Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Nagyvilág > A fociháború elkezdődött

A fociháború elkezdődött

Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy derült égből villámcsapásként érte a világot vasárnap délután az a hír, miszerint 12 európai élklub órákon belül bejelentheti a Szuperliga megalapítását. Ez aztán éjfél körül meg is történt. Az időzítés persze nem meglepő, hiszen az UEFA ma hozhat döntést a Bajnokok Ligája reformjáról, amellyel az volt a cél, hogy kihúzzák a szőnyeget a Szuperliga ötlete alól, s a szakadni szándékozó klubokat meggyőzzék a maradásról. Andrea Agnelli, a Juventus elnöke, aki az európai klubok szövetségét (ECA) is vezette, kifelé azt kommunikálta, hogy egyetért a BL-reformmal, éjszaka azonban lemondott az ECA vezetéséről. A Real Madrid élén frissen újraválasztott Florentino Pérezzel közösen a háttérben ugyanis mégis tető alá hozták a zárt, s kizárólag anyagi érdekeken alapuló sorozatot. Az UEFA és az érintett nemzeti szövetségek, ligák még tegnap este igyekeztek leszögezni: nem fogják hagyni, hogy a 12 klub kénye-kedve szerint azt csinálhasson, amit szeretne. A szakadárok együttműködést kínáltak nekik, de hogy ebből lesz-e bármi, azt most még nem lehet tudni. Annyi mindenesetre biztos: a hivatalos közlés alapján 20, szakadni szándékozó klub elárulta szurkolóit és a labdarúgást.

A Sportudvar 2018 novemberében foglalkozott először azzal az elképzeléssel, miszerint Európa több élklubja egy saját, zárt ligát hozna létre, miközben faképnél hagyná a jelenlegi nemzeti és nemzetközi versenyrendszereket. Az új ligának sportszakmai értéke egyenlő volna a nullával, minden a pénz körül forogna. A Dortmund akkori vezetője megerősítette, hogy folynak tárgyalások egy szuperliga létrehozataláról, de akkor még állítása szerint nem volt konkrét javaslat az asztalon. Érdekesség, hogy a tegnap bejelentett 12-es névsorban sem a Borussiát, sem a Bayern Münchent nem találjuk, holott annak idején a Spiegel ezt a két német klubot titulálta a projekt élharcosának a Juventus és a Real Madrid mellett. A németek egyelőre nem kérnek a Szuperligából, de ez még nem azt jelenti, hogy később esetleg ne csatlakoznának hozzá.

De térjünk vissza a múltidézéshez! A 2018 vége óta eltelt időben bizonyos időközönként rendre fölmerült a szuperliga ötlete, de konkrétumokról nem igazán lehetett hallani. Minden bizonnyal az egy éve kialakult nyugat-európai gazdasági válság kezdetben visszavetette az elszakadni szándékozó klubok lelkesedését, hiszen arra kellett koncentrálniuk, hogy anyagilag talpon maradjanak. Viszont abban is biztos vagyok, hogy a háttérben már mentek az egyeztetések arról, hogy a nehéz gazdasági helyzetre remek válasz lehetne egy kizárólag a pénzen alapuló liga megteremtése, mert így a résztvevő csapatok rengeteget kereshetnének, még annál is többet, mint amennyit manapság a Bajnokok Ligája győztese zsebre tehet. Az események azonban csak akkor gyorsultak föl igazán, amikor az UEFA bejelentette, hogy szeretné megreformálni a Bajnokok Ligáját.

