Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Hazai Pálya > Elszállhatnak a magyar olimpiarendezési remények

Elszállhatnak a magyar olimpiarendezési remények

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tegnap bejelentette, hogy célzott párbeszédet kezdeményez az ausztráliai Brisbane városával a 2032-es nyári olimpia rendezéséről. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a többi lehetséges pályázó, köztük Budapest esélyei is hamar megsemmisülhetnek. A NOB azért igyekszik minél előbb megtalálni a tizenegy év múlva esedékes ötkarikás játékok házigazdáját, hogy a többi kandidálni szándékozó városnak, országnak ne kelljen fölösleges költekezésekbe belemennie. Vajon szerencsés-e, hogy már ennyire előre elkeljen egy sportesemény rendezési joga, miközben több helyen még csak most kezdtek el komolyabban foglalkozni a pályázás lehetőségével, mivel eddig úgy tudták, hogy 2023-ban indul el a folyamat?

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tegnap értekezletet tartott több témában, így a 2032-es nyári játékok helyszínkijelölési procedúráját illetően is. E témával kapcsolatban pedig egy kissé váratlan és sokakat meglepő bejelentésre került sor a megbeszéléseket követően. A NOB ugyanis közölte, hogy “célzott párbeszédet” kezdeményez Brisbane városával és az ausztráliai Queensland állammal a tizenegy év múlva esedékes seregszemle megrendezéséről. Magyarul, a NOB lényegében eldöntötte, hogy Brisbane-nek szeretné odaítélni a rendezési jogot, de persze még sok egyeztetésnek kell lezajlania ahhoz a következő pár évben, hogy ez végleges döntéssé váljék.

Brisbane esélyeit nagyban növelheti, hogy Thomas Bach NOB-elnök és a végrehajtó bizottság egyhangúlag támogatta a helyszínkijelölési bizottság javaslatát a célzott és exklúzív párbeszéd megkezdésére. Elsőre sokakban fölmerülhet az a kérdés, hogy a NOB mégis milyen alapon hozhat ilyen döntéseket? Nos, ennek megvan a jogi háttere, mivel az ötkarikás szervezet 2019 júniusában új helyszínkiválasztási szabályozást fogadott el, ami nem csak a hagyományos úton, vagyis több pályázó részvételével történő, s a végrehajtó bizottság szavazása alapján eredményt hozó procedúrát teszi lehetővé, hanem azt is, hogy a NOB egy konkrét várossal, városcsoporttal, régióval, esetleg országgal kezdjen tárgyalásokat a rendezés odaítéléséről. A helyszínkijelölési bizottság megvizsgálja az adott esemény megrendezésének szándékával kapcsolatban beérkezett dokumentumokat, s ezek alapján ajánlást tesz a végrehajtó bizottságnak, hogy mely pályázóval vagy pályázókkal kezdjenek komolyabb párbeszédet. Ezek természetesen mélyreható, minden apró részletre kiterjedő tárgyalások kell, hogy legyenek, amelyek végén a döntéshozók – ha minden jól megy – dűlőre jutnak a rendezést illetően, s a NOB közgyűlése dönthet arról, hogy mely helyszínnel köt megállapodást az olimpia fogadásáról, magyarul: melyik város kapja meg a rendezési jogot.

Az már más kérdés, hogy mennyire átlátható ez a folyamat, ugyanis a norvég Kristin Kloser Aasen, a helyszínkijelölési bizottság elnöknője nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni, hogy Brisbane mellett még mely városok jelentkeztek a 2032-es rendezéssel kapcsolatban a testületnél, s az sem derült ki eddig, hogy az illetékesek milyen szempontok alapján találták alkalmasabbnak az ausztrál nagyvárost a célzott párbeszéd megkezdésére, mint a többi jelentkezőt. Valószínűleg sokat nyomott a latban az, hogy támogatja Brisbane és Queensland terveit a befolyásos John Coates, a NOB alelnöke, az Ausztrál Olimpiai Bizottság elnöke és az Ausztrál Olimpiai Alapítvány létrehozója. Coates ma egyébként azt mondta, várakozása szerint még az idei esztendő első felében odaítélhetik Brisbane-nek a rendezés jogát, míg Annastacia Palaszczuk, Queensland állam miniszterelnöke arról beszélt, hogy a játékok fogadásához szükséges infrastruktúra 85%-a már ma is rendelkezésre áll, köztük a Carrara-stadion, amely a 2018-as brit Nemzetközösségi Játékok nyitó- és záróünnepségének, valamint az atlétikai versenyeknek a helyszíne volt. Ennek ellenére nem kizárt, hogy Brisbane új stadiont épít az olimpiára, a Carrara-stadion pedig “csak” az atlétikai számok otthona lesz.

Aasen asszony annyit elárult, hogy azért Brisbane-re esett a NOB választása, mert a város és környéke már most rendelkezik az olimpia megrendezéséhez szükséges infrastruktúra (stadionok, csarnokok, utak, szállodák stb.) nagy részével, emellett Ausztrália számos nemzetközi sporteseményt rendezett meg sikeresen az elmúlt évtizedekben. Elmondása szerint az is lényeges szempont, hogy a város, a tartomány és a szövetségi kormány is támogatja a brisbane-i elképzeléseket, amelyek tiszteletben tartják az Agenda 2020 stratégia célkitűzéseit, amelyek között szerepel az is, hogy egy pályázónak minél kevesebbet kell költenie új helyszínek és új infrastrukturális elemek megépítésére.

Budapest és a Ruhr-vidék későn cselekedett?

Számomra azért is érdekes, hogy a NOB tegnap meghozta ezt a döntését, mert az elmúlt hetekben, napokban egyre többet lehetett hallani a 2032-es olimpiával kapcsolatban különböző pályázni szándékozó városok, régiók megnyilvánulásairól, így arról, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság január végén Budapest 2032 néven létrehozott egy bizottságot, amelynek azt kell megvizsgálnia, mekkora esélyei lennének a magyar fővárosnak a tizenegy év múlva esedékes játékok rendezésének elnyerésére, mennyi pénzbe kerülne a pályázás, aztán maga a rendezés, s hogy ennek mekkora a társadalmi támogatottsága. Mint emlékezetes, Budapest pályázott a 2024-es rendezésre, de bizonyos, a sportot gyűlölő érdekcsoportok mesterkedései miatt sajnos túlzottan megosztottá vált a magyar társadalom a kérdésben, márpedig egy ilyen szituáció sok pályázó esélyeit rombolta össze a múltban. Budapest pár hónappal a rendezésről döntő limai kongresszus előtt visszalépett, így végül a NOB megállapodás útján Párizsnak ítélte oda a 2024-es, Los Angelesnek pedig a 2028-as nyári játékok rendezési jogát.

Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke január 27-én, a bizottság fölállításának napján elmondta: az eddigi tapasztalatok alapján az várható, hogy a NOB hét évvel korábban, azaz 2025-ben dönt majd a 2032-es helyszínről, tehát a pályázó városoknak jelen rend szerint legkésőbb 2023-ban jelezniük kell pályázati szándékukat. Ez az új fejlemények tükrében minden bizonnyal borulni fog…

Budapest mellett komoly pályázónak tűnt eddig az északnyugat-németországi Rajna-Ruhr-vidék is, amelynek képviseletében Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnöke épp a napokban jelentette ki, hogy most kell eldönteniük, komolyan foglalkoznak-e a kandidálással. Ennek érdekében pénteken az érintett városok polgármestereivel tárgyal a többi között a tervezésről, a nyilvános konzultációkról, valamint a párbeszéd kereteiről. Csak ezt követően lehet majd hivatalosan jelentkezni. Korábban München és Hamburg esetében a pályázati terv a nyilvános párbeszéd szakaszában hiúsult meg.

Érdeklődését jelezte még Katar, Újdelhi, Dzsakarta, Isztambul, Szentpétervár, valamint két kínai város, Csengtu és Csungking is a 2032-es olimpia iránt, de felőlük nem lehetett sok hírt hallani mostanában ezzel a témával kapcsolatban.

Jelen állás szerint mind Budapest, mind a Rajna-Ruhr-vidék fáradozásai hamar kárba veszhetnek, igaz, így legalább – ami egyébként a NOB szándéka is – nem kell fölöslegesen komoly pénzeket elkölteniük a pályázásra, ami akár egy későbbi, mondjuk 2036-os kandidálás esetén még jól jöhet.

Itt merülhet fel az, a föntebb már föltett kérdés, hogy mennyire szerencsés, szerencsés-e egyáltalán az, hogy már most, 2021-ben lényegében eldől egy 2032-ben rendezendő sportesemény helyszíne? Itt most föl lehetne hozni példaként a jövő év végi labdarúgó-világbajnokságot, amelynek rendezési jogát Katar 2010 decemberében, tehát majdnem pontosan 12 évvel a torna kezdete előtt nyerte el, azonban mivel mára kiderült, hogy ezt korrupció útján sikerült elérnie, így azt hiszem, nem volna szerencsés összehasonlítani a mostani helyzettel. Úgy gondolom, hogy az ausztrálok részéről nehezen képzelhető el megvesztegetés, az viszont, hogy befolyásos emberek segítsenek a célok elérésében, már annál inkább, s jelen esetben John Coates személye erre garancia is.

Amennyiben az egyeztetések sikerrel végződnek, és semmilyen földrengésszerű körülmény (súlyos gazdasági, politikai válság, negatív eredményt hozó referendum stb.) nem következik be, akkor Ausztrália harmadik alkalommal rendezhet olimpiát. 1956-ban Melbourne volt a helyszín, amely olimpia a magyar forradalom és szabadságharc árnyékában zajlott le. 2000-ben Sydney volt a rendező, s most úgy néz ki, hogy Brisbane-ben és 2032-ben lesz a következő olimpia az országban. A déli féltekén a két ausztrál olimpián kívül még egy ötkarikás seregszemlére került sor, ez pedig a 2016-os riói olimpia volt, amely minden idők talán legbotrányosabb olimpiájaként vonult be a történelembe.

Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!

Sportudvar – Most már nem csak írásban, szóban is! Kövesd Soundcloud-csatornánkat is!

A kiemelt kép forrása: Wikimedia Commons

Fel
%d bloggers like this: