Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Hazai Pálya > A BL mellett a játékospiac is teljesen átalakulhat 2024-től

A BL mellett a játékospiac is teljesen átalakulhat 2024-től

Miközben a labdarúgó Bajnokok Ligája lebonyolítása biztosan változni fog 2024-től, az Európai Klubok Szövetsége a játékospiac megreformálásán dolgozik. A szervezet hétfői közgyűlésén többek között arról az elképzelésről is vitatkoztak az egyesületek, hogy 2024-től kezdve a BL-ben szereplő klubok nem vásárolhatnának egymástól játékosokat. A javaslat célja a kisebb csapatok helyzetbe hozatala lenne, de egyben ahhoz is hozzájárulhat, hogy a Bajnokok Ligája még zártabb legyen. Az átalakításnak a magyar focira nézve is lehetnek kihatásai, de ezek nem biztos, hogy előnyére válnak a hazai bajnokság színvonalának.

Egyre inkább körvonalazódik az, hogy 2024 a nagy változások éve lesz az európai labdarúgásban. A Sportudvar már többször is beszámolt a Bajnokok Ligája reformjáról, amellyel kapcsolatban akár már a napokban végleges döntés születhet. Most pedig arra derült fény, hogy a legrangosabb nemzetközi kupa mellett az átigazolási piac is radikálisan megváltozhat 2024-től. Az Európai Klubok Szövetsége (ECA) hétfőn közgyűlést tartott, amelyen a tagegyesületek a játékosbörze szabályainak módosításáról vitatkoztak. Eme eszmecsere végére egy olyan közös álláspont bontakozott ki, amely szerint a 2024/25-ös idénytől kezdve a Bajnokok Ligájában szereplő csapatok nem adhatnának el egymásnak játékosokat, így a sorozatban szereplő együttesek arra lennének kényszerítve, hogy a nemzetközi porondon alacsonyabban rangsorolt kluboktól szerződtessenek labdarúgókat. Andrea Agnelli (a kiemelt képen), a BL-ből tegnap kizúgott Juventus és az ECA elnöke dobta be az elképzelést, amellyel kapcsolatban az értekezlet után ezeket mondta: “Arról folytattunk eszmecserét, hogy az átigazolási rendszert aszerint kell átalakítani, hogy a Bajnokok Ligájában érdekelt csapatok ne tudjanak egymásnak eladni, vagy egymástól venni játékosokat, hanem inkább az alacsonyabban rangsorolt együttesekkel kössenek megállapodásokat”. Agnelli hozzátette: a BL-csapatok mellett azok játékosait pedig arra köteleznék, hogy ki kell tölteniük szerződésüket, mielőtt egy másik európai elitklubhoz csatlakozhatnának.

A cél a kiscsapatok helyzetbe hozása, de egyben egy még zártabb BL is?

“Azért lenne fontos ezt a változtatást végrehajtani, mert így megszűnnének a kilenc számjegyű átigazolási összegek, s a kisebb országok csapatainak játékosaira kellene az élkluboknak összpontosítaniuk” – indokolta az átalakítást Agnelli, aki úgy véli, hogy ezzel csökkenhetnének a rendszeresen a Bajnokok Ligájában szereplő csapatok és a kisebb klubok közötti különbségek. Ez pénzügyi téren mindenképpen érvényesülne, hiszen a változtatásnak köszönhetően a topklubok kevesebb bevételre tehetnének szert a transzferekből, miközben a kisebb egyesületek a megszokottnál több pénzhez juthatnának, mivel a BL-szereplők rá lesznek kényszerülve arra, hogy tőlük vásároljanak általuk tehetségesnek és megfelelőnek talált labdarúgókat. Ez megszüntetné, vagy legalábbis csökkentené azt a szakadékot, amelyet minden bizonnyal a Bajnokok Ligája új lebonyolítása előidézne a bejutott csapatok és a kívülmaradók között, hiszen a több mérkőzés nagyobb televíziós és szponzori bevételeket eredményez, ezáltal a legrangosabb sorozat résztvevői több pénzt kaszálhatnak majd egy szezon alatt, mint ma, így, ha nem volna az átigazolási piac reformja, lényegében megvalósulna Agnelli és több más európai klubvezető azon évek óta dédelgetett álma, hogy a legnagyobb csapatok egy zárt rendszerű, tisztán anyagi alapokon működő szuperligában szerepelnének, hátrahagyva a jelenlegi versenyrendszereket. Miután azonban már a FIFA is szigorú szankciókkal fenyegette meg az elszakadni szándékozó klubokat, Agnelliék valószínűleg elálltak tervüktől, illetve azt a Bajnokok Ligája reformjába igyekeztek minél inkább átültetni. Látván azonban a kisebb egyesületeknek a föntebb hivatkozott írásomban részletezett elképzelésekkel kapcsolatos ellenvetéseit, az ECA a játékospiac átalakításával kíván kedvezni nekik, miközben a topklubok anyagi érdekei csak kis mértékben sérülnének, hiszen bár az átigazolásokból valóban kevesebb pénz folyna be a kasszába, de a megnövekedett tévés jogdíjak és szponzori támogatások valószínűleg bőven pótolni fogják ezt a kiesést.

Ez a változás az erős játékosneveléssel bíró klubokat hozná igazán előnybe, hiszen az élcsapatok már ma is javarészt ezektől az egyesületektől szerződtetnek fiatalokat jó pénzért cserébe. Az új helyzet viszont a gyengébb utánpótlásképzéssel rendelkező klubokat is arra sarkallná, hogy több pénzt pumpáljanak új labdarúgók nevelésébe, máskülönben elég hamar leszakadhatnának a most még velük egy szinten állóktól. Ennek azonban egy hátulütője mindenképpen lenne, aminek részben a magyar bajnokságra is lennének kihatásai. Ma is számos olyan fiatal focizik hazánkban, aki külföldi karrierről álmodozik, s többségüket előbb-utóbb meg is találják a kontinens élcsapatai. Az elmúlt években ráadásul egyre gyakoribbá vált az, hogy magyar játékosokat már kamaszkorukban elcsábítják nagy egyesületekhez, ahogy az történt pl. a Győr 17 éves tehetsége, Kerkez Milos esetében is, aki január vége óta a Milan alkalmazásában áll, de említhetnénk Szoboszlai Dominikot is, aki NB I-es múlt nélkül lett a Salzburg egyik legjobbja, s került nemrég Lipcsébe. Amennyiben az ECA által bejelentett javaslatok valósággá válnak, akkor nagy valószínűséggel meg fog nőni azon magyar tehetségek száma, akik még azelőtt külföldi topklubhoz kerülhetnek, mielőtt az NB I-ben bemutatkozhatnának. Ez természetesen negatívan hatna a bajnokság így sem túl magas színvonalára, ugyanakkor a magyar klubokat is arra ösztökélné, hogy európai szintű utánpótlásképzést hozzanak létre, mert csak így lehet esélyük arra, hogy a legnagyobb ígéreteiket jó pénzért vigyék el a BL-csapatok. Az már más kérdés, hogy hány hazai klub volna képes erre, mert a jelenlegi viszonyokat elnézve bizony nem sok nevet tudnék említeni. Pénz az sok helyen van, csak éppen hozzáértés nincs, amire tökéletes példa a Puskás Akadémia, amely igazából csak nevében tekinthető akadémiának, mert ugyan valóban sok fiatalt képeznek Felcsúton, de közülük alig jut el valaki az NB I-es csapatba is, nemhogy külföldi sztáregyüttesekhez.

Bár Agnelli nyilatkozatában ilyesmire nem tett utalást, de francia szakírók szerint elképzelhető, hogy a kiscsapatok kölcsönvehetnek játékosokat a BL-kluboktól, meg persze igazolhatnak is, ha van annyi pénzük. Ezzel szemben a BL-csapatokban szereplő játékosoknak mindenképpen ki kellene tölteniük szerződésüket, mielőtt másik BL-együtteshez mennének. Ha nem BL-résztvevő gárdához akarnak távozni, azt bármikor megtehetik. Egyelőre még az sem világos, hogy a focistáknak jogukban áll-e majd a jövőben is fölbontaniuk érvényben lévő szerződésüket, vagy ezt a reform keretében megtiltják nekik, ezáltal egy esetleges konfliktus során azt kell majd eldönteniük, mi a jobb megoldás: rendezni a súrlódást a csapattal vagy nem, s akkor akár hosszabb ideig is partvonalra kerülhetnek. Nem kizárt, hogy a Paris Saint-Germain, a Real Madrid, a Manchester City és más élcsapatok a jövőben inkább hosszútávú szerződéseket kötnek játékosaikkal, ezáltal elkerülhetőek lesznek az ilyen problémák.

Az is sokakban fölmerült kérdésként, hogy a Bajnokok Ligája áttér-e az amerikai modellre, amit pl. az NBA-ben lehet látni, vagyis, hogy a csapatok szezon közben is cserélhetnek egymás között játékosokat, de csak ingyen. Egyelőre még sok kérdés vár megválaszolásra, de minden bizonnyal a BL-reform közeli bejelentését követően az ECA is elő fog állni részletes javaslataival az átigazolási piac átalakításával kapcsolatban.

Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!

Sportudvar – Most már nem csak írásban, szóban is! Kövesd Soundcloud-csatornánkat is!

A kiemelt kép forrása: donnaglamour.it

Fel
%d bloggers like this: