Több meglepetést is hozott a tokiói olimpia atlétikai küzdelemsorozata, de ezek közül is kiemelkedik az, hogy a férfi gerelyhajítást Neeraj Chopra révén egy indiai atléta nyerte meg. Ezelőtt sosem állhatott ázsiai versenyző a szám dobogóján, s ez India történetének első olimpiai aranyérme atlétikában. A hatalmas országban óriási ünneplésben részesítették Choprát, amit jól mutat az a bejelentés is, miszerint ezen túl augusztus 7-ét, Chopra győzelmének napját a gerelyhajítás napjává nyilvánítják Indiában. Az indiaiak egy olyan számban válhatnak nagyhatalommá, amelyet az elmúlt száztíz év jelentős részében a skandinávok uraltak, ám az utóbbi tíz évben egyre nemzetközibbé vált.
Neeraj Chopra nyerte meg augusztus 7-én, szombaton a férfi gerelyhajítást a tokiói olimpián. Chopra több szempontból is történelmet írt ezzel az eredménnyel: ő lett a szám történetének első ázsiai olimpiai bajnoka, egyben az indiai atlétika első ötkarikás győztese is. Chopra ma tért haza, s az Új-Delhi-i repülőtéren szurkolók százai fogadták a nagy bajnokot, akit természetesen hazája atlétikai szövetsége is tárt karokkal várt. A szövetség azonban nem csupán egyszerű fogadással készült Chopra számára, ugyanis bejelentette, hogy augusztus 7-ét a gerelyhajítás napjává nyilvánítják Indiában, s ezen túl minden évben versenyeket rendeznek ezen a napon az 1,3 milliárdos lakosságú ország egész területén.
“Büszke vagyok, hogy inspirációs forrássá válhattam az indiai atlétika és elsősorban a gerelyhajítás számára” – jelentette ki Chopra ma a sajtónak. Az új olimpiai bajnok egy Új-Delhi közelében található településen élő gazda 23 éves fia, aki most szupersztárrá vált hazájában azzal, hogy 87.58 méteres dobással megnyerte a tokiói döntőt.
“Boldog vagyok, hogy a gyerekeknek lehetőségük nyílik gerelyhajító-versenyeken résztvenni, és remélem, hogy ez újabb érmeket fog hozni számunkra. Amikor hazaindultam Indiába, már tudtam, hogy otthon sokan örülnek győzelmemnek, de amikor leszállt a gépem, akkor értettem meg igazán a sokszáz ünneplő szurkolót látva, hogy valami nagy dolgot tettem, amivel dicsőséget szereztem a nemzetnek” – tette hozzá Neeraj Chopra.
Chopra aranya az indiai küldöttség hetedik, egyben utolsó érme volt a tokiói olimpián – ez 2012 óta a legsikeresebb szereplése az országnak. Sikere azért is bír rendkívül nagy értékkel, mert a férfi gerelyhajítás 1908 óta íródó olimpiai története során egészen mostanáig egyszer sem volt példa arra, hogy egy ázsiai versenyző dobogóra állhasson. Ehhez képest most majdnem két ázsiai is dobogós lett, mivel az 5. helyen a pakisztáni Arshad Nadejem végzett.
Az elmúlt jó száztíz évben jellemzően a skandináv, főleg finn és norvég indulók uralták a dobószámot, majd később a szovjetek is több olimpiai győzelmet arattak ebben a versenyszámban. 1976-ban nagy meglepetésre Németh Miklós révén magyar győzelem született, Kulcsár Gergely pedig egyszer ezüst-, kétszer pedig bronzérmet szerzett az ötkarikás játékokon (1964, illetve 1960 és 1968). A skandináv gerelyhajítók uralma 2012-ben szűnt meg, amikor Keshron Walcott révén nagy meglepetésre trinidadi aranyérem született a londoni olimpián, majd négy évvel később a német Thomas Röhler végzett az élen. Most tehát Neeraj Chopra révén indiai bajnoka van a számnak, úgyhogy kíváncsian várhatjuk, hogy 2024-ben melyik ország versenyzője ünnepelhet majd az olimpiai dobogó tetején.
Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
A kiemelt kép forrása: ADNAN ABIDI / REUTERS