Az elképzelés úgy szól, hogy a jelenlegi csoportkört egy 32 vagy 36 csapatos alapszakasz váltaná fel, ahol mindenkinek tíz mérkőzést kellene játszania, s a végelszámolásnál az első 16 jutna tovább, aki aztán az egyenes kieséses szakaszban ágrajz alapján, tehát sorsolás nélkül küzdene meg egymással a végső győzelemért. A szövetség mellett működő két, magát érdekvédelminek nevező szervezet, a klubok és a ligák szövetsége egyaránt támogatásáról biztosította az elképzelést. Abban, hogy a ligák valóban ebben volnának érdekeltek, nem is kételkedem, viszont a klubok részéről már jóval érdekesebb volt ez a hozzáállás tegnap estig, ugyanis az Európai Klubok Szövetségének (ECA) elnöke nem más volt, mint Andrea Agnelli, a Juventus első embere, aki viszont az éjszaka folyamán lemondott az ECA vezetéséről. Márpedig a nemzetközi sajtó az olasz üzletembert tartotta a kezdetektől fogva a szuperliga egyik fő támogatójának, azonban idén év elején úgy tűnt, hogy megelégszik azzal, ha a BL-be átültetnek minél többet a szuperligás elképzelésekből, s akkor maradnak a szakadár klubok. Az UEFA pedig valóban igyekezett egy némiképp zártabb ligát összehozni, hiszen a nemzeti bajnokságokban és kupákban elért eredmények mellett az eddiginél jóval több klub kerülne be a legrangosabb nemzetközi sorozat mezőnyébe az ott az előző pár évben elért eredményei alapján, vagyis a selejtezőn keresztül kevés csapatnak nyílna módja bekerülni a 32-es vagy 36-os főtáblára. Közvetetten az idén induló harmadik számú kupasorozat, az Európa Konferencia Liga is ebbe az irányba mutat, hiszen a gyengébb országok csapataitól, így sajnos a magyaroktól is lényegében elvették annak lehetőségét, hogy az Európa Ligában elindulhassanak, hiszen a magyar bajnok az egyetlen, amely a BL-ben és az EL-ben próbálkozhat, míg az NB I dobogósainak és a Magyar Kupa győztesének is eleve csak az új sorozat jut majd.

A BL-reformnak egyik leginkább kritizált, az elszakadásban gondolkodó egyesületek számára viszont minden bizonnyal nagyon tetsző pontja az, hogy az eddiginél több mérkőzésre kerülne sor, hiszen mindenkinek tíz alapszakaszütközetet kellene megvívnia, ezáltal pedig a televíziók és a streamszolgáltatók is több meccset adhatnak, így természetesen a jogdíjakból és a szponzoroktól származó bevételek is nővekednének. Ez az a pont, amellyel az UEFA igazán kihúzhatta volna a szőnyeget a Szuperliga alól, hiszen annak egyik fő, sőt, a legfőbb elemét, a bevételmaximalizálást tenné lehetővé.

Azonban nem sokkal a BL-tervek véglegesítése után olyan hír látott napvilágot, hogy Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke Torinóban járt abból a célból, hogy tárgyaljon Andrea Agnellivel a Szuperliga megvalósításáról. Minden bizonnyal Pérez azért utazott el a Juventus elnökéhez, hogy meggyőzze őt a Szuperliga szükségességéről, s ezzel együtt nyilván a BL-reform értelmetlenségéről. A jelek alapján most már kijelenthető, hogy Florentino Pérez a fő ösztönzője és irányítója a Szuperligának, hiszen néhány nappal azután gyorsultak fel igazán az események a téma körül, hogy újraválasztották a Real Madrid elnökévé. Ekkor már tudvalévő volt, hogy az UEFA ma ül össze, hogy döntést hozzon a 2024-től életbe léptetni kívánt új BL-lebonyolításról. Az, hogy tegnap délután terjedt el vírusszerűen a nemzetközi sajtóban és a közösségi médiában a pletyka, miszerint a 12 klub már órákon belül bejelentheti a Szuperliga létrehozatalát, kettő szempontból is érthető időzítés: egyrészt Pérez újraválasztása, másrészt a mai UEFA-értekezlet miatt.

A vasárnap esti órákban egyre több és több személyiség és szervezet adott hangot tiltakozásának a tervekkel szemben. Az UEFA vasárnap délután válságtanácskozást tartott, amelyet követően közleményben megerősítette azon korábbi elhatározását, hogy az elszakadó klubokat kizárja a jelenlegi nemzetközi versenyrendszerből, s a nemzeti szövetségeket is ugyanilyen döntések meghozatalára fogja ösztönözni, miközben az ezekben a csapatokban szereplő játékosok eleshetnek a válogatottjukban való szerepléstől is. Az európai szövetség a Szuperliga tervét cinikusnak minősítette. Pár órán belül az angol, a francia, a német és a spanyol liga, valamint az olasz szövetség is jelezte: nem támogatja a Szuperligát, s azt a labdarúgás integritása elleni súlyos támadásnak tartja. Gary Neville, a Manchester United egykori kiváló védője a Vörös Ördögök tegnapi angol bajnoki mérkőzése után igen éles hangú nyilatkozatot adott a televízióban azzal kapcsolatban, hogy a hírek szerint hat angol nagycsapat is csatlakozna a szuperligához. Neville különösen csalódott amiatt, hogy az MU és a Liverpool is a szakadárok között szerepel. Nem sokkal később Sir Alex Ferguson, a Manchester United legendás menedzsere talán még erősebben fogalmazott, amikor azt mondta: a Szuperliga eltörölné az európai labdarúgás hetven évét. A mostani versenyrendszer – kisebb-nagyobb módosításokkal – az 1950-es évek közepe óta létezik. Az angol szövetség, az FA szintén ellenzi a Szuperligára vonatkozó terveket, s fogadkozott, hogy minden erejével megvédi a labdarúgás általános érdekeit és integritását.

A tegnap esti órákban politikusok is megszólaltak a hírekkel kapcsolatban. Emmanuel Macron francia elnök hivatalán keresztül jelezte, örül annak, hogy egyetlen francia klub sem csatlakozik az új sorozathoz, s támogatásáról biztosította a francia és nemzetközi sportági szervezeteket a labdarúgás egységének megőrzése érdekében folytatott küzdelmükben. Boris Johnson brit miniszterelnök közösségi oldalán szintén kiállt a labdarúgás jelenlegi rendszere mellett, s ugyancsak támogatásáról biztosította az FA-t, míg a brit sportállamtitkár felháborítónak nevezte, hogy egyes top klubok egy “zárt üzletet” szeretnének létrehozni, hogy ezzel mélyítsék a gazdag és szegény egyesületek közötti szakadékot.

A széleskörű tiltakozás azonban nem vezetett eredményre, ugyanis nem sokkal éjfél előtt közleményben hivatalosan is bejelentették az Európai Szuperliga megalapítását. A közlés szerint 20 csapat fog csatlakozni az új ligához, ebből 15 alapítónak fog minősülni, s nekik állandó helyük lesz a sorozatban. Rajtuk kívül szezononként további öt együttes kvalifikálhatja magát. A bejelentés szerint a 12 klub, amely megállapodott a Szuperligáról, ezzel elárulta a labdarúgást és a szurkolókat, a következő: AC Milan, Arsenal FC, Atlético de Madrid, Chelsea FC, FC Barcelona, FC Internazionale Milano, Juventus FC, Liverpool FC, Manchester City, Manchester United, Real Madrid CF és Tottenham Hotspur.

Tehát hat angol, valamint három-három olasz és spanyol gárda, összesen 40 BEK/Bajnokok Ligája-cím tulajdonosa szándékozik csatlakozni ehhez a ligához. Hogy ki lesz a másik három alapító, s kik lehetnek ott kvalifikáció útján a Szuperligában, még nem tudni. Nekem azonban volna tippem a három, most még névtelen alapítóra: ugyan a tegnap esti, éjszakai pletykák arról szóltak, hogy a Bayern München, a Dortmund és a Paris Saint-Germain sem kérnek a szakadárligából, azonban a PSG esetében valószínűleg az az egyetlen kizáró tényező egyelőre, hogy elnöke, Nasszer Al-Kelaifi az UEFA vezetőségének is tagja. Nem lennék meglepve, ha a katari milliárdos rövidesen lemondana eme tisztségéről, s akkor a párizsiak is faképnél hagyják a sportágat. Bár német csapatok egyáltalán nem szerepelnek a szakadárok névsorában, de nem lennék meglepve, ha végül a Bayern és a Dortmund mégis beszállna ebbe a “buliba”. Ez a három együttes, de különösen a PSG egyébként a híresztelések szerint elsősorban azért nem kívánt belépni a Szuperligába, mert nem értett egyett azzal, hogy a kisebb, de európai szinten remekül szereplő csapatok (Ajax, Atalanta, Leicester) elesnének az itt történő szerepléstől. Könnyen elképzelhető, hogy az öt kvalifikációs helyre ennek a három csapatnak is lesz majd módja pályázni.

