Stockholm 1912: Ahol két atléta vitte a prímet

A modern éra ötödik olimpiájára Észak-Európában került sor, ahol újfent megdőlt a résztvevő sportolók számának rekordja. Stockholmban alkalmaztak először hangosbemondókat, s ezen az olimpián nagyot fejlődött az időmérés is. A magyarok kisajátították a kardvívást, míg atlétikában egy finn és egy amerikai klasszisról szóltak a versenyek, akik aztán az egész játékok legnagyobb alakjaivá váltak. A Sportudvar olimpiatörténeti cikksorozatának legújabb részében az 1912-es stockholmi olimpia kerül górcső alá. Arról, hogy Stockholm lesz az 1912-es olimpia házigazdája, 1909. május 27-én, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Berlinben megtartott 10. közgyűlésén született döntés. A svéd főváros volt az egyetlen pályázó, hiszen Pierre de Coubertin báró, NOB-elnök már évek óta nagy szorgalmazója volt annak, hogy Észak-Európában is legyen olimpia. Az is egy nagy célkitűzése volt Coubertinnek, hogy