Az Európai Labdarúgó Szövetségnek márciusban kell döntést hoznia arról, hogyan fog kinézni a Bajnokok Ligája lebonyolítása 2024-től. Jó esély van rá, hogy nem úgy fog lezajlani a sorozat, mint napjainkban. A tervek már korábban nyilvánosságra kerültek, ezek alapján pedig sokan fogalmaztak meg kérdéseket, illetve kritikákat. A Sportudvar a leggyakrabban hangoztatott megállapítások alapján összefoglalja, mire is lehet számítani, amennyiben a reformot a mostani formájában fogadják el.
Hogyan fog zajlani a Bajnokok Ligája?
Ez a kérdés foglalkoztat sokakat a leginkább. Mint ismert, manapság 32 csapat kvalifikálhatja magát a sorozat főtáblájára, ahol 8 darab 4 fős csoportba kerülnek az együttesek. Ahogy arról a Sportudvar tavaly decemberben beszámolt, az elképzelések alapján 2024-től eltűnne a csoportkör. A főtáblára kerülő csapatok száma 36-ra nőne, s ezek az együttesek az első fordulóban egy összetett rangsoron alapuló rendszerben küzdenének meg egymással, gyakorlatilag mintha egy bajnokságról lenne szó. Természetesen ez nem azt jelentené, hogy minden együttesnek 35, vagy akár 70 mérkőzést kellene játszania, azonban a mai hat csoportmérkőzésnél így is több meccset, szám szerint tízet kellene megvívniuk a csapatoknak. Mindenki öt hazai és öt idegenbeli találkozót játszana, s azt, hogy ki kik ellen kell, hogy pályára lépjen, kalapok alapján döntenék el, vagyis a manapság a csoportok kisorsolásánál alkalmazott rangsorolási metódust az új típusú első forduló esetében is alkalmaznák. Az előző szezon nemzeti bajnokai kerülnének az 1-es kalapba, míg a másik három kalapba az UEFA ún. együttható-rangsora alapján kapnának besorolást a többiek. A L’Équipe francia sportnapilap értesülése szerint egy 1-es kalapban szereplő csapat két, ugyancsak odakerült együttessel, valamint három-három, a 2. és 3. kalapban, valamint kettő, a 4. kalapban helyet kapott gárdával mérkőzne meg.
A tíz fordulóból álló alapszakasz végén az első nyolc helyen végző csapat automatikusan bejutna a nyolcaddöntőbe, míg a 9-24. helyen végző együttesek rájátszásban döntenék el egymás között a másik nyolc hely sorsát. A 24-36. helyezettek, valamint a rájátszás kiesői számára nem biztosítanának helyet az Európa Ligában, ami szintén jelentős változás lenne a mai szabályokhoz képest, hiszen most a BL-csoportok harmadik helyezettjei a második számú sorozat legjobb 32 együttese között folytathatják nemzetközi kalandjukat. Ennek eltörlése egyben azt is eredményezheti, hogy a mostani keddel és szerdával ellentétben akár csütörtökön is játszhatnak Bajnokok Ligája-mérkőzéseket, igaz, még ilyen menetrend esetén is leghamarabb január végére fejeződhetne be az alapszakasz, holott manapság januárban nem szoktak BL-találkozókat rendezni. Ez a változás elsősorban a nemzeti kupák szempontjából lehet egy kellemetlen dolog, amelyek – ahogy idén is láthattuk – kihasználják a nemzetközi kupák januári szünetét arra, hogy gyorsan levezényeljenek akár több fordulót is.
Mik a magyar vonatkozások?
Arról, hogy egyáltalán hogyan nézne ki az új lebonyolítású Bajnokok Ligája selejtezője, egyelőre pletykák szintjén sem sokat hallani, olvasni. A mi szempontunkból inkább egy másik sorozattal, az idén ősszel induló harmadik számú európai kupával, az Európa Konferencia Ligával érdemes foglalkoznunk. Tavaly év végén ugyanis hivatalossá vált az, amiről a Sportudvar már kettő évvel korábban beszámolt, hogy a magyar csapatok szempontjából eléggé hátrányos módon a hazánknak eddig járt négy nemzetközi kupahely ugyan a jövőben is megmarad, azonban a Magyar Kupa győztese és az NB I második, illetve harmadik helyezettje is csak az új sorozatban indulhatna. A BL-ben és az EL-ben csak a bajnok szerepelhetne, s hogy konkrétan melyik kupában, azt továbbra is a selejtezőkön nyújtott teljesítménye dönti majd el. A lényeg az, hogy a közeljövőben is nagy, ha nem még nagyobb eredmények fognak kelleni ahhoz, hogy magyar együttest láthassunk a Bajnokok Ligájában.
Kik indulhatnak automatikusan?
A hírek alapján valószínűleg az öt topligából négy delegálhatna 4-4 csapatot a BL-be, míg a most 2 főtáblás és 1 selejtezős hellyel rendelkező Franciaország 3 együttest küldhetne a főtáblára, 1-et pedig a selejtezőbe. Ezen kívül valószínűleg hasonló változás állhat be Portugália és akár Oroszország esetében is. Arról, hogy mely országok hány helyet kapnak az új BL-ben, még nem sokat tudni.
Egy válasz az Európai Szuperligára?
Az UEFA napjainkban egyre erősebben igyekszik elnyomni az egyes topklubok által szorgalmazott, sportszakmai értékkel és értelemmel alig, csillagászati pénzekkel már annál inkább rendelkező Európai Szuperliga ötletét. Ahogy arról nemrég én is beszámoltam, a FIFA és a konföderációk közös közleményben jelentették be, hogy azok a csapatok, amelyek csatlakoznak egy zárt rendszerű, tisztán anyagi alapokon működő sorozathoz, ezzel a lépéssel kizárják magukat a nemzetközi szövetség és a kontinentális szövetségek által szervezett kupákból, míg játékosaik nem szerepelhetnének a válogatott tornákon sem, sőt nemzeti csapatuk mezét egyáltalán nem húzhatnák föl magukra. Ha ez még nem volna elég, a szuperliga résztvevői a nemzeti versenyrendszerekből is kizárnák magukat, igaz, az ötletgazdáknak – köztük a bal oldali képen látható Andrea Agnelli Juventus-elnöknek, az Európai Klubok Szövetsége elnökének – éppen ez volna az egyik feltételük a csatlakozni szándékozó klubokkal szemben. Ahogy a BL-reformról tavaly decemberben írt, föntebb hivatkozott cikkemben is elmondtam, az UEFA a legrangosabb sorozat megreformálásával lényegében ki akarja húzni a szőnyeget a mostani versenyrendszerektől elszakadni szándékozó egyesületek alól, hiszen többek között az együttható-rangsor két legmagasabban jegyzett, a BL-be hazája bajnokságából be nem jutott csapatának szabadkártyát biztosítana. Ezen kívül anyagi szempontból is okafogyottá válhat a szuperliga elindítása, mivel azzal, hogy a mai 96 helyett 180 első körös mérkőzés lesz a Bajnokok Ligájában, természetesen a tévés pénzek, a szponzori és egyéb bevételek is lényegesen magasabbak lesznek, mint ma. Ennek persze meglenne az a hátulütője, hogy a BL még zártabb kupává válna, hiszen kevesebb kisebb csapatnak lenne esélye bekerülni oda, közben a bevételek nőnének, de legalább nem tisztán anyagi szempontok által vezérelt lenne az új lebonyolítás, mint a szuperliga.
Veszélybe kerülhet a játékosok egészsége?
A megemelt mérkőzésszám egyáltalán nem könnyítené meg a játékosok és a szakmai stábok dolgát sem. A versenynaptár már most is erősen túlzsúfolt a topligás, valamint rendszeres nemzetközi kupainduló csapatok számára, hiszen a bajnokság és a hazai kupa mellett kell még Európában is helyt állniuk, s akkor az egyes játékosok válogatott mérkőzéseiről még nem is beszéltünk. Egy többes terhelésben szereplő csapat akár 55-60 mérkőzést is játszhat egy idényen belül – a mai viszonyok mellett. A négy további első körös BL-találkozó csak tovább növelné ezt a számot. Jelenleg az a csapat, amely bejut a Bajnokok Ligája döntőjébe, 13 mérkőzést kell, hogy lejátsszon. Ez a szám 2024-től 17-19-re nőhet annak függvényében, hogy az adott együttesnek kell-e a rájátszásban szerepelnie. Kétségtelen, hogy nagyobb terhelésnek lesznek kitéve a labdarúgók.
Jürgen Klopp már tavaly novemberben figyelmeztetett a túlzsúfolt naptár veszélyeire: „Mindenki tudja, hogy túl sok mérkőzést kell játszani: a Premier League mellett további három sorozatban is szerepelnünk kell. Természetesen ez túl sok, azonban senki sem akar hozzányúlni a naptárhoz, amit nem tudok megérteni”. Ezek olyan panaszok, amelyeket az UEFA a jelek szerint szépen figyelmen kívül hagyott…
Mi lesz a szurkolókkal?
A tovább sűríteni kívánt, már most is zsúfolt naptárral kapcsolatban ez a kérdés is jogosan merül fel, mert többen úgy vélik, sokan pedig – köztük magam is – rendszeresen tapasztalják manapság, hogy túl sok a mérkőzés. Talán ahhoz lehetne hasonlítani napjaink meccsdömpingjét, mint amikor az ember karácsonykor szeret túlzásokba esni, s teletömi magát zsíros, vagy éppen édes finomságokkal, csak annyira túltolja a nagy zabálást, hogy aztán a családból valakinek az lesz a programja december 25-én vagy 26-án, hogy elmásszon az ügyeletes patikába, s ott gyomorgyógyszert szerezzen be, mert az illetőnek egész nap ingáznia kell az ágy és a WC között. Az, hogy eltűnnek a négyes csoportok, ahol minden egyes mérkőzés számít a végelszámolás szempontjából, s helyettük jön az alapszakasz, ahol nem muszáj mind a tíz meccset megnyerni az egyenes ági továbbjutáshoz, bizony oda vezethet, hogy több unalmas összecsapást fogunk látni. Ez a szurkolók és a semleges nézők kedvét is elveheti a meccsnézéstől, márpedig a föntebb említett bevételek között a helyszíni és a televíziós nézettség is fontos elem.
Ami a sportszakmai részét illeti a dolognak, lehetnek majd olyan csapatok, amelyek a BL-alapszakasznak kisebb jelentőséget fognak tulajdonítani, mint a hazai bajnokságnak, s inkább ott fognak a legerősebb összeállításban pályára lépni, s a BL-re majd a tavaszi egyenes kieséses szakaszban fognak jobban koncentrálni. Ez is előidézheti majd azt, hogy a drukkerek inkább a bajnoki mérkőzésekre mennek ki, mintsem a nemzetközi találkozókra. Paradox módon ez a szituáció a kisebb csapatoknak kedvezhet, hiszen nekik kisebb a merítési lehetőségük, vagyis a BL-alapszakaszban is kénytelenek volnának a legerősebb összeállításban kiállni, így pedig simán meglepetést okozhatnak. A hazai bajnokságokban szintén megkavarodhatnak az erőviszonyok, hiszen a kisebb klubokat kisebb sorozatterhelés éri, vagyis a játékosok jobb fizikai és mentális állapotban lehetnek, mint a nagycsapatokban szereplő focisták. Ez oda vezethet, hogy ezek az együttesek jobban fognak szerepelni a bajnokságban, így megválthatják jegyüket a Bajnokok Ligája következő kiírására.
Tehát márciusban születhet végső döntés a BL-reformról. Véleményem szerint még sok szakmai és anyagi vita fog zajlani a változtatásokkal kapcsolatban, úgyhogy könnyen elképzelhető, hogy igen viharos időknek néz elébe az európai klublabdarúgás.
Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
Sportudvar – Most már nem csak írásban, szóban is! Kövesd Soundcloud-csatornánkat is!
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum