Pjongcsang 2018: Történelmi magyar győzelem

VIDEÓVAL – A legutóbbi téli olimpia körül kezdetben sok bizonytalanság volt, ám ezek elmúlásával egy viszonylag sikeres eseményre kerülhetett sor Dél-Koreában. Bár a játékok legnagyobb sztárja kétségkívül az egyaránt három-három aranyérmet nyerő Martin Fourcade és Johannes Hösflot Klaebo, valamint a tongai sífutó, Pita Taufatofua voltak, mi viszont a férfi 5000 méteres rövidpályás váltóra lehetünk nagyon büszkék, amely megszerezte az első magyar téli olimpiai bajnoki címet. A Sportudvar olimpiatörténeti cikksorozatának befejező részében a négy évvel ezelőtti téli játékok kerülnek terítékre.

Most ingyen regisztrálhatsz a Sportudvar Prémiumra – élj a lehetőséggel!

A Dél-Korea északkeleti részén fekvő Pjongcsang már a 2010-es és a 2014-es téli olimpiára is pályázott, ám mindkét esetben pár szavazat különbséggel alulmaradt Vancouverrel, majd Szocsival szemben. A 2018-as játékokra is pályázott a város és környéke, s 2011. július 6-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Durbanben tartott 123. közgyűlésén már nem talált legyőzőre és az 1. fordulóban 63 voksot elérve simán megelőzte Münchent és Annecyt – a német város sikeres kandidálás esetén az első lett volna a világon, amely nyári és téli olimpiának is otthont ad, így viszont Pekingé lett ez a cím. Pjongcsangban került sor Dél-Korea első téli olimpiájára, közel harminc évvel az 1988-as szöuli nyári játékok, az ország első olimpiája után.

Az előkészületek infrastrukturális értelemben jól haladtak és minden helyszín időre elkészült, ugyanakkor számos probléma is fölmerült, amely árnyékot vetett az olimpiát megelőző hetekre, hónapokra. Ezek közül a legfontosabb a biztonság volt. Annak idején én is írtam cikket arról, hogy az észak-koreai rakétafenyegetések miatt akár veszélybe is kerülhet az olimpia megrendezése. Az aggodalmak legfőbb forrását az adta, hogy Pjongcsang csupán 80 kilométerre fekszik a koreai militarizált övezettől, a két Korea határvonalától, ráadásul Észak-Korea azokban az időkben fokozta rakétakísérleteit. A francia, a német és az osztrák kormány is fölvetette annak lehetőségét, hogy a biztonsági helyzet romlása esetén nem engedik el a sportolókat Dél-Koreába. A 2017. november 29-én bekövetkezett észak-koreai kísérleti rakétakilövés arra késztette a déli belügyminisztériumot, hogy fokozza a biztonsági készültséget: 5000 katonát és rendőrt vezényeltek az olimpiai helyszínekhez, s megbíztak egy kiberbiztonsági céget az esetleges informatikai támadások elhárításával. Ennek ellenére Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a kormányközeli Fox News hírcsatornának december 6-án kijelentette, az amerikai sportolók elengedése nyitott kérdés, amelyről csak az utolsó pillanatban fognak dönteni. Végül szerencsére senki sem maradt távol az olimpiától és támadás sem történt, mivel Kim Dzsong-un észak-koreai vezető 2018. január 1-jén elmondott újévi beszédében bejelentette, engedélyezi a kommunista ország sportolóinak részvételét az olimpián és azt is, hogy a két Korea közösen szerepeljen. Végül a női jégkorongtornán tényleg egy összkoreai csapat indult, a nyitó- és a záróünnepségen pedig együtt, egy zászló alatt vonultak fel a sportolók.

Voltak azonban más problémák is: a szervezők 60 000, többségében védett, ősrégi fát vágattak ki a Gariwang-hegyen, hogy ott kialakíthassanak két sípályát. Bár azt ígérték, hogy 1000 fát fognak ültetni és az olimpia után eredeti állapotában állítják helyre a területet, helyi környezetvédők felháborodtak ezen az ökológiai katasztrófán. Ott volt aztán az ún. Csojgate, amely Pak Gjün-hü akkori dél-koreai elnök bukásához vezetett 2016 végén. Csoj Szun-szil egy helyi üzletasszony volt, aki szoros viszonyban állt az elnökkel, s ezt kihasználva saját embereit ültette kulcspozíciókba az elnöki hivatalban és a kormányban egyaránt. Emellett korrupciós bűncselekmények egész sorát hajtotta végre, amelyek összefüggésben álltak az olimpiával is, mivel a kormányzati propagandatevékenység megszervezése a hozzá köthető cégek kezében volt. Csoj 2018 februárjában, vagyis az olimpia idején húsz év börtönbüntetést kapott többek között megvesztegetés, befolyással üzérkedés és hatalommal való visszaélés miatt.

