A Sportudvar tegnap számolt be arról, hogy a Francia Doppingellenes Ügynökség volt főigazgatója mechanikai doppingolással vádolta meg Lance Armstrongot, a Tour de France kerékpáros verseny korábbi hétszeres, címeitől azonban kémiai doppingolása miatt 2012-ben megfosztott győztesét. A francia szakembernek ugyan nincsenek bizonyítékai arra, hogy az amerikai motorikus meghajtású kerékpárok segítségével uralta a 2000-es évek első felének Nagy Köreit, de tény és való, hogy a kerékpársportban nem ez az első eset, hogy fölmerül a mechanikai dopping gyanúja. Korábban voltak versenyzők, akik lebuktak hasonló megoldással, s a nemzetközi szövetség is már több, mint tíz éve vizsgálja a problémát. A mechanikai dopping ugyanakkor egyáltalán nem csak a kerékpárban van jelen, hanem többek között a futballban és a franciák kedvenc golyós játékában, a pétanque-ban is. A Sportudvar összefoglalja az eddig napvilágot látott hasonló eseteket.
Jean-Pierre Verdy, a Francia Doppingellenes Ügynökség volt főigazgatója (2006-2015) a múlt héten jelentette meg Dopping: Harcom a csalók ellen című könyvét, amelyben rengeteg mindent leírt a doppingellenes küzdelemről, annak módszereiről, nehézségeiről, de a legnagyobb feltűnést keltett megnyilvánulása az volt, hogy kijelentette: biztos abban, hogy Lance Armstrong nem csak biológiai vagy kémiai dopping, hanem mechanikai dopping segítségével is tett azért, hogy 1999 és 2005 között zsinórban hétszer nyerje meg a Tour de France-t. Mint ismert, az amerikaitól 2012-ben valamennyi TdF-győzelmét elvették, mert kiderült, hogy éveken keresztül használta az EPO nevű doppingszert, ami nagyban segíthette a brutális teljesítmény elérésében. Verdy leszögezi: nincsenek bizonyítékok kezében Armstrong bűnösségére vonatkozóan, de az általa megkérdezett szakértők mindegyike egyetértett vele abban, hogy igaza lehet a mechanikus doppinggal kapcsolatban.
Egyelőre nem tudni, igaz lehet-e bármi abból, amit az egykori francia antidoppingfőnök állít, az mindenesetre kétségtelen, hogy a kerékpározásban több, mint egy évtizede szolgáltat beszédtémát a mechanikai doppingolás, amely elsősorban azt fedi, hogy a kerékpárokba egy miniatűr, szabad szemmel nehezen észrevehető motort szerelnek be, hogy főleg az emelkedőkön és az időfutamokon segítse a versenyzőt a plusz teljesítmény elérése érdekében. A csalásnak ezt a fajtáját nagyon nehéz kiszűrni, lényegében nehezebb, mint a kémiai doppingolást megállapítani. Legelőször 2010-ben volt arra példa, hogy egy versenyzőt mechanikai doppinggal gyanúsítottak meg – akkor a svájci időfutamkirály, Fabian Cancellara került célkeresztbe, akivel szemben az volt az állítás, hogy a 2010-es flandriai körversenyen, majd a Paris-Roubaix-n is tiltott segítséget vett igénybe a jobb teljesítmény érdekében. A gyanú végül nem igazolódott be.
Chris Froome is gyanúba keveredett
A Tour de France-on először 2016-ban merült föl annak gyanúja, hogy bizonyos versenyzők mechanikai doppingolást alkalmazhattak a minél eredményesebb szereplés céljából. A gyanúsítottak közé tartozott Chris Froome is, aki akkoriban sorra nyerte a francia körversenyeket (2013, 2015, 2016, 2017). Még a 2017-es Tour de France idején érkezett a hír, hogy a brit esetében a francia hatóságok annak gyanúját vetették fel, hogy mechanikus doppinggal élhetett az egy évvel korábbi viadalon, de akár már 2015-ben is. Froome akkori csapata, a ma Ineos néven szereplő Sky minden vádat visszautasított, s mind a mai napig nem nyert bizonyítást, hogy a brit kerekes biciklijében volt motor, mivel a hőkamerás vizsgálatok során nem találtak anomáliát. Érdekes adalék ugyanakkor, hogy Thierry Braillard akkori francia sportállamtitkár mindössze napokkal a 2016-os gall körverseny kezdete előtt jelentette be, hogy az esetleges technológiai csalások kiszűrésére bevezetik a kerékpárok hőkamerákkal történő ellenőrzését, hiszen a motornak valamennyi hőt kell termelnie, vagyis ez a módszer segíthet a csalás leleplezésében. Egyes szakértők szerint ez a bejelentés visszatartó hatással bírhatott, így azonban nem sikerült a csalók nyomára bukkanni, hiszen 2015-ben még nem volt hasonló ellenőrzés.
