Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Nagyvilág > Világcsúcsok és doppingügyek – felemásan kezdődött az olimpiai év az atlétikában

Világcsúcsok és doppingügyek – felemásan kezdődött az olimpiai év az atlétikában

Mint minden olimpiai sportágban, az atlétikában is javában zajlik az új szezon, hiszen az olimpia közeledtével a sikeres felkészülés, valamint a kvótaszerzés lesz sok versenyző számára az elérendő cél. Az év elején máris több világcsúcsról hallhattunk, olvashattunk, ugyanakkor a sportemberek mellett a csalók, vagy legalábbis azoknak vélt emberkék is előkerültek, hiszen már csaknem féltucatnyi doppingügy pattant ki. Nagy kérdés, hogy mit hozhatnak a következő hónapok. Vajon a világcsúcsokról vagy a visszaélésekről fog szólni a Tokió előtti időszak az atlétikában?

Folyamatosan figyelemmel kísérem a sportvilág történéseit – ezzel azt hiszem, nem mondok meglepőt. Odafigyelek az atlétikában zajló eseményekre is (magyar és nemzetközi szinten egyaránt), s kissé meglepődve tapasztaltam az új év első heteiben, hogy mennyi világcsúcsdöntésről érkeztek jelentések innen-onnan. Persze egy olimpiai esztendőben mindenki a szokásosnál kétszer nagyobb szinten pörög, hiszen a legtöbb sportágban az olimpia számít a csúcseseménynek, annak a megmérettetésnek, amelyet mindenki meg akar nyerni, vagy legalábbis szeretne résztvenni rajta. Ez igaz a sportok királynője jelzővel illetett atlétikára is, mely az ötkarikás sportágak közül általában a legnagyobb érdeklődésre tart számot a nemzetközi sportközvélemény körében. Ez a nagy figyelem most is fönnáll, s a sportág követői, szerelmesei örömmel konstatálhatják, hogy az atléták a különböző versenyszámokban már így, az év első 45 napjában mennyire kitettek magukért. Január 1-je óta ugyanis négy világcsúcs született. Ebből három fedett pályán, egy pedig szabadtéren.

Az első világrekord január 16-án született, amikor a franciaországi Aubière-ben rendezett fedettpályás versenyen a Burkina Fasó-i Hugues-Fabrice Zango 18.07 méteres eredménnyel nyerte meg a férfi hármasugrók viadalát. A 27 éves sportoló ezzel edzője, a francia Teddy Tamgho 2011-ben fölállított, 17.92 méteres fedettpályás világcsúcsát adta át a múltnak, egyben pontosan harminc centiméterrel javította meg tavaly januárban elért egyéni legjobbját (17.77). Szabadtéren 17.66 méter a legjobbja, ami Afrika-csúcsnak is számít.

A következő rekorddöntésre január 24-én, az egyesült államokbeli Fayetteville-ben került sor, ahol egy ugyancsak fedettpályás versenyen az amerikai Ryan Crouser, a szám olimpiai címvédője megdöntötte a férfi súlylökés fedettpályás világcsúcsát, mivel 22.82 méterre tudta eldobni a súlygolyót. A 28 éves Crouser ezzel a teljesítménnyel Randy Barnes 1989-es rekordját adta át a múltnak, amely 22.66 méter volt. A regnáló olimpiai bajnok rendelkezik a férfiak között a legtöbb, 22 méter fölötti dobással, így ez az eredménye egyáltalán nem meglepő.

A harmadik világcsúcs múlt kedden, a franciaországi Liévinben rendezett fedettpályás versenyen született, ahol a női 1500 méteres síkfutásban az etióp Gudaf Tsegay 3:53.09 perces időt ért el. Tsegay kettő másodperccel javította meg honfitársa, Genzebe Dibaba 3:55.17-es idejét, amelyet 2014. február 1-jén, a németországi Karlsruhéban hozott össze. A 24 éves etióp futó a 2016-os portlandi fedettpályás világbajnokságon és a 2019-es dohai szabadtéri vb-n is bronzérmes lett ugyanebben a számban.

A negyedik, mostanáig utolsó világcsúcs pedig a hátunk mögött hagyott hétvégén, konkrétan vasárnap született Monacóban, ahol a kenyai Beatrice Chepkoech, a női 3000 méteres akadályfutás világrekordere 14:43 perces idővel teljesítette az 5000 méteres síkfutást. A 29 éves atléta a holland Sifan Hassan által 2019-ben, ugyancsak a hercegségben fölállított 14:44-es időt tudta túlszárnyalni.

Ezek alapján szinte teljesen biztos vagyok abban, hogy a következő napokban, hetekben is több világcsúcsról számolhatunk majd be az atlétika terén.

De vajon mi lehet az oka a sok rekorddöntésnek? Véleményem szerint egyrészt az, hogy olimpiai évben vagyunk, s – ahogy föntebb már leírtam – ilyenkor mindenki jobban pörög az edzéseken és a versenyeken is, mint egy nem olimpiai esztendőben, másrészt pedig az, hogy tavaly a tervezettnél kevesebb versenyt tudtak megrendezni, pl. elmaradt a fedettpályás világbajnokság is. Az így keletkezett több szabadidő azonban remek alkalmat kínált az edzésekre, valamint a pihenésre is, így minden bizonnyal sokan megújult erővel vetették bele magukat az elmúlt hónapok versenyeibe.

A rekordfölállítások mellett azonban sajnos rossz hírekről is hallani az atlétika háza táján. Ezek pedig mi más körül is foroghatnának, mint a doppingolás. Az atlétika azon sportágak közé tartozik, ahol a nagy fizikai teljesítmény rangsorolja a versenyzőket. Rövid idő alatt kell akkora performanszokat kifejteni, amelyek elégnek bizonyulhatnak mondjuk egy 100, vagy 200 méteres sprint megnyerésére, de annak is nagyon sok munkát kell befektetnie, aki pl. tízpróbában, hétpróbában, vagy akár gerelyhajításban szerepel. Szerencsére az atléták nagy többségére az jellemző, hogy kizárólag tiszta eszközöket vesznek igénybe a nagy teljesítmények elérése érdekében, de sajnos már ez az esztendő sem telik el doppingügyek nélkül.

Az első esetre január 8-án derült fény, amikor a Nemzetközi Atlétikai Szövetség mellett működő ún. integritási egység (amely a sportág doppingügyeiben eljáró független szervezet) ideiglenesen felfüggesztette Luvo Manyonga dél-afrikai távolugrónak, a 2016-os riói olimpia ezüstérmesének versenyengedélyét, mivel nem tett eleget a doppingellenes szabályzatban rögzített lokalizációs kötelezettségének, vagyis nem állt az ellenőrök rendelkezésére akkor és ott, ahol kellett volna. Egyelőre még zajlik az eljárás, végleges döntés még nincs. Helyzetét azonban ronthatja, hogy 2012-ben egyszer már eltiltották 18 hónapra, amikor metamfetaminnal akadt fönn a rostán egy vizeletvétel során. Manyonga 2017-ben megnyerte a londoni szabadtéri világbajnokságot, majd a 2018-as birminghami fedettpályás vb-n ezüstérmes lett. 8.65 méteres legjobbja Afrika-csúcs is. Tavaly egyáltalán nem versenyzett sérülés, majd pedig az utazási nehézségek miatt. Könnyen lehet, hogy idén, s a következő években sem fogjuk látni…

