Elszállhatnak a magyar olimpiarendezési remények

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tegnap bejelentette, hogy célzott párbeszédet kezdeményez az ausztráliai Brisbane városával a 2032-es nyári olimpia rendezéséről. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a többi lehetséges pályázó, köztük Budapest esélyei is hamar megsemmisülhetnek. A NOB azért igyekszik minél előbb megtalálni a tizenegy év múlva esedékes ötkarikás játékok házigazdáját, hogy a többi kandidálni szándékozó városnak, országnak ne kelljen fölösleges költekezésekbe belemennie. Vajon szerencsés-e, hogy már ennyire előre elkeljen egy sportesemény rendezési joga, miközben több helyen még csak most kezdtek el komolyabban foglalkozni a pályázás lehetőségével, mivel eddig úgy tudták, hogy 2023-ban indul el a folyamat?

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tegnap Ă©rtekezletet tartott több tĂ©mában, Ă­gy a 2032-es nyári játĂ©kok helyszĂ­nkijelölĂ©si procedĂşráját illetĹ‘en is. E tĂ©mával kapcsolatban pedig egy kissĂ© váratlan Ă©s sokakat meglepĹ‘ bejelentĂ©sre kerĂĽlt sor a megbeszĂ©lĂ©seket követĹ‘en. A NOB ugyanis közölte, hogy “cĂ©lzott párbeszĂ©det” kezdemĂ©nyez Brisbane városával Ă©s az ausztráliai Queensland állammal a tizenegy Ă©v mĂşlva esedĂ©kes seregszemle megrendezĂ©sĂ©rĹ‘l. Magyarul, a NOB lĂ©nyegĂ©ben eldöntötte, hogy Brisbane-nek szeretnĂ© odaĂ­tĂ©lni a rendezĂ©si jogot, de persze mĂ©g sok egyeztetĂ©snek kell lezajlania ahhoz a következĹ‘ pár Ă©vben, hogy ez vĂ©gleges döntĂ©ssĂ© váljĂ©k.

Brisbane esĂ©lyeit nagyban növelheti, hogy Thomas Bach NOB-elnök Ă©s a vĂ©grehajtĂł bizottság egyhangĂşlag támogatta a helyszĂ­nkijelölĂ©si bizottság javaslatát a cĂ©lzott Ă©s exklĂşzĂ­v párbeszĂ©d megkezdĂ©sĂ©re. ElsĹ‘re sokakban fölmerĂĽlhet az a kĂ©rdĂ©s, hogy a NOB mĂ©gis milyen alapon hozhat ilyen döntĂ©seket? Nos, ennek megvan a jogi háttere, mivel az ötkarikás szervezet 2019 jĂşniusában Ăşj helyszĂ­nkiválasztási szabályozást fogadott el, ami nem csak a hagyományos Ăşton, vagyis több pályázĂł rĂ©szvĂ©telĂ©vel törtĂ©nĹ‘, s a vĂ©grehajtĂł bizottság szavazása alapján eredmĂ©nyt hozĂł procedĂşrát teszi lehetĹ‘vĂ©, hanem azt is, hogy a NOB egy konkrĂ©t várossal, városcsoporttal, rĂ©giĂłval, esetleg országgal kezdjen tárgyalásokat a rendezĂ©s odaĂ­tĂ©lĂ©sĂ©rĹ‘l. A helyszĂ­nkijelölĂ©si bizottság megvizsgálja az adott esemĂ©ny megrendezĂ©sĂ©nek szándĂ©kával kapcsolatban beĂ©rkezett dokumentumokat, s ezek alapján ajánlást tesz a vĂ©grehajtĂł bizottságnak, hogy mely pályázĂłval vagy pályázĂłkkal kezdjenek komolyabb párbeszĂ©det. Ezek termĂ©szetesen mĂ©lyrehatĂł, minden aprĂł rĂ©szletre kiterjedĹ‘ tárgyalások kell, hogy legyenek, amelyek vĂ©gĂ©n a döntĂ©shozĂłk – ha minden jĂłl megy – dűlĹ‘re jutnak a rendezĂ©st illetĹ‘en, s a NOB közgyűlĂ©se dönthet arrĂłl, hogy mely helyszĂ­nnel köt megállapodást az olimpia fogadásárĂłl, magyarul: melyik város kapja meg a rendezĂ©si jogot.

Az már más kĂ©rdĂ©s, hogy mennyire átláthatĂł ez a folyamat, ugyanis a norvĂ©g Kristin Kloser Aasen, a helyszĂ­nkijelölĂ©si bizottság elnöknĹ‘je nem volt hajlandĂł nyilvánosságra hozni, hogy Brisbane mellett mĂ©g mely városok jelentkeztek a 2032-es rendezĂ©ssel kapcsolatban a testĂĽletnĂ©l, s az sem derĂĽlt ki eddig, hogy az illetĂ©kesek milyen szempontok alapján találták alkalmasabbnak az ausztrál nagyvárost a cĂ©lzott párbeszĂ©d megkezdĂ©sĂ©re, mint a többi jelentkezĹ‘t. ValĂłszĂ­nűleg sokat nyomott a latban az, hogy támogatja Brisbane Ă©s Queensland terveit a befolyásos John Coates, a NOB alelnöke, az Ausztrál Olimpiai Bizottság elnöke Ă©s az Ausztrál Olimpiai AlapĂ­tvány lĂ©trehozĂłja. Coates ma egyĂ©bkĂ©nt azt mondta, várakozása szerint mĂ©g az idei esztendĹ‘ elsĹ‘ felĂ©ben odaĂ­tĂ©lhetik Brisbane-nek a rendezĂ©s jogát, mĂ­g Annastacia Palaszczuk, Queensland állam miniszterelnöke arrĂłl beszĂ©lt, hogy a játĂ©kok fogadásához szĂĽksĂ©ges infrastruktĂşra 85%-a már ma is rendelkezĂ©sre áll, köztĂĽk a Carrara-stadion, amely a 2018-as brit NemzetközössĂ©gi JátĂ©kok nyitĂł- Ă©s záróünnepsĂ©gĂ©nek, valamint az atlĂ©tikai versenyeknek a helyszĂ­ne volt. Ennek ellenĂ©re nem kizárt, hogy Brisbane Ăşj stadiont Ă©pĂ­t az olimpiára, a Carrara-stadion pedig “csak” az atlĂ©tikai számok otthona lesz.

Aasen asszony annyit elárult, hogy azért Brisbane-re esett a NOB választása, mert a város és környéke már most rendelkezik az olimpia megrendezéséhez szükséges infrastruktúra (stadionok, csarnokok, utak, szállodák stb.) nagy részével, emellett Ausztrália számos nemzetközi sporteseményt rendezett meg sikeresen az elmúlt évtizedekben. Elmondása szerint az is lényeges szempont, hogy a város, a tartomány és a szövetségi kormány is támogatja a brisbane-i elképzeléseket, amelyek tiszteletben tartják az Agenda 2020 stratégia célkitűzéseit, amelyek között szerepel az is, hogy egy pályázónak minél kevesebbet kell költenie új helyszínek és új infrastrukturális elemek megépítésére.

Budapest és a Ruhr-vidék későn cselekedett?

Számomra azért is érdekes, hogy a NOB tegnap meghozta ezt a döntését, mert az elmúlt hetekben, napokban egyre többet lehetett hallani a 2032-es olimpiával kapcsolatban különböző pályázni szándékozó városok, régiók megnyilvánulásairól, így arról, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság január végén Budapest 2032 néven létrehozott egy bizottságot, amelynek azt kell megvizsgálnia, mekkora esélyei lennének a magyar fővárosnak a tizenegy év múlva esedékes játékok rendezésének elnyerésére, mennyi pénzbe kerülne a pályázás, aztán maga a rendezés, s hogy ennek mekkora a társadalmi támogatottsága. Mint emlékezetes, Budapest pályázott a 2024-es rendezésre, de bizonyos, a sportot gyűlölő érdekcsoportok mesterkedései miatt sajnos túlzottan megosztottá vált a magyar társadalom a kérdésben, márpedig egy ilyen szituáció sok pályázó esélyeit rombolta össze a múltban. Budapest pár hónappal a rendezésről döntő limai kongresszus előtt visszalépett, így végül a NOB megállapodás útján Párizsnak ítélte oda a 2024-es, Los Angelesnek pedig a 2028-as nyári játékok rendezési jogát.

Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke január 27-Ă©n, a bizottság fölállĂ­tásának napján elmondta: az eddigi tapasztalatok alapján az várhatĂł, hogy a NOB hĂ©t Ă©vvel korábban, azaz 2025-ben dönt majd a 2032-es helyszĂ­nrĹ‘l, tehát a pályázĂł városoknak jelen rend szerint legkĂ©sĹ‘bb 2023-ban jelezniĂĽk kell pályázati szándĂ©kukat. Ez az Ăşj fejlemĂ©nyek tĂĽkrĂ©ben minden bizonnyal borulni fog…

Budapest mellett komoly pályázónak tűnt eddig az északnyugat-németországi Rajna-Ruhr-vidék is, amelynek képviseletében Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnöke épp a napokban jelentette ki, hogy most kell eldönteniük, komolyan foglalkoznak-e a kandidálással. Ennek érdekében pénteken az érintett városok polgármestereivel tárgyal a többi között a tervezésről, a nyilvános konzultációkról, valamint a párbeszéd kereteiről. Csak ezt követően lehet majd hivatalosan jelentkezni. Korábban München és Hamburg esetében a pályázati terv a nyilvános párbeszéd szakaszában hiúsult meg.

Érdeklődését jelezte még Katar, Újdelhi, Dzsakarta, Isztambul, Szentpétervár, valamint két kínai város, Csengtu és Csungking is a 2032-es olimpia iránt, de felőlük nem lehetett sok hírt hallani mostanában ezzel a témával kapcsolatban.

Jelen állás szerint mind Budapest, mind a Rajna-Ruhr-vidĂ©k fáradozásai hamar kárba veszhetnek, igaz, Ă­gy legalább – ami egyĂ©bkĂ©nt a NOB szándĂ©ka is – nem kell fölöslegesen komoly pĂ©nzeket elkölteniĂĽk a pályázásra, ami akár egy kĂ©sĹ‘bbi, mondjuk 2036-os kandidálás esetĂ©n mĂ©g jĂłl jöhet.

Itt merülhet fel az, a föntebb már föltett kérdés, hogy mennyire szerencsés, szerencsés-e egyáltalán az, hogy már most, 2021-ben lényegében eldől egy 2032-ben rendezendő sportesemény helyszíne? Itt most föl lehetne hozni példaként a jövő év végi labdarúgó-világbajnokságot, amelynek rendezési jogát Katar 2010 decemberében, tehát majdnem pontosan 12 évvel a torna kezdete előtt nyerte el, azonban mivel mára kiderült, hogy ezt korrupció útján sikerült elérnie, így azt hiszem, nem volna szerencsés összehasonlítani a mostani helyzettel. Úgy gondolom, hogy az ausztrálok részéről nehezen képzelhető el megvesztegetés, az viszont, hogy befolyásos emberek segítsenek a célok elérésében, már annál inkább, s jelen esetben John Coates személye erre garancia is.

Amennyiben az egyeztetések sikerrel végződnek, és semmilyen földrengésszerű körülmény (súlyos gazdasági, politikai válság, negatív eredményt hozó referendum stb.) nem következik be, akkor Ausztrália harmadik alkalommal rendezhet olimpiát. 1956-ban Melbourne volt a helyszín, amely olimpia a magyar forradalom és szabadságharc árnyékában zajlott le. 2000-ben Sydney volt a rendező, s most úgy néz ki, hogy Brisbane-ben és 2032-ben lesz a következő olimpia az országban. A déli féltekén a két ausztrál olimpián kívül még egy ötkarikás seregszemlére került sor, ez pedig a 2016-os riói olimpia volt, amely minden idők talán legbotrányosabb olimpiájaként vonult be a történelembe.

Nem akarsz lemaradni a hasonlĂł cikkekrĹ‘l? Iratkozz föl a Sportudvar HĂ­rlevĂ©lre!

Sportudvar – Most már nem csak Ă­rásban, szĂłban is! Kövesd Soundcloud-csatornánkat is!

A kiemelt kép forrása: Wikimedia Commons