Azt, hogy mikor indulhat el a Szuperliga, a szervezők csak annyit közöltek, hogy a lehető leghamarabb szeretnék elindítani. Szerintem pusztán arra várnak, hogy mindenütt engedélyezzék a közönség előtti meccsrendezést, hiszen nyilván nem szeretnének zárt kapus mérkőzésekkel indítani, miközben minden a pénz körül forogna. Az is kiderült, hogy a Szuperliga első elnöke nem meglepő módon Florentino Pérez lesz, alelnöknek pedig Andrea Agnellit, a Juventus elnökét és Joel Glazert, a Manchester United tulajdonosát választották. Pérez a közleményben azt mondta, egyedül a labdarúgás képes világszerte 4 milliárd szurkolót megmozgatni, s a nagy kluboknak felelősségük van abban, hogy minden téren segítsék a sportágat a minél jobb működés érdekében. Hozzáteszi a közlemény, hogy a szakadár klubok tárgyalni szeretnének az UEFA-val és a FIFA-val a “Szuperliga és a labdarúgás egésze számára legjobb megoldás megtalálása érdekében”. Egyes, eme cikk megjelenésének pillanatáig nem megerősített hírek szerint a Szuperliga 3,5 millirád eurós alaptőkével indulna el, amelyet a JP Morgan bank biztosíthat számára.

Ami az új sorozat lebonyolítását illeti, az öt, selejtező útján bekerülő együttest az előző szezonban elért eredmények alapján választják ki. A mérkőzésekre hetente kerülne sor, minden bizonnyal hétközben, mert a résztvevőktől nem várják el a nemzeti bajnokságokból történő kilépést, ezáltal megmaradna a hagyományos ritmus: hétvégén bajnoki meccs, hétközben nemzetközi mérkőzés. Arról viszont, hogy a liga engedélyezné-e a játékosok számára a válogatottban való szereplést, nem szól a fáma. Minden szezon augusztusban rajtolna. A húsz csapatot két, tíz-tíz fős csoportba osztanák be, s oda-vissza játszanának egymással, vagyis csak a csoportkörben 18 mérkőzést kellene játszania mindenkinek, ami az UEFA elképzeléseit is túlszárnyalja. A két csoport első három helyezettje automatikusan bejutna a negyeddöntőbe, míg a 4. és 5. helyezettek rájátszásban döntenék el egymás között a fönnmaradó kettő hely sorsát. Az egyenes kieséses mérkőzések a döntő kivételével oda-visszavágósak lennének, a finálé pedig egy mérkőzésből állna, amit semleges helyszínen játszanának le. A szervezők abbéli reményüknek is hangot adtak, hogy “amint lehetséges”, egy női Szuperligát is létrehozhatnak, hogy ezzel segítsék a női foci fejlődését.

Jelen pillanatban itt tart a Szuperliga-saga. Az UEFA tehát ma ülésezik, de nagyon jó kérdés, hogy ezek után mi lesz a Bajnokok Ligájával és egyáltalán a jelenlegi nemzeti és nemzetközi versenyrendszerekkel. A Sportudvar a napokban (de az is lehet, hogy még ma) újabb cikkel, cikkekkel fog jelentkezni a témában, úgyhogy érdemes követni az oldalt!

Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!

A kiemelt kép forrása: elteonline.hu

Fel
%d bloggers like this: