A héten véglegessé válhat a BL-reform

Ezen a héten kerül sor az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) kongresszusára Bécsben. A ma kezdődő tanácskozások során a legfontosabb döntést minden bizonnyal a Bajnokok Ligája 2024-től bevezetni tervezett új lebonyolításával kapcsolatban fogják meghozni az illetékesek. A terv az, hogy az eddigi 32 helyett 36 csapat kerüljön a főtáblára és a csoportkör helyett egy minibajnokságot rendezzenek. Ezek az elképzelések elsősorban a televíziós társaságok, a szponzorok és a klubok pénzügyi érdekeit szolgálják, miközben a versenynaptár már így is elképesztően túlterhelt. Nem csoda, hogy ellenjavaslat is megfogalmazódott a tervezettel szemben – minden bizonnyal komoly vita várható. A Sportudvar most összefoglalja, mi is változhat kettő év múlva.

Most ingyen regisztrálhatsz a Sportudvar Prémiumra – élj a lehetőséggel!

Egy héttel azután, hogy egészen elképesztő elődöntőket láthattunk, amelyek bizonyították a Bajnokok Ligája jelenlegi, közel 20 éves múltra visszatekintő lebonyolításának sikerességét, döntés születhet arról, hogyan legyen átalakítva a formátum.

Az UEFA még tavaly tavasszal mutatta be elképzeléseit, hogyan is nézne ki a legrangosabb európai kupasorozat lebonyolítása a 2024-2025-ös szezontól kezdve. Annak idején a Sportudvar is beszámolt a tervezetről, ám azt a Szuperliga-botrány háttérbe szorította, hiszen néhány lázadó klub pontosan akkor jelentette be az anyagias szakadárliga elindítását, amikor az UEFA előállt a BL-reformmal.

Az európai szövetség javaslata sok kritikát kapott, azonban most úgy tűnik, hogy a testület gyorsan szeretné lenyomni a kongresszus torkán a reformot. A végrehajtó bizottság a tervek szerint ma 13:00 és 16:00 között fog ülésezni Bécsben, ahol holnap 10:00-tól kerül sor az éves kongresszusra. Egyes források szerint az UEFA vezetése nagyon szeretné, ha legkésőbb a holnapi kongresszuson végleges döntés születne a BL átalakításáról, de abban is reménykednek a fejesek, hogy esetleg már a mai bizottsági ülésen olyan javaslat áll össze, amelyet a kongresszus elfogad.

A reformnak két sarokpontja van, amely körül vita folyik az egyes érdekeltek között: az egyik a főtáblára kerülő csapatok számának 32-ről 36-ra való növelése, a másik pedig a mostani csoportkört fölváltó, a sakktornák mintájára megálmodott minibajnokság, amelyben nem játszana mindenki mindenkivel, hanem minden együttes csak 10 mérkőzést vívna, ami viszont jóval több a mostani 6-nál.

Még brutálisabb menetrend jöhet

A csoportkör minibajnoksággal történő fölváltásával elsősorban piaci szereplők járnának jól. A televíziós társaságok azért örülhetnének, mert a mai 125 helyett 225 mérkőzésre kerülne sor egy szezonban, tehát jóval többet lehetne műsorra tűzni. A szponzorok azért járnának jól, mert hirdetéseiket többször lehetne mutogatni a pályák mellett reklámtáblákon, illetve a tévében. A kluboknak azért volna előnyös egy ilyen lebonyolítás, mert abban az esetben is jelentősen nőhetne jegybevételük a mai viszonyokhoz képest, ha csapatuk az alapszakasz végén elbúcsúzna a küzdelmektől. A nézők és a szurkolók között is sokan örülnének annak, ha több meccset láthatnának, azonban bőven vannak olyan drukkerek is, akik már a mostani meccsdömpinget is sokallják, hiszen lassan nincs olyan napja a hétnek augusztus és május között, amikor ne lenne élő közvetítés valamelyik bajnokságból vagy kupából.

Van két további, a döntéshozatal szempontjából a nézők igényeinél fontosabb aspektusa is a történetnek, amely befolyásolhatja a bécsi tanácskozások kimenetelét. Az egyik, hogy az európai labdarúgás versenynaptára már ma is erősen zsúfolt, a topklubok játékosainak alig jut idejük igazi pihenőre, amelynek súlyos egészségügyi kockázatai vannak, elég csak Christian Eriksen összeesésére vagy a főleg tavasszal sok csapatnál jelentkező sérüléshullámra. A másik, hogy miközben az UEFA álltólag az európai klubok közötti pénzügyi egyensúly megteremtésén fáradozik (ennek eszköze lenne a pénzügyi fair play reformja), addig a BL-formátum megváltoztatása ponthogy veszélyeztetné a ma is törékeny egyensúlyt.

Most ingyen regisztrálhatsz a Sportudvar Prémiumra – élj a lehetőséggel!

Sokak szemét szúrja az is, hogy az alapszakasz során minden csapatnak tíz mérkőzése lenne tíz különböző ellenféllel szemben, miközben manapság a négyfős csoportokban hat meccse van mindenkinek három amolyan oda-visszavágós párharc formájában. Annyira telített a naptár, hogy már ez a plusz négy összecsapás is komoly többletterhelést jelent a nemzeti bajnokságok, kupák és a válogatott mérkőzések mellett.

A kontinens 30 bajnokságát tömörítő Európai Ligák Szövetsége pénteken olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben nyolc mérkőzést javasol az alapszakaszra minden csapat számára, mert ezzel több mozgásteret lehetne hagyni a nemzeti bajnokságoknak, kupáknak. Számos nagycsapat is ellenzi a még brutálisabb terhelést eredményező elképzelést, pedig az Európai Klubok Szövetségét Nasszer Al-Kelaifi személyében egyikőjük, a Paris Saint-Germain tulajdonosa vezeti. A katari üzletember egy komoly érdekellentét kellős közepén áll, hiszen a PSG mellett a világ egyik legnagyobb sporttelevíziós csoportjának, a beIN Sportnak is az első embere, tehát egyszerre kellene a klubok és a televíziós társaság érdekeit képviselnie.

Hogyan osztják ki a fönnmaradó helyeket?

Az UEFA reformjavaslatának van még egy ellentmondásos pontja: a mostani kettő helyett négy csapat kerülhet be a Bajnokok Ligájába az UEFA-együtthatón elfoglalt pozíciója alapján. Ez a ranglista az előző öt szezon európai eredményeit nézi minden együttesnél. Ez a pont azt jelenti, hogy olyan gárdák is bejuthatnának a kupasorozat mezőnyébe, amelyek az előző szezonban nyújtott teljesítményük alapján nem érdemelnék meg az indulást.

A nagy klubok támogatják ezt a javaslatot, a ligák azonban nem, mivel úgy látják, hogy a nemzetközi kupahelyeket a jövőben is a nemzeti bajnokságokban és kupákban elért eredmények alapján kellene kiosztani. Egy évvel ezelőtt azért ellenezte szinte mindenki a Szuperliga elindítását, mert az alapító kluboknak fix helyük lett volna benne és nem a bajnoki- és kupaeredmények alapján állt volna össze a mezőny. A nemzeti ligák pénteki állásfoglalásukban azt írták, hogy igazságtalan lenne, ha bárki az együtthatója alapján nyert egérúton keresztül kerülne be a Bajnokok Ligája mezőnyébe. Igazuk van, hiszen ha egy sztárcsapat gyenge szezont fog ki hazája bajnokságában, igen hamar föladhatja a küzdelmet, mert elég ránéznie UEFA-együtthatójának alakulására, s abból simán kiszámolhatja, hogy egy gyatra szereplés mellett is meglesz-e a BL-hely vagy sem. Amennyiben erre igen a válasz, akkor az adott csapat nem fog igazán küzdeni, ami alapvetően sportszerűtlen hozzáállás lenne, a nézők pedig alighanem unnák.

Van még egy érdekes pont: Alekszander Cseferin UEFA-elnök egy horvát sportújságnak adott múlt heti interjúban arról beszélt, hogy szerinte nem lenne rossz, ha a Bajnokok Ligája a jövőben egy négyes döntővel érne véget. Ugyanolyan lenne a formátum, mint a kézilabdázóknál: egy városban bonyolítanák le pár nap alatt az elődöntőket és a döntőt – előbbiek természetesen egy mérkőzésen dőlnének el. Akár ez a javaslat is a csomag részét képezheti a mai és holnapi egyeztetéseken, de elfogadásának esélyeiről nem sokat tudni, persze nem is ez a legfontosabb pontja a reformtervnek.

Az elfogadás mellé állíthatja a kételkedőket, hogy az UEFA már értékesítette a 2024-2027 közötti időszakra a Bajnokok Ligája közvetítési jogait. Ezen a jogcímen 5 milliárd euró folyt be, ami több, mint a kétszerese a 2018-2019-es idény jogdíjainak. Ez a hatalmas növekedés is az új BL-formátum eredménye, pedig még végleges döntés nem is született róla. Ez ma vagy holnap megtörténhet.

Most ingyen regisztrálhatsz a Sportudvar Prémiumra – élj a lehetőséggel!

A kiemelt kép forrása: Panoramic