkor bízom abban, hogy a játékosok leterheltségére sikerül valamilyen megoldást találni, pl. nagyobb keretek engedélyezésével.

Az európai focikupák reformja tehát 2024 őszétől lép életbe. Kíváncsian várom, mennyire lesz sikeres a gyakorlatban az új rendszer, mennyire lesz érdekesebb az ősz, mint most.

Most ingyen regisztrálhatsz a Sportudvar Prémiumra – élj a lehetőséggel!

A kiemelt kép forrása: AFP