Többen azt is fölvetették, hogy a hőkamerás vizsgálat nem biztos, hogy képes minden beépített motort megtalálni, mivel a technológiai csalások egyre szofisztikáltabbak, a rendszerek pedig egyre kisebb méretűek lehetnek. Ma már valószínűleg létezik egy olyan megoldás is, amelynek keretében a kerék szerkezetébe integrált elektromágnesek segítségével olyan kinetikus energiát hoznak létre, amely képes a motort, s ezáltal az egész kerékpárt mozgatni anélkül, hogy a versenyzőnek nagyon pedáloznia kellene. További problémát jelent, hogy a leadott hősugárzást egyre nehezebb észlelni, emiatt fontos, hogy az érzékelőket a forráshoz lehető legközelebb eső helyre kell felszerelni. Minden kétség eloszlatása érdekében ellenőrizni kell az összes kereket és a pótalkatrészeket is, amelyeket a versenyzők egy viadal során fölhasználtak. Ezen kívül annak az egyelőre elvi lehetősége is fönnáll, hogy távolból irányított motorokat is használnak, amelyeket pl. a csapatkocsiban tudnak egy gombnyomással aktiválni vagy leállítani. A csapatigazgató a rádión keresztül tud kommunikálni versenyzőjével, így megkérdezheti tőle, hogy szüksége van-e a segítségre, s akkor aktiválhatja a motort. Fontos leszögezni, hogy ezeknek az állításoknak nagy része puszta elmélet, konkrét bizonyíték nincs rá. Egyelőre…
Született már eltiltás
A profiknál egyébként mind a mai napig nem bukkantak mechanikus teljesítményfokozást igénybe vevő versenyzőre, az amatőröknél viszont olyannyira volt már hasonlóra példa, hogy egy 2018 augusztusában rendezett ausztriai versenyen egy magyar induló akadt fönn az ellenőrök rostáján. A velo.hu adott hírt róla annak idején, hogy egy hatvanhat esztendős magyar kerékpáros akadt fenn mechanikai doppinggal a Radweltpokal viadalán az ausztriai St. Johannban. Az érintett 2017-ben megnyerte a 65 és 69 év közöttiek mezőnyversenyét ugyanezen a viadalon.
„Kaptunk egy névtelen tippet arra vonatkozóan, hogy az egyik 1952-ben született sportoló kerékpárjában rejtett motor lehet – mondta Harald Baumann, a Radweltpokal főszervezője. – Az illető 2017-ben megnyerte a 65 és 69 év közöttiek kategóriájának mezőnyversenyét, méghozzá nagy fölénnyel, 1 perc 57 másodperces előnnyel. Szólóban ért haza a 76 kilométeres táv végén. Amikor az ellenőrök a kezükben a rejtett motort kereső tablettel közelítettek, hirtelen idegessé vált. Az applikáció beigazolta a gyanút, melyet követően a résztvevő szó nélkül eltűnt a verseny helyszínéről. A sajnálatos hír tűzvészként terjedt a mezőnyben, reméljük, hogy a történtek elrettentik a jövőben azokat, akik rejtett motorral próbálkoznának.”
