Zárt kapus olimpia: Politikai, mintsem tudományos döntés

A kettő hét múlva kezdődő tokiói olimpia szervezői magyar idő szerint tegnap délután bejelentették, hogy a hazai nézőket sem engedik be a játékok eseményeire, vagyis teljesen zárt kapus lesz a világ legnagyobb sporteseménye. A szigorú és mindeddig példátlan döntést a növekvő fertőzésveszélyre hivatkozva hozta a japán kormány, amely eközben más sporteseményeken engedélyezte legfeljebb 5000 néző beengedését. Hogy az olimpia miért kivétel, miközben 3,5 millió japán vett rá jegyet, s biztosan meglehetne oldani ott is 5000 fő számára a megjelenést, egy nagy kérdés, főleg úgy, hogy Japán járványügyi helyzete összességében véve kifejezetten jónak mondható a növekvő esetszámok ellenére is. Sokak, köztük magyar megszólalók szerint is politikai döntés született, mivel a japán kormány a helyi lakosság megosztottsága és a nemzetközi közvéleménynek az olimpia megrendezését szorgalmazó egységes álláspontja között volt kénytelen egyensúlyozni, s a közelgő választásra való tekintettel inkább a helyieknek engedett.

Szomorú nap volt a tegnapi az olimpiai mozgalom számára. Mivel Japánban növekedett az elmúlt hetekben a tüdőgyulladást elkapó emberek száma, ezért a helyi kormány több területre, közte Tokióra is 40 napra szóló rendkívüli állapotot hirdetett hétfőtől kezdve – a kivételes szituáció időszakába a teljes olimpia is beleesik. Ekkor még arról szóltak a hírek, hogy az eredetileg 10 000 fősre tervezett nézőkvótát leszállítják 5000 főre, azonban magyar idő szerint tegnap délután kiderült, hogy nemhogy 5000-en nem lesznek ott az olimpia versenyein, hanem senki sem, ugyanis zárt kapussá nyilvánították az ötkarikás játékok valamennyi, a rendkívüli állapot alá vonandó területeken rendezendő eseményét. Bizonyos versenyszámokra (pl. a vitorlázásra) jelen állás szerint mehetnek nézők, mivel olyan prefektúrákban kerülnek sorra, ahol nem vezetik be a rendkívüli állapotot. A dolgok jelenlegi állása szerint kizárólag a hivatalos személyek és az újságírók mehetnek ki a lezárás által érintett területeken zajló eseményekre.

Első blikkre teljesen logikusnak tűnik mindez, azonban a teljes valóság ennél lényegesen árnyaltabb. Japánban az utóbbi időben csökkenésnek indult a naponta tüdőgyulladással kórházba került betegek száma, amit azzal indokolnak az ún. szakemberek, hogy az áruházak, szórakozóhelyek és éttermek nyitvatartásának korlátozása, valamint a távmunka ösztönzése hatásos intézkedés volt. Az illetékesek ugyanakkor tartanak attól, hogy a nyári szabadságolások kezdetével megélénkülő társadalmi élet a fertőzések számának újbóli növekedését indíthatja el – éppen ezért a mostani döntés elsősorban megelőző, mintsem tűzoltó jellegű. Abból a szempontból viszont nehezen érthető a most bejelentett intézkedés, hogy a 127 milliós Japánban az elmúlt kettő év során 15 000-en haltak meg a fertőzésben, miközben más országokban lényegesen súlyosabb – egyébként nehezen ellenőrízhető – adatokat tettek közzé. A védőoltások beadása a kezdeti aggasztó lassúság után most már az elfogadott közel 1 000 000 ember/nap tempóban halad, s ennek köszönhetően a betegség által veszélyeztetett 65 éven felüliek körében július végére mindenki megkaphatja a vakcinát. Szintén érthetetlenné teszi az olimpiát érintő döntést az a nem elhanyagolandó körülmény is, hogy Japán határai több, mint egy éve zárva vannak a külföldiek előtt, akik csak indokolt esetben és szigorú szabályok betartása mellett utazhatnak be a szigetországba. A külföldi nézők megjelenését az olimpián már márciusban megtiltották, s eme döntést követően nőni kezdett az olimpia támogatottsága a helyi lakosság körében, amely az elmúlt hónapokban igen megosztott volt a témában, s igazából még most is az.

Csak az olimpián nem lehetnek nézők

A fönti fölsorolás alapján joggal vetődhet fel bennünk a kérdés: van bármilyen ésszerű tudományos alapja az olimpia zárt kapussá nyilvánításának? Nem kell szakértőnek lennünk ahhoz, hogy kimondjuk: nincs. Az olimpia szervezői a tegnapi sajtótájékoztatójukon maguk sem tudták megadni a választ az újságírók ezt firtató kérdéseire, amelyek azért lettek feltéve, mert a nézők kitiltása csak és kizárólag az olimpiára vonatkozik. Tokióban tegnap még 10 000-en mentek ki egy zárt térben rendezett baseball-mérkőzésre. Hétfőtől kezdve legfeljebb 5000 néző lehet jelen a sporteseményeken, de eme szabály alól az olimpia kivételt jelent, vagyis amíg pl. az ötkarikás játékok úszóversenyein nulla néző lesz, addig egy mezei baseballmeccsre továbbra is kimehet 5000 ember. Az olimpiára csak Japánban 3,5 millió jegyet adtak el, s most ezek a jegyek úgy néz ki, kárbavésznek. A döntés ráadásul rendkívül igazságtalan a japán lakossággal szemben, amely 1964 óta, vagyis 56 éve várta, hogy ismét Tokióban legyen az olimpia, így sokaknak jó eséllyel életükben már nem fog megadatni mégegyszer, hogy hazájukban láthassák a világ legjobb sportolóinak találkozóját.

Akkor mégis mi a tegnapi döntés motivációja? Muto Tosiro, a szervezőbizottság korábbi elnöke, jelenlegi vezérigazgatója azzal érvelt, hogy a magántulajdonban lévő szervezetek, cégek által szervezett sporteseményekre speciális szabályok vonatkoznak, ugyanakkor az olimpiával kapcsolatban a kormány irányelveit kell követni. Muto ugyanakkor maga sem rejtette véka alá csalódottságát, mert szerinte elsősorban politikai döntés született a nézők kitiltásáról, mintsem tudományos. A japán kormány határozata azért is nehezen értelmezhető, mert a labdarúgó Európa-bajnokságon, a wimbledoni tenisztornán és a Tour de France kerékpáros versenyen is nézők tízezrei előtt zajlanak a küzdelmek, pedig pl. Franciaország a tüdőgyulladások által egyik leginkább sújtott országnak számít.

A téli olimpiára nézve is hátrányos a döntés

A zárt kapus olimpiarendezést nem csak Japánban, hanem Magyarországon sem érti mindenki. Vajda László, aki a 2022-es pekingi téli olimpia szenior szakértője, s korábban több nyári játékok szervezőbizottságának is tagja volt, az infostart.hu-nak adott nyilatkozatában meglepettségének adott hangot a radikális döntés miatt, s arról beszélt, hogy szerinte egyfelől a japán lakosság nem elhanyagolható hányadának részéről a játékok megrendezése iránt megnyilvánuló tiltakozás, másfelől az ősszel esedékes parlamenti választás miatt hozta meg a kormány ezt a szigorú intézkedést, mivel az olimpia óriási súllyal bír a helyi közbeszédben, s akár eldöntheti a voksolás kimenetelét.

A 2022 februárjában esedékes pekingi téli olimpia jégkorongtornáján a tervek szerint szerepelnének az észak-amerikai profiliga játékosai is. Ennek azonban az a feltétele, hogy legyenek nézők. A mostani döntés Pekingre is hatással lehet – fogalmazott Vajda László.

“Mi is tárgyalunk és a Nemzetközi Jégkorong Szövetség is nagyon komoly erőfeszítéseket tesz, hogy a 2018-as pjongcsangi játékokkal ellentétben Pekingben az amerikai profi és a kanadai profi jégkorongligában szereplő játékosok is ott legyenek. Egy minapi hír szerint a profi klubokat magába foglaló szervezet egyik kritériuma többek között az, hogy lesz-e néző és ha igen, mennyi, és ez milyen módon fog hozzájárulni a jégkorongversenyekhez. Vagyis az, hogy Tokióban nem lehetnek nézők, hatással van a pekingi téli olimpia megszervezésére is” – fejtette ki a 2022-es pekingi téli olimpia szenior szakértője.

Hozzátette: bár Kína szigorú intézkedésekkel tartja kordában a tüdőgyulladásos fertőzések számát, aminek nyomán az élet rendeződött és visszaállt a megfelelő kerékvágásba, a nemzetközi utazás gyakorlatilag lehetetlen, olyan szigorú ellenőrzési és karanténszabályok vannak életben. Egyebek mellett ezért is sajnálja a tokiói döntést, mert egy limitált nézőszámmal működő versenyhelyszínes lebonyolításnál tapasztalatokat tudtak volna szerezni a pekingi lebonyolításhoz, a hazai és a külföldi nézőkkel kapcsolatos szabályok megalkotásához is – már ha korlátozni fogják a hazai szurkolók számát.

Egy biztos, sajnos a tokiói olimpia nem lesz szokványos, s minden bizonnyal több versenyen is eléggé szomorkás lesz a hangulat. A Sportudvar ettől függetlenül szorosan figyelemmel kíséri majd a játékok történéseit, a kezdésig hátralévő két hétben pedig folytatódik az olimpiatörténeti cikksorozat, amelynek mai részében az 1992-es barcelonai játékokra tekintünk vissza. Tartsatok a Sportudvarral!

Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!

A kiemelz kép forrása: eurosport.com

Leave a Reply