Befejeződött a téli olimpia. Összességében véve szerintem egy nagyon jó esemény volt a színvonalat és a rendezés minőségét tekintve, s rengeteg szép emlékkel gazdagodhattunk, ugyanakkor sajnos negatív dolgok is történtek bőven Kínában az elmúlt hetekben. A Sportudvar most összefoglalja, mi volt jó és mi volt rossz ebben az olimpiában.
Szeretnéd, hogy teret nyerjen a bulvármentes sportújságírás? Támogasd a Sportudvart!
JÓ DOLGOK
A történelmi magyar szereplés
Számunkra természetesen elsősorban azért fog emlékezetes maradni ez az olimpia, mert a magyar csapat soha nem szerepelt még annyira eredményesen téli játékokon, mint idén. Egy arany- és kettő bronzérem, valamint 20 olimpiai pont került Magyarország neve mellé. Korábban minden téli olimpián (már ahol született magyar érem) csak egy-egy medált szereztek sportolóink, a pontrekord pedig 15 egység volt. Mindkettőt sikerült túlszárnyalni, ami nagyon jó dolog. Tegnapi cikkemben részletesen írtam a magyarok szerepléséről.
Volt igazi hó is
Az egyik legfőbb kritika amiatt érte a kínai szervezőket az olimpia előtt, hogy a havas sportágak versenyeit műhavon rendezik, mivel Kínában kevés hó szokott hullani télen. Ez idén sem volt másként, úgyhogy szükség is volt a műhóra, hogy ne kerüljenek veszélybe a síversenyek, valamint a hódeszkások küzdelmei. Volt ugyanakkor két olyan nap is, amikor hóesésben zajlottak a versenyek, vagyis némi igazi hó is hullott Jancsingban és Csiangcsiakuban, s mivel nincsenek olyan hírek, melyek szerint a kínaiak idézték volna elő valamilyen mesterséges módszerrel a havazást, ezért kijelenthetjük, hogy az időjárás is megünnepelte a téli olimpiát.
A nyitó- és záróünnepség
Mind a nyitó-, mind a záróünnepségre azt lehet mondani, hogy a korábbiakhoz képest visszafogott volt, ugyanakkor szerintem így is sikerült a kínaiaknak látványos műsort összedobniuk, ami bizonyára sokak tetszését elnyerte világszerte. Kicsit érdekes volt, hogy az olimpiai lángot nem meggyújtották, hanem pusztán elhelyezték a nagy hópehely közepén, de egy téli olimpián annyira talán nem is fajsúlyos dolog, hogy ki és milyen módon gyújtja meg a lángot.
ROSSZ DOLGOK
Liu Shaolin Sándor kizárása
Amíg Liu Shaoang három éremmel, közte egy arannyal térhetett haza Pekingből, bátyja, Liu Shaolin Sándor csupán a mixváltóval még az első napon szerzett bronzát mutogathatta a csapat fogadására összegyűlt szurkolóknak itthon. Pedig Sándor is olimpiai bajnok volt – öt percig. 1000 méteren ő nyerte a döntőt, azonban a zsűri egy szabálytalannak ítélt manővere miatt diszkvalifikálta, így elveszett az aranyérem. A sors iróniája, hogy Shaoang épp ennek köszönhetően állhatott dobogóra, mert bátyja kizárásával lépett előre a 3. helyre. Liu Shaolin Sándor természetesen nagyon csalódott volt a történtek miatt, de igyekezett összekapni magát. Végül több érem nem jött össze neki, aminek nem örült, ráadásul számára is nagyon fájdalmas lehetett az 5000 méteres váltó elődöntős kiesése, amit egy rossz váltás okozott. Jó hír, hogy mostanság már úgy áll a dolgokhoz, hogy 2026-ban szeretne még erősebb versenyzőként odaállni az olimpiai rajtvonalhoz. Reméljük, így lesz.
Szeretnéd, hogy teret nyerjen a bulvármentes sportújságírás? Támogasd a Sportudvart!
A Valijeva-ügy
Sajnos jó eséllyel a 2022-es téli olimpiával kapcsolatos egyik legfőbb beszédtéma lesz a közeljövőben a 15 éves orosz műkorcsolyázónő, Kamila Valijeva doppingügye. A kamaszlány még a tavaly decemberi orosz bajnokságon doppingolt, ám valamilyen oknál fogva a doppinglabor csak az olimpia idején végezte el Valijeva mintájának elemzését, holott ezt január közepére kellett volna megtennie. Állítólag a stockholmi labor több munkatársa is beteg lett, ezért akadozott a munka. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Valijeva volt a legfőbb előidézője annak, hogy az orosz vegyescsapat megnyerte az olimpiát, hiszen a játékok történetében neki sikerült először bemutatnia a négyfordulatos gyakorlatot. A verseny másnapján derült fény Valijeva pozitív mintájára, s ugyan ezt nem az olimpián szolgáltatta, s Pekingben leadott mintái mind negatívak lettek, ám a NOB úgy döntött, hogy csak akkor osztja ki a versenyszám érmeit, ha végleges döntés születik a doppingesettel kapcsolatban. A hatóságok el akarták tiltani Valijevát a további olimpiai részvételtől, ám a Sportdöntőbíróság helybenhagyta az oroszok azon döntését, amellyel felfüggesztették Valijeva ideiglenes eltiltását, így a fiatal lány ott lehetett a nők egyéni versenyében is, ahol a kötelező program után még vezetett, ám a kűrben háromszor is elesett, s végül csak a 4. lett. Bár a dobogón így is két orosz volt és az aranyérem is orosz nyakba került, de senki nem volt boldog a történtek miatt náluk. Valijeva tegnap nyílt levelében mondott köszönetet azoknak, akik kiálltak mellette, s fogadkozott, hogy sokáig fog még versenyezni. Jó kérdés, mikor születik végleges döntés vele kapcsolatban, de a jelek alapján esélyes, hogy szankcionálni fogják, pláne eléggé gyenge lábakon álló védekezését látva, miszerint véletlenül szívbeteg nagyapja poharából ivott karácsonykor, így került testébe az egyébként szívgyógyszerként alkalmazott, ám fáradtságot csökkentő hatása miatt tiltólistára került szer.
A hideg és a szellemsiklók
A nagy hidegről és a közlekedés nehézségeiről is írtam külön cikket az olimpia idején. A Távol-Kelet kontinentális részén igen kemények a telek, hiszen a közeli Szibériából érkező hideg légtömegek alakítják az időjárást, s gyakran nagyon erős a szél is. Nem egy olyan nap volt az olimpia idején, amikor nappal -10 és -20 fok között alakult a csúcshőmérséklet, s ez bizony egyes versenyek lebonyolítását is megzavarta, hiszen akadt olyan biatlonviadal, amelyet a nagy hideg miatt előre kellett hozni. A gyakori szélviharok az alpesisí-, hódeszka-, síakrobatika-, sífutó- és biatlonversenyek megrendezését is megnehezítették, s több halasztást is eszközölni kellett. Végül szerencsére minden versenyt meg tudtak rendezni, ám a férfi sífutók 50 km-es maratoni versenyéből egy 28.4 km-es bohócfutamot csináltak, ami erős fekete pont a szervezőknek. A közlekedés terén elsősorban az olimpiai tömegközlekedés összevisszasága okozott problémákat. Egyik napról a másikra módosítgatták a buszok, vonatok menetrendjét, s a leghidegebb esti órákban a Pekingtől távol fekvő versenyhelyszínekről visszatérni szándékozó újságíróknak gyakran órákat kellett várniuk, hogy jöjjön egy busz, ráadásul nem tudtak fűtött helyiségben várakozni, így számukra lényegében pokoli volt ez a dolog. Mint kiderült, a siklók közlekedésében is voltak fönnakadások a síversenyek jancsingi helyszínén, mivel több járat kimaradt, így ott is hosszasan kellett várakozniuk az embereknek, s mondani se kell, voltak utaslemaradások bőven, ha éppen érkezett egy szerelvény.
Szeretnéd, hogy teret nyerjen a bulvármentes sportújságírás? Támogasd a Sportudvart!
A kiemelt kép forrása: