A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hétfőn egy hosszú közleményben bejelentette, hogy a korábbi Agenda 2020 programhoz kapcsolódva Agenda 2020+5 néven egy újabb koncepciót dolgoztak ki, amelynek lényege az, hogy a sport minél nagyobb szerepet játsszon a hétköznapokban, s hogy a sport révén minél több embert tudjanak megszólítani világszerte. Az új elképzelések az eSport ötkarikás műsorra tűzését egyelőre nem tartalmazzák, de a virtuális sport felé történő nyitásra már vannak utalások benne.
Kissé váratlanul egy új stratégiai ütemtervet jelentett be a NOB hétfőn egy hosszú közlemény keretében, amely az Agenda 2020+5 nevet viseli. Ebből ki is derül, hogy az új stratégia kapcsolódik a Thomas Bach elnök által még a 2010-es évek közepén kidolgozott Agenda 2020 programhoz, amelynek célja az olimpia megújítása volt, többek között a rendezővárosok kijelölése, a sport társadalmi szerepének erősítése, valamint a játékok műsorának összeállítása terén. Amíg az Agenda 2020 egy hosszútávú stratégia, addig az Agenda 2020+5 meghatározott időre, a következő öt esztendőre szól.
Akik jobban benne vannak az olimpiai mozgalom mindennapjaiban, azok pontosan tudhatják, hogy Thomas Bach első, nyolc évre szóló megbízatása idén lejár, azonban a közelgő tisztújító kongresszuson ő lesz az egyetlen elnökjelölt, így garantált, hogy a második, immár csak négy évre szóló mandátumot is megkapja. Ez pedig 2025-ben jár le, vagyis a német sportvezető elnöki megbízatása végéig tervez előre, ami magában foglalja annak lehetőségét, hogy a következő elnök esetleg teljesen más úton indul el, amikor az olimpia jövőjéről van szó. Ez még a távoli jövő zenéje.
De miből is áll az Agenda 2020+5? Nos, azt gyorsan megállapíthatjuk, hogy nagyban merít az Agenda 2020-ból. Ami talán a legfőbb különbség a két program között, hogy amíg az előző 2020-ig szabta meg az ötkarikás mozgalom által megvalósítandó célokat, addig az új stratégia már a 2020-as évtized kihívásaira kíván választ adni. A NOB ennek keretében fenntarthatóbb, a társadalommal jobban összekapcsolódó jövőt képzel el az olimpiai mozgalom számára, amely emellett nyitni kíván az ifjúság felé. Természetesen nem szabad elfeledkezni az olimpiai eszme legfőbb értékeiről sem, amelyek szintén helyet kapnak az elképzelésekben.
A NOB honlapján közzétett 37 oldalas dokumentumban 15 ajánlás lett megfogalmazva, ami olyan tendenciákon alapul, amelyek a NOB szerint “valószínűleg meghatározzák a 2020-as évtizedet, nem beszélve azokról a területekről, ahol a sport és az olimpia értékei kulcsszerepet játszhatnak a kihívások lehetőségekké alakításában”.
Gyakorlatilag néhány szóban összefoglalhatóak ezek a kihívások: szolidaritás, digitális növekedés, fenntarthatóság, hitelesség, és végül a közeljövő esetleges gazdasági, pénzügyi, társadalmi és politikai válságaival szembeni ellenállóképesség erősítése.
A 15 ajánlás a következő:
- Az Olimpiai Játékok egyedi és univerzális karakterének erősítése
- A fenntartható olimpiák előnyben részesítése
- A sportolók jogainak és kötelességeinek erősítése
- A legjobb sportolók bevonása az olimpiai mozgalomba
- A sport biztonságának és a tiszta sportolók védelmének fokozása
- Az olimpia felé vezető út fejlesztése és népszerűsítése
- A sportnaptár harmonizációjának koordinálása
- A polgárokkal szembeni digitális elköteleződés fokozása
- A virtuális sportok fejlődésének ösztönzése és a videójáték-közösségekkel való szorosabb kapcsolattartás
- A sport, mint fontos partner szerepének erősítése az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzéseinek megvalósításában
- A menekültek és az otthontalanná vált népességek támogatásának fokozása
- Új célcsoportok megszólítása az olimpia számára
- A polgárok számára példamutató szervezeti működés
- Az olimpiai mozgalom konszolidálása jobb irányítással
- A bevételszerzés innovatív modelljeinek kidolgozása
Nem túlzottan meglepő, hogy a NOB az Agenda 2020+5-ben megerősíti az Agenda 2020-ban tett vállalását, miszerint nyit az ifjúság felé, s megfiatalítja az olimpiai játékok közönségét. A bizottság ennek a célnak elérése érdekében a digitális térben való jelenlét fokozására készül, ami korántsem csak abból fog állni, hogy a közösségi médiaplatformokon több lesz az ötkarikás tartalom, hanem abból is, hogy az olimpiai műsor összeállításakor figyelembe veszik a virtuális sportokat is, de vigyázat, ez nem az eSportra vonatkozik! Legalábbis egyelőre.
A NOB meghatározza, hogy az eSportnak – ha egy napon a játékok részévé fog válni – valós fizikai erőfeszítések által kísérten kell működnie. Az elmúlt években már több nemzetközi szakszövetség részéről történtek hasonló kezdeményezések, így pl. a kerékpárosoknál, az evezősöknél és az íjászoknál is hirdettek olyan versenyeket, amelyeken a sportolók az online térben gyűltek össze, de nem abban versenyeztek egymással, hanem valós körülmények között küzdöttek meg a győzelemért.
A javaslatcsomag másik sarkalatos pontját a sportolók megnyilvánulásai és jogai alkotják. A NOB óvatosan közelíti meg a témát, éppen ezért kissé homályosan fogalmaz ezzel kapcsolatban. Egyelőre nem fogalmazott meg a bizottság mélyreható reformjavaslatokat, s nem helyezte kilátásba az Olimpiai Charta 50. cikkelyének esetleges hatályon kívül helyezését sem, amely szerint a játékokon résztvevő sportolóknak tilos politikai, rasszizmussal kapcsolatos, vagy éppen vallási nézeteiket hangoztatni. A NOB még egy évvel ezelőtt hozta ezt a döntést, reagálva az amerikai sportolók több nemzetközi versenyen is látott tiltakozó akcióira.
A bizottság ugyanakkor egyik ajánlásában azt fogalmazta meg, hogy a sportolókat a jövőben jobban be kell vonni az olimpiai mozgalom különböző intézményeinek döntéshozatali folyamatába, valamint közvetlen részvételt kell számukra biztosítani a szervezetek vezetésében. Az ajánlás emellett egy, a NOB-on belüli sportolói osztály létrehozatalát is javasolja. Ezzel az elképzeléssel teljes mértékben egyetértek, hiszen az olimpia nagyrészt a sportolókért van, így az ő kihagyásuk a döntések meghozatalából rendkívül igazságtalan lenne, ráadásul akár komoly feszültségek forrása is lehetne, amennyiben a NOB olyan határozatot hozna, amely sok sportolóból és más szakmabeliből kiverné a biztosítékot.
Thomas Bach és a NOB vezetősége 2025-re a nemzetközi versenynaptár nagyarányú átalakítását is szeretné elérni, például azáltal, hogy több sportágat összefogó eseményeken is lehetőség nyíljon az olimpiai kvóta megszerzésére. Nyilvánvaló, hogy itt többek között az először 2018-ban megrendezett multisport-Európa-bajnokságra kell gondolni, amelynek keretében egy helyszínen gyűltek össze az úszók, a műugrók, a szinkronúszók, a golfozók és a kerékpárosok, s egy másik helyszínen, de velük nagyjából egy időben került sor az atléták kontinensviadalára is. A második multisport-Eb-t 2022-ben Münchenben rendezik, s úgy néz ki, hogy Lausanne-ban, a NOB székhelyén sokaknak tetszik ez a formula. Véleményem szerint a versenynaptár harmonizációja során arra is tekintettel lehetnének a döntéshozók, hogy több sportágban is igen zsúfolt a naptár, ezáltal a sportolóknak alig jut idejük arra, hogy kipihenjék a különböző megméretettések fáradalmait, ráadásul a sérülésveszély fokozottan jelentkezik a nagy terhelés hatására. Erre jó példa a labdarúgás, de hasonló gondokkal küzd a tenisz és meglátásom szerint többek között a kézilabda is. Úgy vélem, hogy az ilyen gondokkal küzdő sportokban az olimpiai kvalifikációs szisztémát elsősorban a világ- és kontinensbajnokságok, esetleg rangosabb nemzetközi versenyek rendszerébe kellene beleilleszteni (ahogy ez a kézilabdában meg is történt), ezáltal meg lehetne spórolni a külön selejtezőtornákra elmenő időt, nomeg energiát.
Végül Bach azt javasolja az olimpiai mozgalomnak, hogy dolgozzon ki “innovatív modelleket” a minél nagyobb bevételi források megtalálása és a bevételek megszerzése céljából. Ennek egyik eszköze lehet sok ötkarikás kvalifikációs verseny marketingjogainak a korábbinál jobb értékesítése. Attól tehát – jelen állás szerint – nem kell tartani, hogy az olimpiák egyik fő jellegzetessége, vagyis az, hogy a versenyhelyszíneken nincsenek reklámtáblák elhelyezve, rövidesen megszűnne. Én nem is örülnék neki.
“Amikor 2014-ben elfogadtuk az Agenda 2020-at, a “változtassunk a változásért” elvet tartottuk szem előtt. Ez ma is ugyanígy van” – magyarázta a közleményben Thomas Bach, aki hozzátette, hogy mint minden felelős szervezetnek, közösségnek, úgy az olimpiai mozgalomnak is tekintettel kell lennie arra, hogy a körülöttünk lévő világ folyamatosan változik. “A globális kihívásoknak, így pl. a klímaválságnak, vagy a világ számos pontján jelentkező egészségügyi, élelmezési, túlnépesedési problémáknak jelentős következményeik vannak a társadalmakra nézve. Ha jól vonjuk le a konklúziókat, akkor a kihívásokat lehetőségekké tudjuk formálni. Ehhez haladéktalanul meg kell vizsgálnunk ezt a jövőbeli környezetet” – mondta a NOB elnöke.
A bizottság összesítése szerint az Agenda 2020-ban szereplő 40 ajánlás 88%-át már megvalósították. Az Agenda 2020+5 csupán 15 ajánlást tartalmaz, de ezek olyan javaslatok, amelyeket nehezebb lesz megvalósítani.
Az új stratégiát a tervek szerint a NOB március 10. és 12. között esedékes lausanne-i közgyűlésén fogják megtárgyalni és minden bizonnyal elfogadni.
Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
Sportudvar – Most már nem csak írásban, szóban is! Kövesd Soundcloud-csatornánkat is!
A kiemelt kép forrása: NOB