Hat nappal később, január 14-én jött a hír, hogy az integritási egység felfüggesztette a 100 méteres női gátfutás olimpiai címvédője, az amerikai Brianna McNeal engedélyét is, mert megsértette a doppingellenes procedúrára vonatkozó szabályokat. A hivatalos közlemény szerint a 29 éves sprinter azzal szegte meg az előírásokat, hogy akadályozta az eredménykezelési folyamatot, amivel a nemzetközi szövetség antidopping-szabályzata ellen is vétett. McNeal múlt pénteken megszólalt ügyével kapcsolatban, s kijelentette, hogy ő egy tiszta sportoló. Állítása szerint a felfüggesztése óta eltelt hetek pokoliak voltak számára, s nem csak a szankció miatt, hanem azért is, mert bokarándulás és influenzás megbetegedés is hátráltatta a felkészülésben. Instagram-oldalán határozottan kijelentette: “Én még mindig egy tiszta, őszinte és átlátható sportoló vagyok!”. Amennyiben eltiltják, McNeal biztosan nem vehet részt a július 23. és augusztus 8. között esedékes tokiói olimpián. Valószínűleg őmaga is tart ettől, mert bejegyzésében később igen fenyegetőző hangnemet ütött meg. “Ha mindez véget ér, további részleteket fogok közölni arról, hogy mi is történik valójában. A rendszer elég rosszul működik. Sokan kérdezitek, hogy mi folyik a háttérben, de erről majd később fogok beszélni. Akkor, amikor egy egész napom lesz erre”.

Január végén az orosz sajtó olyan információkat hozott napvilágra, melyek szerint Szergej Subenkov, az orosz atlétika sztárja egy diuretikus anyaggal bukott le egy doppingellenőrzésen. A 110 gáton 2015-ben világbajnok, 2017-ben és 2019-ben pedig vb-ezüstérmes sprinter kijelentette, hogy egész pályafutása során egyszer sem élt tiltott szerekkel, s nem vert át senkit. Hivatalos részről azóta sem érkezett olyan bejelentés, amely szerint Subenkov ellen eljárás zajlana.

A mostanáig utolsó, doppinggal kapcsolatos hír február 5-én jelent meg, amikor az integritási egység bejelentette, hogy négy évre eltiltotta James Kibet kenyai hosszútávfutót doppingvétségéért. Kibetet tavaly már ideiglenes jelleggel felfüggesztették, miután bebizonyosodott, hogy a 2019 novemberében, Corsa dei Santiban rendezett verseny során leadott vizeletmintájában nandrolon és más tiltólistás anabolikus szteroidok nyomaira bukkantak. Kibet elismerte a vétséget, de azzal védekezett, hogy a tiltott anyagok egy szennyezett sertéshús elfogyasztásával kerültek a szervezetébe. A hosszútávfutó még egy, a kenyai Eldoret városában dolgozó sertéstenyésztő gazda videóját is fölhozta bizonyítékként, amelyben bemutatja, hogyan nevelik és etetik a malacokat kiegészítő anyagok segítségével. Az integritási egység ugyanakkor azzal érvelt, hogy “a sportoló személyes kötelessége biztosítani azt, hogy tiltott szer ne kerüljön a szervezetébe”. Kibet egyébként nem az első kenyai atléta, akit az elmúlt években eltiltottak, hiszen a közelmúltban hasonló sorsra jutott Asbel Kiprop, a 2008-as olimpia 1500 méteres bajnoka, Rita Jeptoo, a bostoni és a chicagói maraton korábbi győztese, valamint Jemima Sumgong, a 2016-os olimpia női maratonfutásának győztese.

Sajnos szinte biztosra vehetjük, hogy bőven lesznek még doppingügyek ebben az évben, s az sem zárható ki, hogy az olimpián is lesznek majd visszaélések. Csak abban bízhatunk, hogy minél kevesebb hasonló hírrel kell majd szembesülnünk, s hogy több lesz a magyar sikerekről és a világcsúcsokról szóló hír, mint a doppingolásokkal kapcsolatos információk.

Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!

Sportudvar – Most már nem csak írásban, szóban is! Kövesd Soundcloud-csatornánkat is!

A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum

Fel
%d bloggers like this: