A súlyemelés a legelső, 1896-os athéni játékok óta része az olimpiának, így akár ősi sportágnak is nevezhetjük. Az elmúlt húsz évben Aján Tamás által vezetett sportág azonban könnyen lehet, hogy most fog utoljára az ötkarikás műsoron szerepelni. A súlyemelésben rengeteg dopping- és korrupciós botrány robbant ki az utóbbi években, s bizony a NOB nem nézi jó szemmel a sportágban zajló eseményeket. Amennyiben Tokióban is lesznek doppingesetek, nem kizárt, hogy a 2024-es olimpián nem lesz súlyemelés.
Szombaton, az olimpia 1. hivatalos versenynapján kezdődnek meg a súlyemelés küzdelmei Tokióban. A játékok műsorán 1896 óta megtalálható sportág az olimpiai jövőjéért fog küzdeni, ugyanis az ökölvívás mellett a legnagyobb veszélye annak, hogy 2024-ben már nem lesz a műsor része, bizony a súlyemelésben van. “A helyzet egyre súlyosabb” – figyelmeztetett Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke februárban, a testület lausanne-i tanácskozásán. Súlyos szavak ezek az örök optimizmusáról ismertté vált sportvezetőtől, ugyanakkor sajnos szükség volt ennek a kijelentésnek megtételére. Már akkor elhangzott, hogy amennyiben az idei olimpián is hemzsegni fognak a pozitív doppingtesztek a sportágban, s a nemzetközi szövetség korrupciós ügyeiben nem történik gyors és erélyes cselekvés, akkor megkérdőjeleződik a már az ókori játékokon is űzött sportág jövője az olimpiai családon belül.
Az, hogy egy sportág része volt az 1896-os legelső modern olimpia műsorának, még nem garancia arra, hogy mindörökké része is marad a világ legnagyobb sporteseményének. A labdarúgás az 1932-es Los Angeles-i játékokon nem szerepelt, mivel az amerikaiak körében akkor a futball sokkal népszerűbb volt az európai labdajátéknál. A tenisz 1924 után 1988-ban szerepelt legközelebb a játékok műsorában, mivel a NOB nem volt hajlandó egy profizmuson alapuló sportágat szerepeltetni az amatőrizmust hirdető esemény programján. Az ökölvívás alatt éveken át rezgett a léc, hiszen a sportág amatőr nemzetközi szövetségében is rengeteg vezetési, pénzügyi és sportszakmai probléma merült föl, ám úgy tűnik, mostanra sikerült kompromisszumra jutniuk a feleknek, így a boksz talán megmenekül az eltűnéstől. Ebben annak is nagy szerepe lehet, hogy az ökölvívást a világ szinte minden táján űzik legalább amatőr szinten (az olimpián profik nem indulhatnak), eközben viszont a súlyemelés elsősorban Kelet-Európában, Ázsiában és a Közel-Keleten népszerű, vagyis a világnak csak egy bizonyos részét fedi le igazán, s ez az állapot ellentétes a NOB azon elvével, hogy a fiatalok bevonzása érdekében olyan, látványos sportágakat kell az olimpiai műsorra tenni, amelyek világméretű közösséggel rendelkeznek.
A “korrupció kultúrája”
Ugyan ezen az olimpián tizenegy napon keresztül fognak zajlani a súlyemelés küzdelmei, de a 2024-es játékokra vonatkozólag már csökkentették a kiosztható kvóták számát, mivel négy súlycsoportot levettek a műsorról, így az idei 196-tal szemben csupán 120-an állhatnak rajthoz a következő olimpián. Ez a döntés annak fényében kellemetlen a sportágra nézve, hogy az ARD német közszolgálati televízió másfél évvel ezelőtt közzétett egy oknyomozó riportot, amelyből kiderült, hogy a Nemzetközi Súlyemelő-szövetségen eluralkodott a “korrupció kultúrája”, miközben nem tesznek szinte semmit a növekvő számú doppingesetek megfékezése, megelőzése érdekében. Öt hónappal később Richard McLaren kanadai jogászprofesszor, aki 2015-ben az államilag szervezett orosz doppingolást felgöngyölítő jelentésével tett szert világhírnévre, egyenesen Aján Tamást, a szövetséget húsz éven keresztül irányító magyar sportdiplomatát vádolta meg azzal, hogy eltussolt negyven doppingügyet. Aján 2020 elején lemondott a szövetség vezetéséről, mivel a tagok nagy része ellene fordult a sorozatos botrányok miatt. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) tavaly októberben hat ország 18 versenyzőjével kapcsolatban állapította meg, hogy manipulálták vizelet- és vérmintáikat, mivel nem a saját anyagukat adták le az ellenőrzéseken, hanem másokét.
110 doppingeset az olimpia előtt
A Nemzetközi Tesztelő Ügynökség 2019-ben a NOB nyomására átvette a doppingellenes fellépés vezetését a nemzetközi szakszövetségtől, s eljárást indított Aján Tamás, a román Nicolae Vlad, a szövetség alelnöke, valamint a török Hasszán Akkus, az európai szövetség elnöke ellen. A tokiói olimpiát megelőző időszakban összesen 110 (!) doppingesetet tártak fel a súlyemelésben. Ez minden sportágat figyelembe véve az összes esetek több, mint negyedének felel meg. Nem kevesebb, mint 49 érmet kellett elvenni lebukott versenyzőktől a különböző nemzetközi versenyeken. A tömeges visszaélésekért egyáltalán nem lehet egy, vagy néhány országot felelőssé tenni, ugyanis az elsősorban az izomtömeg-növelést elősegítő anabolikus szteroidok használata 33 ország versenyzőit érinti. A nemzetközi szövetségnek az utóbbi években Oroszországot, Örményországot, Ukrajnát, Azerbajdzsánt, Fehéroroszországot, Kínát, Moldovát, Kazahsztánt és Törökországot kellett felfüggesztenie, de ezen országokon kívül Romániát, Malajziát, Egyiptomot és Thaiföldet is kizárták a tokiói olimpiáról.
A tömeges csalások miatt rengeteg ember, közte több egykori vezető ellen is eljárások indultak. Ezen kívül még a 2012-es londoni olimpián ezüstérmet szerzett román Roxana Cocos eredményét is eltörölhetik, de ez az ügy még mindig függőben van. Az azerieknél 23, a törököknél 17 doppingesetre derült fény, amelyekben még szintén nem született végleges döntés. Ugyan Aján Tamás tavalyi lemondását jól fogadták a különböző érdekeltek, azonban októberben elmozdították tisztségéből a nemzetközi szövetség elnöki pozícióját átmeneti jelleggel betöltő amerikai Ursula Garza Papandreát, akit aztán négy nap alatt két utód is követett. Ennek fényében ezer százalék, hogy a Tokióban szolgálatot teljesítő doppingellenőrök keményen oda fognak figyelni a súlyemelőkre, köztük a sportág egyetlen magyar indulójára, a 105 kg-ban szereplő Nagy Péterre is. “Egyes sportágakat veszélyeztetettebbnek tekintünk másoknál, és természetesen ezekre a sportágakra koncentrálunk. (…) A súlyemelés az egyik” – nyilatkozta Olivier Niggli, a WADA vezérigazgatója.
A súlyemelés tehát sorsdöntő olimpiának néz elébe. Eddig a pillanatig nem lehetett olyanról hallani/olvasni, hogy súlyemelők lebuktak volna az olimpia helyszínén, de elég valószínű, hogy fogunk doppingesetekről hallani eme sportág felől.
Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
A kiemelt kép forrása: Panoramic