Az állatvédők is kipécézték maguknak az olimpiát, ugyanis Dél-Koreában napjainkban is szokás kutyahúst fogyasztani, amely rengeteg tradicionális koreai étterem étlapján megtalálható. A civilek az olimpia bojkottjára szólítottak fel, amiért évente egymillió kutyát vágnak le Dél-Koreában. A kormány arra kérte a pjongcsangi éttermeket, hogy a játékok ideje alatt ne szolgáljanak föl kutyahúsból készült fogásokat, ám a helyek többsége ezt elutasította a beígért állami támogatás ellenére is, amely pedig az esetleges bevételcsökkenés kompenzálására szolgált.

Napjainkban az olimpiák rákfenéje a költségek elszállása. Bár Pjongcsang megközelíteni sem tudta Szocsit az eredetileg tervezett kiadások mértékének átlépésében, de itt is voltak problémák emiatt. Eredetileg 2,3 billió forintot terveztek költeni a játékokra, ez végül azonban 3,8 billió forintra emelkedett.

A dopping sem hagyta érintetlenül ezt az olimpiát. A NOB 2017. december 5-én bejelentette, hogy kizárja tagjai közül Oroszországot az államilag szervezett doppingrendszer miatt. Ahogy a 2014-es olimpiáról szóló cikkben már említettem, több, ott érmet szerzett orosz sportolót fosztottak meg medáljától a doppingolás miatt, ám mai állás szerint csak három érmet vesztettek el az oroszok, mivel sok ügyben a bíróság fölmentő ítéletet hozott. Ennek ellenére az orosz sportolók nem használhatták zászlajukat és himnuszukat sem az olimpián és az ötkarikás zászló alatt versenyezhettek, győzelem esetén pedig az olimpiai himnuszt játszották le tiszteletükre. A pjongcsangi játékokon csak azok az orosz sportolók indulhattak, akik minden kétséget kizáróan be tudták bizonyítani, hogy nem volt közük a doppingrendszerhez, s külföldön készültek, valamint ott is estek át a rendszeres ellenőrzéseken. Korábban sosem volt példa arra, hogy egy országot a doppingolás miatt zárjanak ki az olimpiáról.

A szigorú szabályok ellenére két orosz sportolóról is kiderült az olimpia alatt vagy után, hogy tiltott szerrel élt Pjongcsangban: Alekszandr Kruselnyickij feleségével indult az egyik új versenyszámban, a curlinges vegyes párosok küzdelmében, ahol a 3. helyen végeztek, ám kiderült róla, hogy meldoniumot találtak a Pjongcsangban leadott mintájában, ezért a párost utólag megfosztották érmétől. Nagyezsda Szergejeva bobosnő szervezetében a trimetazidin nyomára bukkantak. Párjával még teljesíthette a női kettesek 1. futamát, ám ezután derült fény a pozitív teszteredményre, ezért a 2. futam előtt kizárták a párost. Mind Kruselnyickijt, mind Szergejevát eltiltották, mint ahogy a japán rövidpályás gyorskorcsolyázót, Szaito Kejt és Ziga Jeglicet, a szlovén férfi jégkorong-válogatott játékosát is, akik szintén tiltott szerrel buktak le.

Ezen az olimpián 93 ország 2925 sportolója vett részt, méghozzá 7 sportág 15 szakágának 102 versenyszámában: új esemény volt hódeszkában az ún. big air, curlingben a vegyes páros, gyorskorcsolyában a tömegrajtos verseny, valamint alpesi síben a csapatok parallel-műlesiklása. Ecuador, Eritrea, Koszovó, Malajzia, Nigéria és Szingapúr első alkalommal szerepelt a téli játékokon. A legnagyobb küldöttséggel az Egyesült Államok, Kanada, Svájc, Oroszország és Németország rendelkezett.

Magyarországot 6 sportágban 19 sportoló képviselte ezen az olimpián. A magyar csapat utoljára az 1980-as téli olimpián tudott érmet szerezni, amikor a Regőczy Krisztina – Sallay András jégtáncpáros ezüstérmes lett. Onnantól fogva egészen 2002-ig a pontszerzés sem jött össze, majd 2006-tól kezdve a gyorsan fejlődő rövidpályás gyorskorcsolyázók minden olimpián elértek legalább egy pontszerző helyet. 2018-ban szintén e sportág képviselői voltak a legsikeresebbek. A két olimpia közötti időszakban egyre jobb és jobb eredményeket értek el a magyar rövidpályások, ami nagyban köszönhető a Liu-fivérek megjelenésének, akiknek kivételes tehetségük van ehhez a sportághoz. Sokan reménykedtek abban, hogy akár egy érem is születhet Pjongcsangban, hiszen a két Liu-testvérben, valamint az 5000 méteres férfi, de akár a 3000 méteres női váltóban is benne volt a dobogós eredmény. Végül ezek a várakozások olyannyira beigazolódtak, hogy 2018. február 22-én – ha emlékeim nem csalnak meg – 13:22-kor megszületett a magyar sport történetének első téli olimpiai bajnoki címe, ugyanis a Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor összeállítású 5000 méteres váltó a végig nagyon kiélezett verseny végén az 1. helyen ért célba. Liu Shaolin Sándor volt az utolsó embere a váltónak, s két körrel a vége előtt megelőzte a kínaiakat, akiket aztán picivel több, mint egy korcsolyányi különbséggel győzött le a célban. A csapat 6:31.971 másodperces olimpiai csúccsal diadalmaskodott, amit idehaza is hatalmas ünneplés követett.

