A téli olimpiák idején megnő a curling nézettsége. Ez idén is így van, hiszen elég sok mérkőzést közvetítettek a hazai televíziók a vegyes párosok minap véget ért tornájáról. Sokakban fölvetődött az a kérdés, hogy miért vannak piros és zöld színű kis fények a köveken. A Sportudvar eme, amolyan oktató jellegű cikke erre ad választ.
Most ingyenesen regisztrálhatsz a Sportudvar Prémiumra – ne hagyd ki!
A téli olimpiai sportágak közül érdekes helyet foglal el a curling. A világ azon országaiban, ahol évtizedek óta rengeteg játsszák ezt a sportot, s ezáltal komoly nemzetközi eredmények is születtek, nagyon népszerű, viszont ahol nem olyan nagy a curlingélet, ott szinte teljesen ismeretlen.
Múlt szerdán, a pekingi téli olimpia -2. napján a curlinges vegyes párosok küzdelmeivel kezdődtek meg az idei ötkarikás játékok. A tíz duót fölvonultató torna keddi döntőjét az olimpia meglepetéspárosának számító Stefania Constantini, Amos Mostaner olasz kettős nyerte meg, amely mind a tizenegy mérkőzésén győzött, vagyis abszolút megérdemelten szerezte meg Olaszország legelső érmét curling-világversenyen. Ma kezdetét vette a férfi válogatottak tornája, s rövidesen a hölgyek is elkezdik.
Magyarországon szinte kizárólag az Eurosporton lehet curlingközvetítéseket látni a téli szezonban, hiszen ez a csatorna adja a világ- és Európa-bajnokságot is. Az olimpián a páneurópai sportadó mellett az M4 Sport is több mérkőzést műsorára tűzött vagy a tévében vagy ingyenesen elérhető internetes csatornái valamelyikén. Mint a különböző internetes és egyéb helyeken megjelenő hozzászólásokból kitűnik, igen sokan kísérik figyelemmel a sportág pekingi történéseit, azonban a többség nincsen tisztában a szabályokkal.
Most nem vállalkozom a curling teljes szabályrendszerének ismertetésére, azonban foglalkozom azzal a dologgal, amely a legnagyobb feltűnést keltette többek között bennem is. Ezek pedig a világító kövek. Mindenekelőtt érdemes tudni, hogy a curlinget rendre gránitkövekkel játsszák, ezeket kell a csapatoknak/párosoknak a megfelelő helyre eljuttatni a jégen, azon belül is az ún. házban, amely a célterület. Minden egyes kőnek pontosan 18.1 kg-ot kell nyomnia, átmérője pedig 28 cm lehet. Minden kő tetején van egy faragott és polírozott gránitdarab, amelyhez egy fogantyú van rögzítve – ez teszi lehetővé, hogy a dobó játékos a dobás előtt elforgathassa a követ a minél pontosabb találat érdekében.
Most ingyenesen regisztrálhatsz a Sportudvar Prémiumra – ne hagyd ki!
A lámpák játékvezetőket váltottak fel
Az első vonalba tartozó versenyeken körülbelül tízéves múltra tekint vissza a manapság használatos gránitkő. Ezeknek a köveknek jellegzetessége, hogy tetejükön van két kicsi lámpa, amelyek közül az egyik piros, a másik zöld. Ez a két lámpa azt hivatott jelezni, hogy szabályosan engedték-e el a követ a dobó játékosok vagy sem. Amennyiben a zöld lámpa gyullad ki (ahogy az az esetek 99%-ában megtörténik), akkor érvényes a dobás, vagyis a dobó még az indítóvonal előtt elengedte a követ. Amennyiben a piros lámpa világít, akkor érvénytelen a dobás, vagyis a dobó az indítóvonal után engedte el a követ. Ez a modern rendszer a vonalbírókat váltotta föl, akiknek régebben saját szemükkel kellett megállapítaniuk, hogy érvényes-e a dobás vagy sem. Mivel a nagy sebesség miatt nehéz minden esetben észrevenni, hogy pontosan melyik ponton engedte el a dobó játékos a követ, ezért volt szükség erre a megoldásra.
Az érzékelővel fölszerelt kövek egyelőre csak az olimpiákon és a világbajnokságokon van használatban. A jégpályát föl kell szerelni a fogantyúba integrált chippel ellátott kőérzékelő rendszerrel. Eme kövek alkalmazása jelentős többletköltséggel jár – ezzel indokolható, hogy más versenyeken, így pl. az Európa-bajnokságokon nem ilyen köveket használnak.
Kizárólag 16 kőből álló csomagok vásárlására van lehetőség, hiszen egy csapatok közötti mérkőzéshez ennyi kőre van szükség. Egy ilyen csomag valóban nem olcsó, ugyanis kb. 3.5 millió forintba kerül manapság. És ez még csak a kijelző nélküli kövek ára, mivel az olimpián is használt gránitkövek ennél is többe kerülnek.
A curlingkövek világszerte ismert és elismert gyártója a skóciai Karys of Scotland. Ez a cég készített először ilyen sporteszközöket a világon és már a sportág legelső, 1924-es olimpiai szereplése alkalmával is az általa gyártott kövekkel játszottak a csapatok. A cég minden évben 40 000 (!) darab ón-oxiddal csiszolt curlingkövet állít elő és dob piacra, amelyek alapanyagát a Skócia nyugati partján fekvő, Alisa Craig nevű, 3.2 négyzetkilométeres apró szigeten található kőbányából szerzik be. Ezen a kis szigetecskén található meg a híres, de kevés helyen előforduló gránit, az ailsite, amely a XIX. század közepe óta szerez örömet minden curlingesnek.
Most ingyenesen regisztrálhatsz a Sportudvar Prémiumra – ne hagyd ki!
A kiemelt kép forrása: sportmonitor.info