Szarajevó természeti adottságai folytán alkalmas volt téli sportesemények megrendezésére, így a bosnyák főváros gondolt egyet és pályázott az 1984-es téli olimpiára. Az akkor még Jugoszláviához tartozó város meg is kapta a rendezés jogát és egy nyereséges, valamint sportszakmailag is sikeres olimpiát rendezett. Magyar érem ezúttal nem született, azonban a külföldi sportolók közül többen is fantasztikus eredménysort produkáltak ezen az olimpián. A Sportudvar olimpiatörténeti cikksorozatának eme részében minderről szó fog esni. A Gazdasági Együttműködési- és Fejlesztési Szervezet (OCDE) 1968-ban publikált egy tanulmányt, amely az európai turizmus Jugoszláviát érintő fejlesztési lehetőségeiről szólt. A tanulmány megállapítása szerint az ország és különösen Szarajevó térsége alkalmas lenne a téli sportolási lehetőségek fejlesztésére és egy virágzó téli turisztikai központ kiépítésére. A szarajevói hatóságok erre alapozva már 1970-ben megfogalmazták azon célukat, hogy eme lehetőségek kiaknázására és a város, valamint az ország népszerűsítésére alkalmas eszköz lenne egy téli olimpia rendezése. Az illetékesek először az 1976-os vagy 1980-as ötkarikás játékokra gondoltak, ám miután nagyszabású urbanisztikai és környezetvédelmi beruházásokat hajtottak végre, végül 1984-et célozták meg. Ennek érdekében már 1977. november 23-án fölállították a pályázati bizottságot. Szarajevó mellett még két város: a svédországi Göteborg és a japán Szapporó nyújtott be kandidálást az 1984-es olimpiára. A göteborgi projekt költséges lett volna, mivel…
A tartalom megtekintéséhez kérünk jelentkezz be vagy regisztrálj a Sportudvar Prémiumra vagy a Sportújságíró Műhelybe!