Most ingyen regisztrálhatsz a Sportudvar Prémiumra – élj a lehetőséggel!

A magyar váltó döntőjének összefoglalója:

Ez a győzelem nagyon kellett, s nem csak azért, hogy végre legyen valamilyen magyar érem a téli olimpiáról, hanem azért is, mert három nappal korábban egy amerikai, de magyar színekben szereplő “síakrobata”, Elisabeth Swaney egészen röhejes mutatványa miatt beszélt az egész világ a magyar szereplésről. Ezzel a győzelemmel ez a kínos történet szerencsére háttérbe szorult.

Ami a további magyar eredményeket illeti, a női 3000 méteres rövidpályás váltó hajszállal maradt le a dobogóról, ugyanis a Jászapáti Petra, Keszler Andrea, Bácskai Sára, Heidum Bernadett, Kónya Zsófia összeállítású csapat a 4. helyen végzett. Liu Shaolin Sándor 500 és 1500 méteren is 5. lett, míg Jászapáti Petra 1500-on 6. helyezést ért el. Ezzel a magyar sportolók összesen 15 olimpiai pontot szereztek, ami új rekordot jelent a téli játékok történetében.

Ami a nemzetközi eredményeket illeti, az olimpia két legeredményesebb sportolója: Martin Fourcade francia biatlonos és Johannes Hösflot Klaebo norvég sífutó egyaránt három aranyéremmel zárta a pjongcsangi játékokat. Fourcade az üldözéses és a tömegrajtos versenyt nyerte meg, valamint tagja volt a szintén győztes francia vegyescsapatnak, amely elsőként nyerte meg az új versenyszám küzdelmeit. Klaebo egyéni- és csapatsprintben, illetve a váltóban diadalmaskodott. Nagyon kitettek magukért a norvég sífutók, hiszen hárman is két-két versenyszámot nyertek meg. Marit Björgen 37 évesen győzni tudott a tömegrajtos versenyben és a váltóval is, emellett pedig 2. lett síatlonban, valamint két 3. helyet is begyűjtött csapatsprintben és 10 km-en. Björgen ezzel 12-szeres olimpiai érmessé és 8-szoros olimpiai bajnokká vált, s minden idők legtöbb érmet szerző téli olimpikonja lett mindkét nemet figyelembe véve.

A norvég sífutók közül még Simen Hegstad Krüger és Martin Johnsrud Sundby remekeltek, akik 2 arany- és 1 ezüstéremmel utazhattak haza Dél-Koreából. Mindketten tagjai voltak a győztes váltónak, ezen kívül Krüger a síatlont, Sundby pedig a sprintváltót nyerte meg. Síatlonban Sundby végzett Krüger mögött, aki pedig a 15 km-es szabadstílusú versenyben lett 2. helyezett.

Két aranyérmet szerzett még Laura Dahlmeier német biatlonosnő, aki a sprintet és az üldözéses versenyt húzta be, az egyéni indításos viadalon pedig a 3. helyen végzett. A szintén német Eric Frenzel északi összetettben brillírozott, ahol címvédőként megnyerte a normálsáncos síugrást magában foglaló egyéni versenyt és tagja volt a győztes csapatnak is, míg a nagysáncos síugrást magában foglaló egyéniben 3. lett.

Az olimpia éremtáblázatát Norvégia nyerte, amelynek sportolói 14 arany-, 14 ezüst- és 11 bronzérmet szereztek – 39 érmük új rekordnak számított, ország ugyanis egy téli olimpián ennyi érmet korábban nem nyert. Németországnak is 14 arany jutott, de “csak” 10 ezüst és 7 bronz, ezzel a 2. helyen zárt, míg a 3. helyet Kanada (11-8-10) szerezte meg. A házigazda Dél-Korea 5 arany-, 8 ezüst- és 4 bronzéremmel a 7. helyen zárt, s 17 érmével ugyancsak csúcsot döntött. Magyarország az egy aranyéremmel – Ukrajnával holtversenyben – a 21. helyen zárt. Összesen 30 ország szerzett érmet (ez is rekord), ebből 22-nek az arany is sikerült.

A 2018-as pjongcsangi téli olimpia tehát a kezdeti nehézségek ellenére nagy magyar sikert és számos más kiváló eredményt hozott. A jövő héten startoló pekingi játékoknak bizony nehéz lesz fölülmúlniuk a négy évvel ezelőtti színvonalat, de bízzunk benne, hogy sikerül és akkor megint láthatunk magyar éremszerzést vagy éremszerzéseket.

Ez volt a Sportudvar téli olimpiatörténeti cikksorozata. Jövő pénteken megkezdődik az idei téli olimpia, amelyről természetesen rendszeresen beszámolunk itt a honlapon és közösségi oldalainkon is. Tartsatok velünk!

Most ingyen regisztrálhatsz a Sportudvar Prémiumra – élj a lehetőséggel!

A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum