
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tegnap bejelentette, hogy célzott párbeszédet kezdeményez az ausztráliai Brisbane városával a 2032-es nyári olimpia rendezéséről. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a többi lehetséges pályázó, köztük Budapest esélyei is hamar megsemmisülhetnek. A NOB azért igyekszik minél előbb megtalálni a tizenegy év múlva esedékes ötkarikás játékok házigazdáját, hogy a többi kandidálni szándékozó városnak, országnak ne kelljen fölösleges költekezésekbe belemennie. Vajon szerencsés-e, hogy már ennyire előre elkeljen egy sportesemény rendezési joga, miközben több helyen még csak most kezdtek el komolyabban foglalkozni a pályázás lehetőségével, mivel eddig úgy tudták, hogy 2023-ban indul el a folyamat?
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tegnap Ă©rtekezletet tartott több tĂ©mában, Ăgy a 2032-es nyári játĂ©kok helyszĂnkijelölĂ©si procedĂşráját illetĹ‘en is. E tĂ©mával kapcsolatban pedig egy kissĂ© váratlan Ă©s sokakat meglepĹ‘ bejelentĂ©sre kerĂĽlt sor a megbeszĂ©lĂ©seket követĹ‘en. A NOB ugyanis közölte, hogy “cĂ©lzott párbeszĂ©det” kezdemĂ©nyez Brisbane városával Ă©s az ausztráliai Queensland állammal a tizenegy Ă©v mĂşlva esedĂ©kes seregszemle megrendezĂ©sĂ©rĹ‘l. Magyarul, a NOB lĂ©nyegĂ©ben eldöntötte, hogy Brisbane-nek szeretnĂ© odaĂtĂ©lni a rendezĂ©si jogot, de persze mĂ©g sok egyeztetĂ©snek kell lezajlania ahhoz a következĹ‘ pár Ă©vben, hogy ez vĂ©gleges döntĂ©ssĂ© váljĂ©k.
Brisbane esĂ©lyeit nagyban növelheti, hogy Thomas Bach NOB-elnök Ă©s a vĂ©grehajtĂł bizottság egyhangĂşlag támogatta a helyszĂnkijelölĂ©si bizottság javaslatát a cĂ©lzott Ă©s exklĂşzĂv párbeszĂ©d megkezdĂ©sĂ©re. ElsĹ‘re sokakban fölmerĂĽlhet az a kĂ©rdĂ©s, hogy a NOB mĂ©gis milyen alapon hozhat ilyen döntĂ©seket? Nos, ennek megvan a jogi háttere, mivel az ötkarikás szervezet 2019 jĂşniusában Ăşj helyszĂnkiválasztási szabályozást fogadott el, ami nem csak a hagyományos Ăşton, vagyis több pályázĂł rĂ©szvĂ©telĂ©vel törtĂ©nĹ‘, s a vĂ©grehajtĂł bizottság szavazása alapján eredmĂ©nyt hozĂł procedĂşrát teszi lehetĹ‘vĂ©, hanem azt is, hogy a NOB egy konkrĂ©t várossal, városcsoporttal, rĂ©giĂłval, esetleg országgal kezdjen tárgyalásokat a rendezĂ©s odaĂtĂ©lĂ©sĂ©rĹ‘l. A helyszĂnkijelölĂ©si bizottság megvizsgálja az adott esemĂ©ny megrendezĂ©sĂ©nek szándĂ©kával kapcsolatban beĂ©rkezett dokumentumokat, s ezek alapján ajánlást tesz a vĂ©grehajtĂł bizottságnak, hogy mely pályázĂłval vagy pályázĂłkkal kezdjenek komolyabb párbeszĂ©det. Ezek termĂ©szetesen mĂ©lyrehatĂł, minden aprĂł rĂ©szletre kiterjedĹ‘ tárgyalások kell, hogy legyenek, amelyek vĂ©gĂ©n a döntĂ©shozĂłk – ha minden jĂłl megy – dűlĹ‘re jutnak a rendezĂ©st illetĹ‘en, s a NOB közgyűlĂ©se dönthet arrĂłl, hogy mely helyszĂnnel köt megállapodást az olimpia fogadásárĂłl, magyarul: melyik város kapja meg a rendezĂ©si jogot.
Az már más kĂ©rdĂ©s, hogy mennyire átláthatĂł ez a folyamat, ugyanis a norvĂ©g Kristin Kloser Aasen, a helyszĂnkijelölĂ©si bizottság elnöknĹ‘je nem volt hajlandĂł nyilvánosságra hozni, hogy Brisbane mellett mĂ©g mely városok jelentkeztek a 2032-es rendezĂ©ssel kapcsolatban a testĂĽletnĂ©l, s az sem derĂĽlt ki eddig, hogy az illetĂ©kesek milyen szempontok alapján találták alkalmasabbnak az ausztrál nagyvárost a cĂ©lzott párbeszĂ©d megkezdĂ©sĂ©re, mint a többi jelentkezĹ‘t. ValĂłszĂnűleg sokat nyomott a latban az, hogy támogatja Brisbane Ă©s Queensland terveit a befolyásos John Coates, a NOB alelnöke, az Ausztrál Olimpiai Bizottság elnöke Ă©s az Ausztrál Olimpiai AlapĂtvány lĂ©trehozĂłja. Coates ma egyĂ©bkĂ©nt azt mondta, várakozása szerint mĂ©g az idei esztendĹ‘ elsĹ‘ felĂ©ben odaĂtĂ©lhetik Brisbane-nek a rendezĂ©s jogát, mĂg Annastacia Palaszczuk, Queensland állam miniszterelnöke arrĂłl beszĂ©lt, hogy a játĂ©kok fogadásához szĂĽksĂ©ges infrastruktĂşra 85%-a már ma is rendelkezĂ©sre áll, köztĂĽk a Carrara-stadion, amely a 2018-as brit NemzetközössĂ©gi JátĂ©kok nyitĂł- Ă©s záróünnepsĂ©gĂ©nek, valamint az atlĂ©tikai versenyeknek a helyszĂne volt. Ennek ellenĂ©re nem kizárt, hogy Brisbane Ăşj stadiont Ă©pĂt az olimpiára, a Carrara-stadion pedig “csak” az atlĂ©tikai számok otthona lesz.
Aasen asszony annyit elárult, hogy azĂ©rt Brisbane-re esett a NOB választása, mert a város Ă©s környĂ©ke már most rendelkezik az olimpia megrendezĂ©sĂ©hez szĂĽksĂ©ges infrastruktĂşra (stadionok, csarnokok, utak, szállodák stb.) nagy rĂ©szĂ©vel, emellett Ausztrália számos nemzetközi sportesemĂ©nyt rendezett meg sikeresen az elmĂşlt Ă©vtizedekben. Elmondása szerint az is lĂ©nyeges szempont, hogy a város, a tartomány Ă©s a szövetsĂ©gi kormány is támogatja a brisbane-i elkĂ©pzelĂ©seket, amelyek tiszteletben tartják az Agenda 2020 stratĂ©gia cĂ©lkitűzĂ©seit, amelyek között szerepel az is, hogy egy pályázĂłnak minĂ©l kevesebbet kell költenie Ăşj helyszĂnek Ă©s Ăşj infrastrukturális elemek megĂ©pĂtĂ©sĂ©re.
Budapest és a Ruhr-vidék későn cselekedett?
Számomra azĂ©rt is Ă©rdekes, hogy a NOB tegnap meghozta ezt a döntĂ©sĂ©t, mert az elmĂşlt hetekben, napokban egyre többet lehetett hallani a 2032-es olimpiával kapcsolatban kĂĽlönbözĹ‘ pályázni szándĂ©kozĂł városok, rĂ©giĂłk megnyilvánulásairĂłl, Ăgy arrĂłl, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság január vĂ©gĂ©n Budapest 2032 nĂ©ven lĂ©trehozott egy bizottságot, amelynek azt kell megvizsgálnia, mekkora esĂ©lyei lennĂ©nek a magyar fĹ‘városnak a tizenegy Ă©v mĂşlva esedĂ©kes játĂ©kok rendezĂ©sĂ©nek elnyerĂ©sĂ©re, mennyi pĂ©nzbe kerĂĽlne a pályázás, aztán maga a rendezĂ©s, s hogy ennek mekkora a társadalmi támogatottsága. Mint emlĂ©kezetes, Budapest pályázott a 2024-es rendezĂ©sre, de bizonyos, a sportot gyűlölĹ‘ Ă©rdekcsoportok mesterkedĂ©sei miatt sajnos tĂşlzottan megosztottá vált a magyar társadalom a kĂ©rdĂ©sben, márpedig egy ilyen szituáciĂł sok pályázĂł esĂ©lyeit rombolta össze a mĂşltban. Budapest pár hĂłnappal a rendezĂ©srĹ‘l döntĹ‘ limai kongresszus elĹ‘tt visszalĂ©pett, Ăgy vĂ©gĂĽl a NOB megállapodás Ăştján Párizsnak ĂtĂ©lte oda a 2024-es, Los Angelesnek pedig a 2028-as nyári játĂ©kok rendezĂ©si jogát.
Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke január 27-Ă©n, a bizottság fölállĂtásának napján elmondta: az eddigi tapasztalatok alapján az várhatĂł, hogy a NOB hĂ©t Ă©vvel korábban, azaz 2025-ben dönt majd a 2032-es helyszĂnrĹ‘l, tehát a pályázĂł városoknak jelen rend szerint legkĂ©sĹ‘bb 2023-ban jelezniĂĽk kell pályázati szándĂ©kukat. Ez az Ăşj fejlemĂ©nyek tĂĽkrĂ©ben minden bizonnyal borulni fog…
Budapest mellett komoly pályázónak tűnt eddig az északnyugat-németországi Rajna-Ruhr-vidék is, amelynek képviseletében Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnöke épp a napokban jelentette ki, hogy most kell eldönteniük, komolyan foglalkoznak-e a kandidálással. Ennek érdekében pénteken az érintett városok polgármestereivel tárgyal a többi között a tervezésről, a nyilvános konzultációkról, valamint a párbeszéd kereteiről. Csak ezt követően lehet majd hivatalosan jelentkezni. Korábban München és Hamburg esetében a pályázati terv a nyilvános párbeszéd szakaszában hiúsult meg.
ÉrdeklĹ‘dĂ©sĂ©t jelezte mĂ©g Katar, Ăšjdelhi, Dzsakarta, Isztambul, SzentpĂ©tervár, valamint kĂ©t kĂnai város, Csengtu Ă©s Csungking is a 2032-es olimpia iránt, de felĹ‘lĂĽk nem lehetett sok hĂrt hallani mostanában ezzel a tĂ©mával kapcsolatban.
Jelen állás szerint mind Budapest, mind a Rajna-Ruhr-vidĂ©k fáradozásai hamar kárba veszhetnek, igaz, Ăgy legalább – ami egyĂ©bkĂ©nt a NOB szándĂ©ka is – nem kell fölöslegesen komoly pĂ©nzeket elkölteniĂĽk a pályázásra, ami akár egy kĂ©sĹ‘bbi, mondjuk 2036-os kandidálás esetĂ©n mĂ©g jĂłl jöhet.
Itt merĂĽlhet fel az, a föntebb már föltett kĂ©rdĂ©s, hogy mennyire szerencsĂ©s, szerencsĂ©s-e egyáltalán az, hogy már most, 2021-ben lĂ©nyegĂ©ben eldĹ‘l egy 2032-ben rendezendĹ‘ sportesemĂ©ny helyszĂne? Itt most föl lehetne hozni pĂ©ldakĂ©nt a jövĹ‘ Ă©v vĂ©gi labdarĂşgĂł-világbajnokságot, amelynek rendezĂ©si jogát Katar 2010 decemberĂ©ben, tehát majdnem pontosan 12 Ă©vvel a torna kezdete elĹ‘tt nyerte el, azonban mivel mára kiderĂĽlt, hogy ezt korrupciĂł Ăştján sikerĂĽlt elĂ©rnie, Ăgy azt hiszem, nem volna szerencsĂ©s összehasonlĂtani a mostani helyzettel. Ăšgy gondolom, hogy az ausztrálok rĂ©szĂ©rĹ‘l nehezen kĂ©pzelhetĹ‘ el megvesztegetĂ©s, az viszont, hogy befolyásos emberek segĂtsenek a cĂ©lok elĂ©rĂ©sĂ©ben, már annál inkább, s jelen esetben John Coates szemĂ©lye erre garancia is.
Amennyiben az egyeztetĂ©sek sikerrel vĂ©gzĹ‘dnek, Ă©s semmilyen földrengĂ©sszerű körĂĽlmĂ©ny (sĂşlyos gazdasági, politikai válság, negatĂv eredmĂ©nyt hozĂł referendum stb.) nem következik be, akkor Ausztrália harmadik alkalommal rendezhet olimpiát. 1956-ban Melbourne volt a helyszĂn, amely olimpia a magyar forradalom Ă©s szabadságharc árnyĂ©kában zajlott le. 2000-ben Sydney volt a rendezĹ‘, s most Ăşgy nĂ©z ki, hogy Brisbane-ben Ă©s 2032-ben lesz a következĹ‘ olimpia az országban. A dĂ©li fĂ©ltekĂ©n a kĂ©t ausztrál olimpián kĂvĂĽl mĂ©g egy ötkarikás seregszemlĂ©re kerĂĽlt sor, ez pedig a 2016-os riĂłi olimpia volt, amely minden idĹ‘k talán legbotrányosabb olimpiájakĂ©nt vonult be a törtĂ©nelembe.
Nem akarsz lemaradni a hasonlĂł cikkekrĹ‘l? Iratkozz föl a Sportudvar HĂrlevĂ©lre!
Sportudvar – Most már nem csak Ărásban, szĂłban is! Kövesd Soundcloud-csatornánkat is!
A kiemelt kép forrása: Wikimedia Commons
You must log in to post a comment.