Még Peking előtt új elnöke lehet a MOB-nak

Elég viharosan zárult a 2021-es esztendő a magyar sportban, s ennek része volt az is, hogy megbukott a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke. Kulcsár Krisztián az elmúlt másfél évben két ízben is módosíttatta a szervezet alapszabályát, amely miatt sokan háborogtak, s végülis a többség ellene voksolt a december 30-án megtartott bizalmi szavazáson. Január 29-én, vagyis egy héttel a pekingi téli olimpia kezdete előtt lesz az elnökválasztás, amelynek nem csak az a tétje, hogy ki lesz az új vezető, hanem az is, hogy az illető képes lesz-e összefogni a MOB tagságát, s vele együttműködve a megfelelő döntéseket meghozni.

Úgy készül a magyar olimpiai csapat a február 4-én kezdődő pekingi téli játékokra, hogy nincsen vezetője a hazai ötkarikás mozgalomnak. A 2017-ben megválasztott MOB-elnököt, Kulcsár Krisztiánt ugyanis 2021. december 30-án bizalmi szavazás keretében leváltotta a közgyűlés. A korábban vívóként versenyző Kulcsár bukását több körülmény idézte elő, de ezek közül a legerősebben mindenképpen az érvényesült, hogy az előző elnök az elmúlt másfél évben kétszer is olyan értelemben módosíttatta a szervezet alapszabályát, amely alapján jelentősen csökkent a közgyűlés létszáma.

Először 2020 júniusában lett megkurtítva a közgyűlés: a 200 fő fölötti létszámból 123 lett. Az olimpiai sportágak mellett további szervezetek is delegálhattak tagokat a MOB-ba – főleg utóbbiaknak kellett beérniük kevesebb hellyel. Már akkoriban is voltak érdeksérelmek, hiszen nem kevés ember vesztette el MOB-tagságát, ám a tiszteletbeli elnök, Schmitt Pál hatására akkor még nem tört ki botrány, s minden ment szépen tovább, mintha mi sem történt volna. Tavaly szeptember 1-jétől ismét csökkent a közgyűlés létszáma, azóta ugyanis legfeljebb 115 tagja lehet a grémiumnak, amelyből 55-öt az olimpiai sportágak, 34-et a legutóbbi öt nyári és téli olimpián 1-6. helyet szerzett sportágak, 21-et a további olimpiai sportágak, 54-et pedig az egyéb delegált szervezetek adhatnak, ám a legutóbbi kategóriába tartoznak a MOB-bizottságok elnökei, a NOB-tagok és a sportolói bizottság két küldöttje, így pedig 37 hely maradt az ún. egyéni tagoknak.

A drasztikus létszámcsökkentésnek olyan, a MOB-ba évtizedek óta tagot, tagokat delegáló szakmai szervezetek estek áldozatául, mint a Magyar Sportújságírók Szövetsége (küldötte, Novotny Zoltán 1985 óta volt tagja a MOB-nak), a Magyar Edzők Társasága, az Olimpiai Bajnokok Klubja vagy a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete. Olyan neves személyiségek vesztették el tagságukat, mint Mocsai Lajos, Pálinger Katalin, Balogh Gábor, Vaskuti István, Vári Attila, Kemény Dénes vagy éppen Kovács Ágnes. Érdekesség, hogy Markovits László MOB-tagsága is megszűnt, ám ő tagja a jelenleg ügyvezető státusban működő elnökségnek.

Kulcsár Krisztián amiatt kívánta a közgyűlés létszámának jelentős csökkentését és a tagság összetételének átalakítását, mert állítása szerint az Olimpiai Charta előírásai erre kötelezték a MOB-ot. Csakhogy kiderült, ez nem igaz, ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem írja elő a nemzeti tagbizottságok számára, milyen összetételű közgyűlést állítsanak fel. Ezután teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy Kulcsár elsősorban a saját és egy szűk bizalmi kör érdekeit figyelembe véve akart cselekedni, hiszen az egyéni tagok kiválasztásáért felelős jelölő bizottság elnökévé Habsburg Györgyöt nevezte ki, akinek nincs sok köze a magyar sporthoz. Az ugyan igaz, hogy Dónusz Éva és Nagy Tímea személyében két olimpiai bajnok is tagja a testületnek, ám ettől függetlenül nagy a tagság bizalmatlansága ezzel a bizottsággal szemben.