A 2016-os belgiumi ifjúsági cyclo-cross világbajnokságon történt meg legelőször, hogy mechanikus doppingolásra akadtak az ellenőrök. A lányok versenyében induló 19 éves belga Femke van den Driessche kerékpárjában bukkantak egy motorra, amely a nehéz terepen segítségére lehetett abban, hogy komolyabb fizikai erő beleadása nélkül is teljesítményfokozást tudjon elérni. Van den Driessche könnyek között igyekezett elhitetni a nyilvánossággal, hogy nem állt szándékában doppingolni: “A kerékpár nem az enyém, hanem egy barátomé, csupán azonos az enyémmel. Esküszöm, fogalmam sem volt róla, hogy a bringa egy motort rejt magában. Egyébként is tévedésből mentem ezzel a vb-n. Az egyik szerelőm azt hitte, hogy ez az én kerékpárom, ezért azt készítette fel a versenyre, pedig az volt a barátomé. Sosem csaltam” – mondta a belga, aki egyébként az utolsó körben mechanikai probléma miatt föladni kényszerült a világbajnoki futamot. Van den Driessche-t 2016. április 26-án a Nemzetközi Kerékpár Unió (UCI) hat évre eltiltotta a versenyzéstől, 18 000 euró pénzbüntetéssel sújtotta, s elvette tőle az U23-as Európa-bajnoki címet és a belga utánpótlásbajnoki címet is. Ezzel ő lett a kerékpársport történetének első versenyzője, akit mechanikai doppingolás miatt büntettek meg. Eltiltását 2015. október 11-étől számítják, mert kiderült, hogy már akkor is visszaélést követett el a motorikus meghajtású kerékpárral. Tehát idén ősszel visszatérhet, de kérdéses, hogy erre sor kerül-e valaha – akár igen, akár nem, ezt a szégyent sosem tudja lemosni magáról. Egyébként olcsón megúszta, mert az UCI örökös eltiltással akarta sújtani, hogy ezzel erős jelet küldjön a technológiai csalás elleni küzdelem keretében mindazoknak, akiknek akárcsak megfordult fejükben az ilyenfajta visszaélés gondolata.
A vitorlázóknál is bukkantak már hasonló módszerre
Ahogy fönt is említettem, nem csak a kerékpározásban volt már példa mechanikus doppingra. A motor segítségével történt tiltott teljesítményfokozásra már a vitorlázásban is akadt precedens. A 2012-es Amerika Kupán történt, hogy az Oracle-csapatot súlyosan megbüntették, amiért a verseny döntőjét megelőző felkészülés során a szervezők azt konstatálták, hogy az amerikai legénység megváltoztatta a súlyeloszlást a hajó elejében, mert ott egy motort helyeztek el, amely plusz erőhöz juttathatta volna a járművet, amikor arra szükség volt. Rossz vége lett a történetnek, ugyanis az Oracle 250 000 eurónak megfelelő összegű pénzbírságot és kettő büntetőpontot kapott, a motor beszerelésében érintett navigátorokat pedig eltiltották.
Felfújt labda az amerikai futballban
2015 tavaszán robbant ki az amerikai futballban az ún. Defleatgate-botrány, amely a sportág sztárját, Tom Bradyt és a sokszoros NFL-bajnok New England Patriots csapatát érintette. Az alapelv dedósnak nevezhető: a Patriots felszerelésért felelős menedzserei kissé csökkentették a tojáslabdákban uralkodó nyomást, hogy megkönnyítsék az akció elején a dobó szerepét betöltő védő dolgát. Állítólag a kissé leeresztett labdát jobban tudja kezelni és irányítani a játékos. Tom Brady tagadta, hogy ilyesmi történt volna, s nem is találtak bizonyítékot erre, ám ennek dacára is négy mérkőzésre szóló eltiltással sújtották, miközben a New England egymillió dolláros büntetést kapott.
Teniszütő “spagettiből”
Az 1970-es években a tenisz sok esetben homályos, nem egyértelmű szabályozása némi technikai merészséget tett lehetővé. Edwin Fischer 1977-ben találta ki a duplahúros ütőt, amelyet spagetti-ütőnek neveztek el, mert a két húr átfedésben volt. Ez a találmány arra volt alkalmas, hogy jelentős hatást gyakoroljon a labdára, ezáltal igen megnehezítette a játék olvasását az ellenfél számára. Több középszerű játékosnak sikerült ezzel az újítással néhány szép eredményt elérnie, azonban 1977 októberében a hatóságok betiltották a spagetti-ütőt, azonban annak használóit nem szankcionálták.
