Donnarumma ismét remekelt, Oyarzabal mindent (is) kihagyott – az olasz-spanyol mérkőzés legfőbb tanulságai

Olaszország jutott be elsőként a labdarúgó Európa-bajnokság fináléjába, miután a tegnap este megtartott elődöntőben tizenegyesekkel 4:2-re legyőzte Spanyolországot. Az olaszok szereztek vezetést a rendes játékidőben, azonban a szinte végig jobban focizó spanyoloknak összejött az egyenlítés. A hispánok akár a 90 perc alatt eldönthették volna a mérkőzést, mivel több óriási ziccerük is adódott, de pechjükre ezek szinte állandóan Oyarzabal lehetőségei voltak, aki a legelképesztőbb módokon tudta elpuskázni azokat. Persze az olasz sikerhez kellettek Donnarumma kapus bravúrjai és a spanyolok gyenge büntetőrúgó teljesítménye.

POZITÍVUMOK
Donnarumma kikezdhetetlen volt

Gianluigi Donnarumma csupán a harmadik gólját kapta tegnap este, amikor a spanyolok Morata révén kiegyenlítettek. Ennek ellenére ismét remek teljesítményt nyújtott az olasz válogatott kapusa, aki az első félidőben nagy bravúrral hárította Olmo közeli lövését, majd a tizenegyesek során Morata rúgását is hárította. A jó magas kapus a levegőben állandóan uralkodott, s biztos támasza volt a meccs legnagyobb részében igen komoly nyomásnak kitett olasz védelemnek.

Chiesa elképesztő második félideje

Az első félidőben láthatatlan Federico Chiesa a szünetben fölébredt, ugyanis a második játékrészben ő juttatta előnyhöz csapatát egy szenzációs jobb lábas csavarással. A gól után eufórikusan játszott, nem bírtak vele a spanyolok, s nem állt messze attól, hogy egy gólpasszal is föliratkozzon a kanadai táblázatra, azonban Berardi próbálkozását kivédte Simon kapus. Ettől függetlenül Chiesa a döntőben is nagyot alkothat majd.

Pedri, a takarító

Óriási a csalódottság spanyol oldalon, hiszen a La Roja dominálta a mérkőzés nagy részét. A teljes ibériai válogatott inspiráltan focizott, s ebben talán középpályásának, Pedrinek volt a legnagyobb szerepe. A mindössze 18 éves Barcelona-játékos igazi pillérje volt csapatának, hiszen az Opta adatai szerint 100%-os passzpontosságot ért el. Átadásaival rendre meg tudta bontani az olasz védelmet. Remekül presszionálta a taljánokat, s Busquetssel remekül együttműködött. Egyáltalán nem rajta múlott a vereség.

Oyarzabal, a leggyengébb láncszem

Mikel Oyarzabal – csapattársaival összehasoníltva – egyértelműen a leggyengébb teljesítménnyel rukkolt elő spanyol oldalon. A Real Sociedad szélsője nem játszott jól, s akkor még finoman fogalmaztam, ugyanis több esetben is már csak a kapuba kellett volna rúgnia/fejelnie a labdát, de rendre óriási hibát követett el, így veszélytelen maradt az olasz kapura. Ha csak egy nagy lehetőségét gólra váltja, most nem olasz továbbjutásról beszélünk. Nem sokkal az olasz gól után volt egy jó beadás, amelyet közelről kellett volna a kapuba fejelnie, de egész egyszerűen képtelen volt elérni a labdát, amely tőle pár centiméterre volt csak… Rengeteg lehetőséget pazarolt el, ami csapata kiesését eredményezte.

Barella, egy fölismerhetetlen középpálya szimbóluma

Olaszország egy-két rövidebb periódust leszámítva az egész mérkőzésen szenvedett a spanyolok nagy nyomásától. A Squadra Azzura, amely eddig szikrázó teljesítményt nyújtott a tornán, tegnap este képtelen volt a saját játékát játszani. Különösen szenvedett az eddig lehengerlően jól teljesítő középpályája, amely a nagy nyomás következtében fizikailag gyorsan elhasználódott, s a három játékos fölismerhetetlen volt a pályán, a spanyolok gyakorlatilag átjáróházként használhatták a pálya közepét. Különösen sok gondja akadt Nicolo Barellának. Az Inter játékosa sok labdát vesztett el, s nem tudta, hogyan kerüljön ki a spanyol présből. Valódi fölmentés lehetett számára, amikor a meccs végén lecserélte edzője. Nem biztos, hogy a döntőben is kezdeni fog…

Olaszország tehát az 1:1-es 120 perc után 11-esekkel 4:2-re megverte Spanyolországot, amelyet a 2012-es döntőben elszenvedett 4:0-ás zakó után immár másodszor vert meg a kontinenstornán, hiszen 2016-ban a nyolcaddöntőben 2:0-ra győzte le a hispánokat. Az olasz válogatott negyedik Eb-döntőjére készülhet: 1968-ban hazai pályán győzni tudott, 2000-ben és 2012-ben viszont kikapott. Hogy sikerül-e kiegyenlíteni a negatív mérleget, vasárnap este, Anglia vagy Dánia ellen kiderül.

Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!

A kiemelt kép forrása: AFP / POOL / Laurence Griffiths

Leave a Reply