Sajtóértesülések szerint az úgynevezett egyéni jelöltek listáját rohamtempóban terjesztette elő és próbálta elfogadtatni a MOB-vezérkar szűk belső köre, amelyben állítólag kulcsszerep jutott Szalay-Berzeviczy Attilának, Kulcsár Krisztián stratégiai főtanácsadójának, aki évtizedek óta az egyik fő szorgalmazója egy magyarországi olimpiának.

És ha már a tanácsadók szóba kerültek, érdemes megemlíteni a tiszteletbeli MOB-elnök Schmitt Pál azon, Kulcsár elmozdítása után pár nappal tett nyilatkozatát, miszerint sajnálja, hogy leváltották az elnököt, de úgy gondolja, hogy rossz tanácsadókra hallgatott, ezért bukott meg. Schmitt persze neveket nem említett, de az még így kívülállóként is elég világosan látszik, hogy Kulcsár nem igazán bízott a tagságban, hogy az támogatni fogja nagy terveiben, ezért csak erre a tanácsadói körre hallgatott.

Az elmúlt napokban megjelentek további érdekes dolgok a Kulcsár-érával kapcsolatban. Többen is arról beszéltek, hogy a bukott elnök nemzetközi karriert szeretett volna kreálni magának, s ezért akarta az Olimpiai Chartára hivatkozva megváltoztatni újból a közgyűlés összetételét. Az jó kérdés, hogy ha ezt sikeresen véghezviszi, akkor bekerült volna-e a jövőben mondjuk a NOB-ba, vagy bármely más nemzetközi sportszervezetbe, de így, hogy az Olimpiai Charta semmi olyan előírást nem tartalmaz, amely a megbuktatott vezető által képviselt irányvonalat igazolta volna, elég béna kísérletnek tűnik.

Kiderült aztán az is, hogy Kulcsár Krisztián 2020-ban 1.2-ről 2.6 millió forintra növelte saját fizetését, “tiszteletdíját”, vagyis több, mint a kétszeresét kapta korábbi járandóságának. Természetesen ez is kicsapta a biztosítékot a tagság jelentős részénél, főleg, hogy a nyilvánossághoz hasonlóan ők is csak tavaly december végén értesültek erről a sajtóból, holott 15 hónappal korábban került sor az emelésre. A MOB-nál egyébként a rendszerváltás óta egészen Kulcsár 2017-es megválasztásáig nem kellett az elnöki fizetésekre áldozni, mivel Schmitt Pál és Borkai Zsolt is ingyen vezette a testületet. Ezt mondjuk el is lehetett várni tőlük, hiszen Schmitt MOB-elnökségével párhuzamosan országgyűlési képviselő és házelnök is volt, Borkai pedig Győr polgármestere, vagyis aligha voltak anyagi gondjaik a MOB-fizetés nélkül. Kulcsár nem volt politikus, úgyhogy esetében még akár érthető is lenne, hogy fizetést kért és kapott munkájáért, ám az 1.2 millió forintos bérezést is kicsit sokallom, a 2.6 milliósat pedig pláne. Kulcsár annak idején nyíltan beszélt arról, hogy 1.2 millió forintot keres, ám 2020-ban a 116%-os fizetésemeléséről már nem tartotta fontosnak tájékoztatni a közvéleményt.

Ha ez nem volna elég, az is kiderült, hogy Kulcsár tavaly egyszeri jutalomban (fizetéskiegészítésben) részesült. A tényt a MOB májusi, nyíregyházi kihelyezett ülésén Vékássy Bálint főtitkár jelentette be, aki kérte az elnökséget, vegye tudomásul ezt a kifizetést. Az elnökség tudomásul vette. A MOB honlapjára felkerült jegyzőkönyvből azonban hiányzik ez a bejelentés és sajtóhírek szerint az ülésen nem is esett szó arról, hogy konkrétan mekkora összegű volt a jutalom, mint ahogy a kifizetés idejéről, módjáról és annak miértjéről sem tájékoztatták az elnökséget. Később kiderült, 3.9 millió forintról van szó, amelyet 2020 novemberében folyósítottak Kulcsárnak. A jutalmazásról csak Vékássy főtitkár tudott. Arra is fény derült, hogy a főtitkár, illetve a MOB-iroda több munkatársa is kapott jutalmat – ezek összegét nem tudni. Az viszont kiderült, hogy Kulcsár és a főtitkár jutalmáról ugyanaz a határozat rendelkezett, amelyet Vékássy írt alá – ez finoman szólva is visszás. Az pedig egyenesen szabálytalan, hogy Vékássy a 2020-as pénzügyi jelentés átdátumozásával akarta elérni, hogy a tagság előtt teljesen szabályszerűnek nézzen ki ez a kifizetési folyamat.

Több megszólaló ilyen-olyan helyeken törtetőnek nevezte Kulcsár Krisztiánt, s legyünk őszinték, igazuk van. A korábbi olimpikon vívó alighanem ugródeszkaként akarta használni a MOB-ot meggazdagodásához és fényes sportvezetői pályafutásának megalapozásához, csak hát a hazai ötkarikás bizottság nem az a terep, ahol a karrieristáknak sok keresnivalójuk van. Ez mindenképpen jó hír, mert azt jelzi, hogy még többségben vannak az értékeket fontosnak, követendőnek tartó személyiségek a magyar sportban. Most azonban vízválasztóhoz érkezik a MOB: január 29-én, szombaton, vagyis hat nappal a pekingi téli olimpia kezdete előtt kerül sor a szervezet tisztújítására. A jelöltek mától jelentkezhetnek, s kizárólag a MOB-tagok köréből kerülhetnek ki.

Egyelőre egyetlen személy megválasztása sem látszik egyértelműnek, bár a bizalmi szavazást követően egyből fölröppent a pletyka, hogy a kétszeres olimpiai bajnok kajakos, jelenleg a Hungaroring Sport Zrt.-t irányító Gyulay Zsolt pályázna az elnökségre. Közvetlenül a bizalmi voksolás után még azt mondta, nem döntötte el, hogy indul-e, pár nappal ezelőtt viszont bejelentette, hogy jelölteti magát a MOB élére. Egyelőre nem tudni, ki vagy kik pályázhatnak még az elnökségre, vagy pedig Gyulay személyét illetően konszenzus alakul ki, s egyedüli jelöltként fogja elnyerni a tisztséget. A különböző hozzászólások alapján az emberek sok személyt el tudnának képzelni MOB-elnökként, így pl. fölmerült Kemény Dénes és Nagy Tímea neve is. Hogy aztán ki vagy kik indulnak az elnöki posztért, mától kezdve kiderül, s még Peking előtt remélhetőleg meglesz az új elnök.

Nagyon fontos, hogy olyan személyt válasszanak meg, aki hallgat a közgyűlésre, s nem egy szűk kör véleménye alapján hoz döntéseket, amelyek akár nagyon sok ember és szervezet életére, működésére lehetnek nagy hatással. Fontos, hogy az új elnökség erőskezű, de igazságos legyen és legfőbbképpen demokratikus, vagyis azt az irányvonalat képviselje, amellyel a magyar sport a legtöbbet tud fejlődni, s amely egyszer elvezethet oda, hogy hazánkban olimpiát rendezzenek.

Reméljük, hogy ez meg fog valósulni, akárki is lesz az új elnök.

Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!

Szeretnéd, hogy teret nyerjen a bulvármentes sportújságírás? Támogasd a Sportudvart!

A kiemelt kép forrása: hvg.hu

Leave a Reply