Az ausztriai Innsbruck azután, hogy meglepetésre nem kapta meg az 1960-as téli olimpia rendezési jogát, négy évvel később már vendégül láthatta a világ legjobb téli sportolóit. Az osztrák nagyváros sikeres olimpiát rendezett annak ellenére is, hogy a hóhiányt csak a hadsereg hathatós segítségével sikerült megszüntetni. Magyar érem ezen az olimpián sem született, ellenben a szovjetek ismét uralták a mezőnyt, s különösen női gyorskorcsolyában és női sífutásban volt egészen nyomasztó a fölényük. A Sportudvar olimpiatörténeti cikksorozatának mostani részében tehát az 1964-es téli játékok kerülnek terítékre. Innsbruck, Tirol tartomány fővárosa először az 1960-as téli olimpia rendezésére pályázott, s legfőbb esélyesnek tűnt a rendezési jog elnyerésére, azonban nagy meglepetésre a kandidálás idején még elmaradott síterepnek számító egyesült államokbeli Squaw Valley kettő szavazattal többet kapott, mint az osztrák nagyváros, így ott került sor a játékokra. Az innsbruckiak azonban nem adták fel: mindössze egy hónappal vereségük után elhatározták, hogy megpályázzák az 1964-es téli olimpia rendezését is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1959. május 26-án, Münchenben tartott 55. közgyűlésén tartotta meg az 1964-es téli ötkarikás játékok helyszínéről döntő szavazást: Innsbruck már az 1. fordulóban megnyerte a voksolást, ugyanis 49 szavazatot kapott, miközben a kanadai Calgarynak (az 1988-as házigazdának) csupán 9 voks jutott, a finnországi Lahtinak pedig…
A tartalom megtekintéséhez kérünk jelentkezz be vagy regisztrálj a Sportudvar Prémiumra vagy a Sportújságíró Műhelybe!