Mi az a sznúker?

A húsvéti hosszú hétvége egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért sporteseménye a sheffieldi sznúker-világbajnokság, amely szombattól egészen május 2-áig fog tartani. A sportág egyre népszerűbb, de bizonyára sokan vannak, akik nincsenek tisztában a szabályokkal – elsősorban nekik szól ez a cikk, még mielőtt leülnének a tévé elé, hogy nézzék a világbajnokság mérkőzéseit.

Öt karika – 53 olimpia története: Az első kötet már kapható a Google Play Könyvek felületén!

Szeretnéd, hogy teret nyerjen a bulvármentes sportújságírás? Támogasd a Sportudvart!

A sznúker, angol névalakban snooker, bizonyos nyelvekben sznúker biliárd a biliárdjátékok egy fajtája, melyet általában egy zöld posztóval bevont asztalon játszanak. Az asztalon hat darab lyuk és az azok alatt elhelyezett zseb található, ezek közül négy az asztal négy sarkában, kettő pedig az asztal két hosszanti oldalának felénél. A szabványos sznúkerasztal általában nagyjából 3,6×1,8 méter (angolszász mértékegységekkel számolva tizenkétszer hat láb), minimális eltérések azonban előfordulhatnak. Az asztalon lévő posztó befolyásolhatja a golyó sebességét, attól függően, hogy felfelé vagy lefelé történik a lökés az asztalon, a posztó apró sörtéi miatt.

Az asztalon történő lökések a dákó segítségével zajlanak, amely egy hosszabb, fából készült eszköz, a végén egy vékony, bőrből készült felülettel, amely a golyóval történő minél jobb kapcsolatot hivatott biztosítani. A dákóhoz tartozhatnak különböző segédeszközök is az asztal nagysága miatt, ha a játékos nem ér be az asztal egy pontjára, ilyenek a különböző méretű hosszabbítók, az iksz vagy a pók. A felszereléshez tartozik továbbá a huszonkét golyó, amelyek különböző pontértékkel bírnak, kivéve a fehéret, amellyel a többi biliárdjátékhoz hasonlóan a lökés történik. A fehéren kívül az asztalon található tizenöt piros golyó egy pont értékben, majd az úgynevezett színes golyók (6 db) kettőtől hétig terjedő pontértékkel, a következő sorrendben: sárga, zöld, barna, kék, rózsaszín és a fekete.

Egy mérkőzés két játékos vagy ritkább esetben két csapat között tornától függően különböző számú frame-re oszlik, amely a magyar játszma vagy menet szónak felel meg, azonban a magyar sportnyelvezetben is inkább az angol szavak maradtak használatban a sznúkert illetően. Egy frame a kezdő lökéstől a fekete golyó eltevéséig tart. Aki a több frame-et nyeri, az a mérkőzés győztese. A komolyabb nemzetközi versenyek mind pénzdíjasok, a világelitbe tartozó játékosok multimilliomosnak mondhatják magukat.

A sportág történetét illetően a legelfogadottabb nézőpont az, hogy a feltalálása a brit haditengerészet tisztjeihez köthető. Emiatt van az is, hogy a sznúker leginkább a Brit Nemzetközösségben és a korábbi brit gyarmatokon, így például Indiában a legnépszerűbb. Az egyetlen kivétel ez alól Kína, ahol a sportág egyre népszerűbb, jelenleg is számos kínai található a világ legjobb száz játékosa között, ezen kívül egyre több pontszerző tornát is rendeznek az országban – már amennyiben az utazási lehetőségek ezt megengedik.

A sznúker története dióhéjban

A biliárdjátékok őse a XV. századtól játszott, mára eltűnt pall-mall.

A ma ismert és népszerű változat kifejlesztése technikai újításokkal függ szorosan össze. Az egyik mérföldkő a dákó továbbfejlesztése volt 1800 körül, mely 1807-ben egy bőrrel bevont véget kapott. Ezenkívül 1827-ben az asztal faanyagát egy palalemezre cserélték és 1835-től gyapjúvászon helyett gumival töltötték meg a szegélyeket. A továbbiakban rögzítették azon asztal méretét, melyen az angol biliárdot játszották.

A snookert 1875-ben (feltehetőleg április 17-én) a brit gyarmati hadsereg tisztjei az indiai Nilgiri-hegység Ootacamund helység Ooty Club nevű klubjában találták fel. Akkor az ún. Black Pool volt az elterjedt játékmód, melyet 15 piros és egy fekete golyóval játszottak, akárcsak az angol biliárdot. A hagyományok következtében Sir Neville Chamberlain egy angol biliárdasztalon kísérletezett egy olyan variánssal, mely a 15 vörös és egy fekete golyó mellett továbbiakat tartalmazott. Az így létrejövő „snooker-pool” első formájában 15 vörös, továbbá egy-egy fekete, rózsaszínű, zöld és sárga golyót tartalmazott, az alapfelállás pedig az angol biliárdéból már ismert volt. Később módosították a játékot, bevezették a barna és a kék golyókat.

John Roberts Jr.-nak, az angol biliárd kiemelkedő korabeli játékosának tetszett az új verzió és 1885-ben Nagy-Britanniában nyilvánosan bemutatta azt. A snooker még a XX. század nagy részében is az angol biliárd dominanciája ellen harcolt, míg végül elfogadottá vált. További probléma volt, hogy nem léteztek egységesen elfogadott szabályok. Nagy-Britanniában 1908 és 1919 között két szervezet létezett különböző szabályzatokkal.

Miután a Billiards Association 1900. december 11-én Londonban megjelentette az első érvényes szabálykönyvet, 1919 júniusáig tartott, mire a barna és a kék golyó végleg a játék részévé váltak.

Joe Davis az 1950-es években a játék visszaszorulásától tartott és 1959-ben javasolta egy narancs és egy lila színű golyó felvételét és ezzel a színes golyók számának nyolcra emelését (Snooker Plus), ezzel a lehetséges legmagasabb break 201-re növekedett volna. Ez a változat azonban nem terjedt el.

snooker név a hadsereg újoncainak lekezelő elnevezéséből származik. A sportban először valószínűleg Neville Bowses Chamberlain tiszt alkalmazta egyik játékostársára, aki a golyót véletlenül vagy szándékosan úgy helyezte, hogy nem tudta azt megjátszani. A hadsereg fogalomjegyzéke hatással volt erre a sportágra, ezt az is mutatja, hogy a golyó lyukba juttatását a szaknyelv scratchnek nevezi.

Az első profi bajnokságokat 1927-ben Joe Davis sugalmazására játszották le. Davis nyerte a tornát és minden további világbajnokságot egészen 1946-ig, amikortól már nem vett részt tovább ezeken. Ezzel Davis egyetlen világbajnokságon elszenvedett vereség nélkül fejezte be. Az első amatőr világbajnokságokat 1963-ban Indiában rendezték és 1984 óta játsszák le évente.

1969-ben a BBC olyan sportágat keresett, mely alacsony költségek mellett a frissen bevezetett színes televíziók előnyeit különösen kidomborítja. Végül a Pot Black snookerkupát indították el ebből a célból, melyet először 1969. július 23-án sugároztak. A snooker ekkor komoly népszerűségre tett szert, később más bajnokságokat is közvetíteni kezdtek. Nagy-Britanniában ma a labdarúgás mellett a snooker a legnézettebb sport. Az 1985-ös Steve Davis és Dennis Taylor közötti világbajnoki döntő történelmet írt, éjfél után 18 millió néző követte a mérkőzést. A mai napig ez a Nagy-Britanniában mért legnézettebb sportközvetítés.

Szabályok

Kezdéskor a mérkőzésvezető előre meghatározott rend szerint helyezi el a golyókat, vagyis a vonalon a sárga, zöld, illetve barna golyókat, ez utóbbit a kékkel, a rózsaszínnel és a feketével együtt az asztal hosszanti felezővonalán. (A színes golyók helyét többnyire kis kereszt jelzi a posztón.)

A piros golyókat egy háromszög segítségével kell az asztalon elhelyezni úgy, hogy a vonalhoz legközelebbi golyó a lehető legközelebb legyen a rózsaszínhez, hozzá való tapadás nélkül. A fehér golyót a frame-et kezdő játékos a D alakú, az alábbi ábrán lent látható területen belül bárhol elhelyezheti, s onnan végezheti el az első lökést.

Így néz ki a sznúkerasztal egy frame kezdetekor (Forrás: Wikimedia Commons)

A játék során pontokat lehet gyűjteni a golyók lyukba lökése („eltevés”), illetve az ellenfél hibája által. A frame-et az nyeri, aki több pontot gyűjt. Mérkőzéseket általában több frame-re szoktak játszani, és akinek többet sikerül nyernie, az nyeri a mérkőzést.

A kezdés jogát pénzfeldobással döntik el, majd a frame-eket ezek után felváltva kezdik a versenyzők.

Ahogy már említettem, az első lökést úgy kell elvégezni, hogy a kezdőjátékos a D-mezőben helyezi el a fehér golyót, és onnan kell a fehérrel eltalálnia egy pirosat.

A játék során először egy piros golyót kell a lyukba juttatni. Ha ez valamelyik játékosnak sikerült, akkor kezdődik egy „break”, ami egészen addig tart, amíg megfelelő golyót juttat a játékos lyukba. (A break értéke az a szám, ahány pontot szerez a break alatt a játékos.) Egy játékosnak egészen addig van joga az asztalnál maradni és újabb golyót megkísérelni eltenni, amíg előzőleg a szabályoknak megfelelően juttatott golyót a lyukba.

Minden break-et piros golyó elrakásával kell kezdeni mindaddig, amíg van piros golyó az asztalon.

Piros golyó elrakása után a játékosnak meg kell neveznie egy színes golyót (ezt sokszor a nyilvánvaló célzás miatt ténylegesen nem kell kimondani). Ezt a színes golyót kell eltenni. Ha ez sikerül, akkor a színes golyót visszateszik a helyére, és újra piros golyó következik. Amíg ez sikerül, addig van joga a játékosnak az asztalnál maradni. A break befejezése után a másik játékos jön.

A frame végén már elfogynak a piros golyók. Az utolsó piros után még egy színeset kell eltenni, ami után, ha sikerült, még visszakerül a színes golyó a helyére. Ezek után a pontértéküknek megfelelő sorrendben kell elrakni a színes golyókat, amiket ilyenkor a bíró már nem helyez vissza az asztalra. A színeseket tehát sárga, zöld, barna, kék, rózsaszín, fekete sorrendben kell lyukba juttatni. A játék véget érhet úgy, hogy elteszik az összes golyót, de úgy is, hogy a felek megállapodnak, hogy ki a győztes. Ez utóbbira akkor kerülhet sor, ha az egyik félnek már nagyon nagy az előnye, az asztalon lévő golyók kevesek a hátrány ledolgozásához, és hibákat is el kellene követnie a másiknak, hogy az állás megforduljon.

Black Ball Game-nek nevezik azt a játékot, amikor már csak a fekete van az asztalon, és a két játékos között 7 pontnál kisebb pontkülönbség van.

Nagyon ritkán előfordul, hogy az utolsó fekete eltevése után egyenlő a pontállás. Ilyenkor a mérkőzésvezető felteszi a feketét a helyére, és a fehéret a D-mezőből indítva kell folytatni a játékot. Aki ezek után elrakja a feketét, az nyeri a frame-et. Ha a játékos a fehéret teszi el, akkor a másik játékos nyeri a frame-et. A másodjára elrakott fekete által megnyert játékot hívják „respotted black”-nek.

A break hagyományosan maximálisnak tekintett értéke 147 pont, ezt úgy tudja elérni a játékos, ha minden egyes piros golyó elrakása után a feketét választja a színes golyók közül, és sikerül is minden alkalommal lyukba juttatnia azt, majd a játék végső szakaszában a megfelelő sorrendben elrakja a hat színes golyót is. Az elméleti maximum 155 pont, ehhez az kell, hogy az ellenfél olyan hibát kövessen el, még a legelső piros elrakása előtt, amiért a játékos „free ball”-t, szabad lökést kap; azzal nyolc pontot ér el, majd teljesíti mindazon lökéseket is, amik a 147-es breakhez szükségesek. Az ilyesmi azonban rendkívül ritka.

A sznúker számos hibázási lehetőség létezik. Ezek közül párat már megemlítettem, de vannak még továbbiak is:

  • Egyetlen golyót sem talál el a fehér golyó.
  • A játékos a dákóval hozzáér egy piros vagy egy színes golyóhoz.
  • A játékos valamelyik testrészével vagy a ruhájával, illetve valamelyik segédeszközzel hozzáér valamelyik golyóhoz.
  • Színes golyót rak el a játékos, amikor piros következik, pirosat rak el, amikor színes következik, illetve nem a megnevezett vagy soron következő színes golyót rakja el. (Ha piros golyó van soron és egyszerre több piros is esik, az nem számít hibának, akkor annyi pontot írhat jóvá, ahány piros leesett. Ha színes golyó van soron és esik a megfelelő színes, de más is, akkor az hiba.)
  • Lyukba esik a fehér golyó.
  • Valamelyik golyó leesik az asztalról.
  • Tolás, vagyis a dákóval nem csak egy pillanatra ér a fehér golyóhoz, hanem hosszabban, aminek következtében tolja a dákó a fehér golyót.
  • Ugratás, vagyis a fehér golyónak olyan meglökése, hogy az átugrik egy nem kívánt, a fehér és a célgolyó közti golyót. (Azaz ha találat előtt megugrik, de nem ugrik át semmit, az szabályos.)
  • Lökéskor a játékos úgy fekszik fel az asztalra, hogy egyik lábával sem érinti a padlót.

Minden hiba legalább 4 pontot ér az ellenfélnek. Olyan esetben, amikor a kék, a rózsaszín vagy a fekete a célgolyó, vagy az a golyó, amivel a hiba történik, akkor a hiba értéke az aktuális célgolyó értéke.

A taktika szerves részét képezik a biztonsági lökések (Safeties), melyeknél a játékosok a golyót a szegélyhez közel próbálják helyezni. Ezután az ellenfél csak a golyó felső részét érintheti, ez az ún. forgató lökés korlátozott hatékonyságú, a golyó irányíthatósága is csökken. Ráadásul a rizikó miatt az ellenfél könnyebben követhet el hibát is. Létezik egy hasonló, a szakzsargonban kínai snookernek nevezett konstelláció is, melynél egy golyó nem az igazi snooker esetén megszokott módon blokkolja a lökőgolyó útját, hanem odatapad a lökőgolyó másik oldalához, ezzel ugyanúgy korlátozva a dákóval megcélozható felületet, azaz ugyanúgy korlátozva a golyó irányíthatóságát – másrészről a játékos ilyenkor szokatlan kéztartásból kényszerül a lökést elvégezni, ami szintén egy lehetséges hibaforrás.

A világbajnokság

Elsőre meglepőnek tűnhet, de a sznúker rendelkezik az egyik legrégibb világbajnoksággal, hiszen az első, hivatalosan is elismert világversenyre 1927-ben került sor. Azóta az 1941 és 1945, valamint az 1958 és 1963 közötti időszakot leszámítva minden évben megrendezték és ez így történik idén is.

Az eseményt 1977 óta az angliai Sheffieldben, a Crucible Színházban rendezik meg. A tornán 32 játékos vehet részt, közülük a világranglista első 16 helyezettje kiemeltként, automatikusan kerül be a mezőnybe, további 16 sznúkeres pedig az április első felében rendezett selejtezőből tudta magát kvalifikálni a világbajnokságra. Az 1. fordulóban a kiemeltek a selejtezőből bejutottakkal játszanak 10 nyert frame-ig tartó mérkőzéseket. Az 1. kiemelt a világranglista állásától függetlenül mindig a címvédő, igaz, idén a világelső a világbajnok is egyben, hiszen Mark Selby tavalyi diadalának köszönhetően vezeti a rangsort.

A 2. fordulóban és a negyeddöntőben 13, az elődöntőben 17, a döntőben pedig 18 frame kell a mérkőzés megnyeréséhez. Amíg az első mérkőzéseket még két etapban bonyolítják le, addig pl. a finálé négy szakaszban zajlik. A világbajnokság ágrajz szerint bonyolódik le, vagyis előre lehet tudni, hogy mely kiemeltek kerülnek a felső és melyek az alsó ágra, s lehet tippelgetni, hogy pl. a negyeddöntőben milyen párosítások jöhetnek össze. Az már most biztos, hogy Mark Selby és a nagy legenda, a 6-szoros világbajnok Ronnie O’Sullivan csak a döntőben futhat össze idén, mivel Ronnie a 2. kiemelt.

A világbajnokságnak évről évre egyre nagyobb a népszerűsége világszerte, így Magyarországon is. Az eseményt – ahogy lassan harminc éve – idén is az Eurosport közvetíti. Mivel a húsvéti hosszú hétvégén kezdődik meg a viadal, így az első három napban bizonyára rengetegen tudnak majd leülni a televízió elé, hogy nézzék a mérkőzéseket, s mivel az időjárás nem igazán fogad kegyébe minket az ünnep idején, így szabadtéri program helyett jó választás lehet a sznúker-világbajnokság.

Öt karika – 53 olimpia története: Az első kötet már kapható a Google Play Könyvek felületén!

Szeretnéd, hogy teret nyerjen a bulvármentes sportújságírás? Támogasd a Sportudvart!

A kiemelt kép forrása: Wikimedia Commons / Dmitriy Jakunin

Hozzászólás