Kétségtelen, hogy a hétfői nap legnagyobb hatású híre volt a világon az a vasárnap éjfél körül tett bejelentés, miszerint 12 klub elszakad a labdarúgástól, s Szuperliga néven egy saját sorozatot hoz létre, amelynek sportszakmai értéke nulla, anyagi értéke már jóval több. Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke lett a Szuperliga első embere, aki tegnap késő este interjút adott az El Chiringuito című népszerű spanyol tévéműsornak, amelyben részletesen beszélt az új sorozat létrehozatalának okairól, hátteréről, s az UEFA-hoz és a nemzeti szövetségekhez fűződő viszonyáról is. A spanyol üzletember azt állította, hogy a labdarúgás a jelenlegi formájában 2024-ben összeomlana, ha a leggazadagabb klubok nem léptek volna most a még nagyobb bevétel reményében.
Akik látták az El Chiringuito című, labdarúgással foglalkozó népszerű spanyol tévéműsor tegnapi adását, s benne Florentino Péreznek, a labdarúgást tönkretenni készülő pénzembernek beszédét, azzal a benyomással térhettek nyugovóra éjszaka, hogy a Real Madrid és a Szuperliga elnöke erélyesen kiállt a szakadársorozat mellett, amely a foci évtizedek óta bevált versenyrendszerének tönkretételére esküdött föl. Pérez természetesen rögvest igyekezett tagadni azt a széles körben elterjedt és elfogadott állítást, miszerint a Szuperliga a gazdag klubok még gazdagabbá tételének céljából jött létre. “Ez nem a Gazdagok Ligája, ez egy olyan liga, melynek a labdarúgás megmentése a célja. Joan Laportával, a Barcelona elnökével kedden fogjuk bemutatni ezt a ligát, amely szeretné megmenteni a labdarúgást és a szegényebb csapatokat. Ha nem így teszünk, a labdarúgás el fog tűnni. Az UEFA által ma bejelentett Bajnokok Ligája-reform elkésett intézkedés. Azt mondják: 2024-től fog életbelépni. Azonban 2024-re a labdarúgás meg fog halni” – jelentette ki Pérez.
Mit ne mondjak, igen átlátszó és képmutató volt ez a jajveszékelés Pérez részéről, hiszen az UEFA BL-reformja az eddiginél több bevételt tenne lehetővé a klubok számára, hiszen több mérkőzésre kerülne sor a csoportkört fölváltó alapszakasznak köszönhetően, miközben a mostaninál zártabb lenne a sorozat, hiszen kevesebb csapat kerülhet be selejtező útján. Ez a bevételnövekedés a jelenlegi veszteségek eltüntetésében is nagy segítség volna, de a veszteségekről lejjebb még lesz szó.
“A labdarúgás attraktivitása a fiatalok körében csökken és nekik szeretnénk fölkínálni ezt a sorozatot, amelyet a tablettjeiken is tudnak majd nézni. Már nem érdekli őket a labdarúgás. Az informatika mindent megváltoztatott, ezáltal a fiatalok ma már más platformokat vesznek igénybe a szórakozáshoz. A labdarúgásnak fejlődnie kell, s alkalmazkodnia szükséges a korhoz, amelyben élünk. Ha ez sikerül, a foci értéke nőni fog. A Bajnokok Ligája a negyeddöntőtől kezdve érdekes. Előtte olyan kiscsapatok ellen kell játszanunk, amelyek nem vonzzák magukra a figyelmet. Rossz minőségű mérkőzések vannak. Egy Barcelona-Manchester jóval érdekesebb, mint a Manchester egy középszerű csapat ellen. Mit kérnek rajongóink a kettő közül a világ minden tájáról? Azt hiszem, ezt a kérdést nem kell megválaszolnom. A jó megoldás fogja termelni a pénzt. Ez a pénz mindenkié lesz, egy piramis fog létrejönni. Ezt fogjuk megvalósítani annak érdekében, hogy megmentsük a labdarúgást. S hogy miért kell megmenteni a focit? Erre elég, ha saját klubom, a Real Madrid példáját hozom, amely a gazdasági krízis miatt 400 millió euós veszteséget halmozott fel, míg az európai klubok összességében 5 milliárdos mínuszban vannak”.
Szóval, Florentino Pérez azt állítja, hogy a labdarúgás egyre kevésbé népszerű a fiatalok körében. Lehet, hogy igaza van, bár én saját tapasztalataimból kiindulva vitatkoznék ezzel a megállapítással. Az tény és való, hogy a digitális tér fejlődése és kiterjedése befolyásolja az emberek érdeklődési köreit, hiszen ma már fő szempont a komfortosság, az, hogy minél kevesebb fizikai tettet kelljen végrehajtani ahhoz, hogy valamit, amit akar az ember, megkapja. Valóban lehet ma már táblagépeken is meccseket nézni, s lehet, hogy emiatt tényleg kevesebb fiatal jár ki a stadionokba, azonban ez még önmagában nem jelenti azt, hogy kevesebb néző lenne a mérkőzéseken, hiszen a nézőszámok az elmúlt kettő évtizedben nem romlottak a topcsapatok esetében, sőt, a különböző fejlesztéseknek, stadionépítéseknek köszönhetően még növekedtek is. Az, hogy a focinak alkalmazkodnia kell a korhoz, nem vitás, azonban a megközelítésekben már vannak különbségek, hiszen Pérez azt vallja, hogy akkor lesz népszerűbb a labdarúgás a fiatalok körében, ha tableteken nézhetik a Szuperliga meccseit. Biztos vannak olyan fiatalok, akik szívesebben néznek meccseket táblagépükön vagy okostelefonjukon, de úgy vélem, nem elhanyagolható azoknak a tinédzsereknek és fiatal felnőtteknek az aránya sem, akikben ott van a meccsre járás érzése, ami hétről hétre kivonzza őket a pályákra, hogy ott – akár szakad az eső, akár tombol a szél – buzdítsák kedvenc csapatukat. Manapság is sokszor láthatunk olyat, hogy komplett családok, vagy legalább apukák, nagyapák és gyerkőcök, unokák közösen mennek ki a stadionba, hogy szurkolhassanak a kedvenceknek. Ezek a kisgyermekkori élmények éltetik az emberek jelentős részében akár életük végéig azt a motivációt, hogy ne a tévén keresztül kövessék a meccseket, hanem szinte testközelből. Pérezék célja egyértelmű: mivel minden bizonnyal – és minden tagadás ellenére – a DAZN lesz a Szuperliga közvetítője, ezért az a cél, hogy minél több fiatal nézze a mérkőzéseket, s erre táblagépen is meglegyen a lehetősége. Ezzel azonban nem motiválják őket arra, hogy jegyet váltsanak a meccsekre. Ugyan az így kieső jegybevételt a DAZN-előfizetés révén simán pótolni lehet, de szerintem pont az fogja elhozni a labdarúgás halálát, ha egyre idősebb és idősebb lesz a stadionok népe, míg nem egy szomorú napon oda fogunk eljutni, hogy már az 50- és 60+-osok is tableteken fogják nézni a mérkőzéseket, mert minek kimenni a stadionba, ha otthonról is kényelmesen lehet követni az eseményeket. Akkor lehet, hogy nem lesznek tele a stadionok, de a DAZN-előfizetések árát nyugodtan lehet majd emelni folyamatosan, így a Szuperliga megtermelheti ugyanazt a bevételt, amelyet ma még elsősorban a jegyek értékesítéséből érhetne el. Azt hiszem, nem kell nagyon hangsúlyoznom, hogy nem ez és nem is lehet ez a foci jövője.
Ami a Bajnokok Ligáját érintő kritikát illeti, nem igaz a sorozat rekordgyőztesének számító Real Madrid elnökének azon állítása, miszerint a BL csak a negyeddöntőtől kezdve érdekes. Erre elég példaként idehozni az idei kiírást, amelynek nyolcaddöntőjében többek között Chelsea – Atlético Madrid, Bayern München – Lazio, Real Madrid – Atalanta, PSG – Barcelona és Liverpool – Lipcse párosítások voltak. A csoportok között valóban akadtak olyanok, amelyek nem keltettek túl nagy érdeklődést a nemzetközi közvéleményben, de azért az, hogy a csoportfázisban összejöjjön egy Juventus – Barcelona, egy Real Madrid – Inter, egy PSG – Manchester United, egy Bayern München – Atlético Madrid, vagy egy Chelsea – Sevilla ütközet, s ez Florentino Pérez szerint érdektelen, az egyszerűen vicc. Ezután a Real Madrid első embere kőkeményen lehurrogta a kiscsapatokat, köztük a Juventusszal és a Barcelonával összecsapó Ferencvárost, hogy milyen jogon csaphatnak össze ezekkel a topklubokkal. Abban igaza van, hogy pl. egy Barcelona – Ferencváros mérkőzés a nemzetközi térben nem érdemel ki akkor érdeklődést, mint egy El Clásico, de elég csak visszaemlékeznünk arra, mekkora fölhajtás volt Magyarországon az FTC BL-főtáblás szereplése körül. Még azok közül is sokan figyelemmel kísérték a IX. kerületiek mérkőzéseit, akik esetleg nemhogy nem kedvelik, hanem utálják a zöld-fehéreket, de ha már 11 év után először ismét van magyar csapat a Bajnokok Ligájában, akkor nem akarnak lemaradni a ki tudja, hány év vagy évtized múlva visszatérő lehetőségről. Ebben a pár mondatban, de talán az egész interjúban a legviccesebb pont a “középszerű csapat” kifejezés használata volt Pérez részéről, amellyel éppenséggel a Szuperliga egyébként sem stabil jövőjét sodorta még nagyobb veszélybe, hiszen ezt az alapvetően sértő, lekicsinylő, fölényeskedő jelzőt simán magukra vehetik olyan, európai szinten valóban valamivel gyengébb, de nem egyszer kimagaslóan teljesítő gárdák, amelyek eddig hivatalosan még nem jelezték viszonyulásukat a szakadárligához. Eddig a Porto, a Lipcse, a Sevilla, az Athletic Bilbao, a Lyon és a Monaco jelezte, hogy nem kér a Szuperligából, de az alapítók névsorában nem találjuk ott a két római csapatot, a Napolit, a Leverkusent, a Leicestert, a Benficát, a Sportingot, az Ajaxot, a PSV-t, a Feyenoordot, a Marseille-t és még egy csomó, nemzetközileg jegyzett klubot, amelyek eddig hivatalos közlést nem tettek a Szuperligával kapcsolatban. Már vasárnap éjjel elhangzott, hogy további egyesületeket is szeretnének meghívni a sorozatba, de hogy kik lehetnek a meghívottak között, nincs hivatalos lista. Ennek ellenére nem lennék meglepődve azon, ha az általam fölsorolt csapatok között akadna egy-kettő, vagy több is, amely kacérkodik a csatlakozás gondolatával, de egy ilyen Pérez-mondás után sértve érezné magát, ezért nem volna hajlandó aláírni a nem megerősített hírek szerint 23 (!) évre szóló szerződést.
Pérez szóbahozta a gazdasági válságot is, amelynek léte szintén egy kétségtelen tény. Ennek kapcsán érdemes megnézni, hogy a Szuperliga alapítói mekkora adósságokat görgetnek maguk előtt, aminek jelentős része 2020 eleje óta keletkezett. Egy svájci lapban megjelent kimutatás szerint a 12 elszakadni szándékozó klub a 2019/20-as szezonban összesen 7,4 milliárd euró adósságot halmozott fel – ebből csak a Tottenham és a Barcelona kintlévősége több, mint 2 milliárdot tesz ki -, ami az egy évvel korábbi számokhoz képest jelentős növekedést mutat. Ehhez képest pl. a Bayern München és a Paris Saint-Germain vesztesége viszonylag alacsonynak mondható, s mily meglepő, ez a két klub nem csatlakozott azonnal a Szuperligához. Ebből is látszik, hogy mennyire a pénz mozgatja Pérezék elképzeléseit és cselekedeteit, s emiatt is rendkívül képmutató és hazug kijelentés az, hogy a Szuperliga a labdarúgás megmentésére hivatott. A Szuperliga kizárólag a benne résztvevő klubok megmentését szolgálja, ami alatt nem a csőd elkerülését, hanem a gazdag és szegény/kevésbbé tehetős egyesületek közötti szakadék mélyítését kell érteni. Pérezék eközben elfeledkeznek arról, hogy a BL-reform is jóval több pénzzel kecsegtetne számukra, amivel ha hosszabb idő alatt is, de rendezni tudnák adósságaikat. Ahogy azonban a következő idézetből is kiderül, Pérezék nem így gondolkodnak:
“Ha a televíziós jogdíjakon kívül nincs más bevételed, azt mondod magadnak: az a megoldás, hogy olyan mérkőzéseket teszel vonzóbbá, amelyek világszerte nagy érdeklődésre tartanak számot a szurkolók körében, s amelyeken kizárólag nagycsapatok szerepelnek. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a Bajnokok Ligája helyett egy Szuperligával kompenzálhatjuk a veszteségeinket. Ugyanakkor minderről beszélni fogunk az UEFA-val és a FIFA-val is. Nem tudom az okát annak, hogy most miért dühösek. Az UEFA egy új formátumon dolgozott, amelyet a kezdetektől fogva nem értettem, s ami nem tesz hozzá eleget az egyetemes labdarúgás megmentéséhez. Ez egy abszurd formátum. Mi a következő húsz évet szeretnénk megmenteni. A helyzet drámai” – hangzik Pérez újabb jajveszékelése, amely egy hatalmas csúsztatáson alapul. A Real Madrid elnöke ugyanis azt állítja, hogy csak a tévés jogdíjakból van bevétele klubjának. Ez biztosan nem igaz, hiszen egyrészt a szponzorok is fizetnek támogatást, másrészt a stadionban hirdető vállalkozások is fizetnek azért, hogy reklámjaik megjelenjenek a kivetítőkön, ezáltal a tévéképernyőkön is, harmadrészt pedig az ajándéktárgyak értékesítése is jelentős maradt, legfeljebb annak nagy része a fizikai térből átkerült a virtuális térbe, de értéke szerintem nem csökkenhetett jelentősen. Pérez tehát hamisan állítja be klubja anyagi lehetőségeit, s ezzel indokolja a Szuperliga szükségességét. Eközben megkérdőjelezi az UEFA reformtervét, amelynek ugyan vannak kétséges pontjai, de az anyagiak mellett legalább tekintettel van a sportszakmaiságra is – úgy tűnik, ez egy milliárdos ingatlanmágnás számára, aki azt hiszi, ért egy fociklub vezetéséhez is, abszurd. Az pedig, hogy a következő kettő évtizedet akarják megmenteni a szakadárok, egyszerűen nevetséges, hiszen mindenki tudja, hogy ekkora baj nincsen.
“Tudom, mennyit keres LeBron James, mert nyilvános a fizetése. De nem tudom, mennyit keres az UEFA elnöke. Én hiszek az átláthatóságban. Csökkentettük fizetéseinket Madridban, s cégem ugyanígy tett. Fizetésem nyilvános, de nem tudom, hogy az UEFA vezetői mennyit keresnek. Miért? Az UEFA nem alakított ki jó imázst magáról a történelme során, transzparenciára van szükség. Én is csökkentettem a saját fizetésemet a válság miatt, és nem hiszem, hogy az UEFA vagy a La Liga elnöke ezt megtette volna. A szponzorokkal is gondok vannak. Az Adidas és az Emirates is nehéz pénzügyi helyzetben van, velük is együttérzőnek kell lennünk. Vannak emberek, akik úgy gondolják, hogy a válság nem változtatott semmin. Ez a harc nem a pénzért zajlik, hanem a labdarúgásért. Próbáljuk megmenteni a sportágat, és néhány embert ez nem érdekel a saját pénzügyi érdekeik miatt”.
Aha, szóval az átláthatósággal is gondok vannak! Érdekes, én sem Alekszander Cseferin, sem Florentino Pérez fizetéséről nem találtam hiteles információkat. Lehet persze, hogy mélyebbre kéne ásnom az információk özönében, de nem volnék meglepve, ha ezután sem találnék adatot egyikőjük járandóságára vonatkozóan sem. Vagyis Pérez ordas nagyot hazudott saját fizetését illetően, ami egyszerűen pofátlanság.
Florentino Pérez végül röviden kitért a csapatokra is. Leszögezte, sem a PSG-t, sem a Bayern-Dortmund német tandemet nem hívták meg a Szuperligába, de az ajtó mindenki előtt nyitva áll. A párizsiakkal kapcsolatban sok spekuláció látott napvilágot, miszerint a francia kirakatcsapat csupán azért nem csatlakozott még a sorozathoz, mert a katari tulajdonos a 2022-es katari vb miatt nem szeretné, ha megromlana az UEFA-val és a FIFA-val kialakított jó viszonya. Nasszer Al-Kelaifivel kapcsolatban olyan hírek is megjelentek, hogy ő lett az Európai Klubok Szövetsége (ECA) új elnöke a Szuperliga miatt lemondott Agnelli Juventus-tulajdonos helyett. Később kiderült, ez nem igaz, mert a katari üzletember – állítólag – az ECA alelnökeként és az UEFA végrehajtó bizottságának tagjaként akar tenni a labdarúgás megmentéséért. Hogy mindebből mi igaz, lehet, hogy csak 2023-ban fog kiderülni, bár logika lehet benne. A németek részéről valószínűleg azért ütközött teljes ellenállásba a Szuperliga-projekt, mert a germán klubok irányításába a szurkolókat is be kell vonni, márpedig az ultrák Európa-szerte hangot adtak és hangot adnak csalódottságuknak, fölháborodottságuknak és ellenzésüknek a szakadárliga megalapítása miatt. Pérez megemlítette a Napolit és a Romát is lehetséges csatlakozókként. A két olasz klub eme cikk megjelenésének pillanatáig nem közölte hivatalosan, hogyan viszonyul az új sorozathoz.
Ennek az interjúnak az a konklúziója számomra, hogy Florentino Pérez (és valószínűleg a többi, elszakadni szándékozó klub tulaja) rémeket lát, s ezért akarja elhagyni a közel hetven éve bevált versenyrendszert, ezáltal tönkretenni azt a labdarúgást, amelyet ma ismerünk. A Sportudvar olvasói is fölháborodásuknak adtak kifejezést a portál közösségi oldalain a történtek miatt, s jómagam ezekkel a véleményekkel maximálisan azonosulok. Nem kell a Szuperliga! Éljen a foci!
#stopthesuperleague
Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
A kiemelt kép forrása: marca.com
You must log in to post a comment.