Luis Resto gipszből készült bokszkesztyűje
Luis Resto ökölvívó edzője 1983-ban úgy döntött, hogy eltávolít egy rétegnyi párnázást versenyzőjének kesztyűjéről, hogy annak helyébe egy gipszréteget helyezzen el. Ez arra volt jó, hogy Resto minél nagyobb kárt okozzon ellenfeleinek bunyó közben. Egy tíz menetre kiírt mérkőzésen pedig meg is hozta a sikert ez az “innováció” Resto számára, de ez a siker egyben bukással is fölért, ugyanis riválisa, Billy Collins Jr. olyan súlyos csapásokat kapott a fejére, hogy elvesztette szeme világát. Az amerikai nyomozóhivatal, az FBI letartóztatta Restót, akit aztán örökre eltiltottak a versenyzéstől. Érdekes, hogy eközben edzőjét, a közveszélyes megoldás kiötlőjét ártatlannak találták…
Egy év eltiltásba került a ralimotorokkal való trükközés a Toyotának
A Forma-1-ben manapság már igen szigorú szabályok érvényesülnek, ezáltal a csapatok egyre ritkábban próbálják meg kijátszani a műszaki előírásokat, mert lebukás esetén akár komoly szankcióval is szembesülhetnek, ahogy ez történt tavaly a mára Aston Martinná átkeresztelt Racing Point istállóval is, amelytől sok világbajnoki pontot vettek el szezon közben nem megfelelő technikai megoldások miatt. Ez a levonás a világbajnoki harmadik helyébe került a csapatnak. A Ferrari még 2019-ben trükközhetett az erőforrásokkal, de az olasz csapat kiegyezett az FIA-val, így elmaradt a büntetés.
A rali-világbajnokságban viszont 1995-ben hatalmas botrány robbant ki amiatt, mert a Toyota módosította a turbó légbevezető rendszerét, amely lépés több, mint 20%-os áramlási nyereséget biztosított a japán istálló számára. A mérnökök egy rugós rendszerrel álcázták a szabályokba ütköző módosítást, amelyet végül az FIA technikai ellenőrei lepleztek le, akik még sosem láttak még csak ehhez fogható csalást sem. A szövetség végül keményen lecsapott, s egy évre kizárta a Toyotát a világbajnokságból.
Mágikus kombinációk úszásban
A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) 2009-ben bejelentette, hogy betiltja a poliuretánból készült úszódresszeket, amelyek több hónapon keresztül komoly vitát szültek az uszodákban. A forradalmi újításként beharangozott úszóruhák 2008-ban debütáltak, hatásukra pedig több versenyző teljesítménye megugrott, óriási zavart keltve, mivel nem mindenki használta ezeket a ruhákat. Néhány hónap leforgása alatt több, mint tíz világcsúcs dőlt meg a poliuretándresszeknek köszönhetően. Hosszú évekbe és rengeteg, sok esetben értelmetlen vitába telt, mire végülis csak engedélyezték ezeknek a ruháknak használatát.
Robic: az ember, aki kilenc kiló pluszsúlyt vitt a lejtőkön
Alighanem Jean Robic volt a Tour de France mezőnyének legkisebb tagja az 1950-es években. A pehelysúlyú kerekes szinte szó szerint repült az emelkedőkön, de támadásai néha teljesen elhaltak a lejtmenetekben, mert túl könnyűnek bizonyult ahhoz, hogy nagyon nagy sebességet érjen el. Csapata erre válaszul összeállított számára egy 9 kilogrammos, víztartálynak álcázott ólomsúlyt (!), amely a Tourmalet 1953-as megmászása során lehetett volna nagy segítségére. Csakhogy a “Bőrfejű” becenévvel illetett Robic nem vette észre, hogy kerékpárjának súlypontja jelentősen megváltozik a kanyarokban, ezért – amint sikerrel teljesített a lejtmenetet – levette magáról a nehezéket, s odaadta azt egy nézőnek, megkérvén őt arra, hogy juttassa el a “bűntárgyat” a csapatkocsihoz. Robic nem kapott semmilyen büntetést nem éppen szabályos cselekedetéért.
A töltött pétanquegolyók
Gyanítom, olvasóim közül nem soknak adódott alkalma arra, hogy kipróbálja a franciáknál nemzeti sportnak számító golyójátékot, a pétanque-ot. Első látásra egyszerű, gurítgatós játéknak tűnik, pedig bizony ebben a sportágban is vannak csalók. Többször volt példa rá, hogy különböző versenyeken egyes játékosok kitömött golyókat használtak, hogy becsapják ellenfeleiket. A nagyon egyszerű elv abból áll, hogy a golyóba kis mennyiségű higanyt injektálnak. Nagyon nagy sűrűsége miatt a higany elnyeli a lökéshullámokat, s a golyó hajlamos gyorsabban megállni, miközben sokkal kevésbbé pattog. Léteztek más abúzív módszerek is, mint pl. a lágyított golyó, amely lágyabb acélból készül, vagy éppen a szilárd golyó, amely fémrugókkal, vagy akár elasztikus anyagokkal van megtöltve.
Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
A kiemelt kép forrása: sport.francetvinfo.fr