Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Nagyvilág > A topklubok továbbra is önállósodnának – a FIFA és az UEFA bekeményít?

A topklubok továbbra is önállósodnának – a FIFA és az UEFA bekeményít?

Évek óta terítéken van a labdarúgásban egy olyan elképzelés, miszerint a legnagyobb európai klubok közül több kiválna a jelenlegi nemzeti és nemzetközi versenyrendszerekből, s egy szakadár szuperligát hozna létre, amely még nagyobb anyagi haszonnal kecsegtetne. Egy ideig úgy tűnt, hogy az európai szövetség (UEFA) is vevő a sportszakmailag gyenge lábakon álló ötletre, azonban az elmúlt egy év kommunikációja alapján mégsem kér egy olyan sorozatból, amely nyilvánvalóan gyengítené a Bajnokok Ligája és az Európa Liga szerepét és rangját. Most kisebb fordulat állt be a történetben, ugyanis most már a FIFA és a világ többi konföderációja is ellenérzéseinek adott hangot a szakadárligával kapcsolatban, s kemény szankciókkal fenyegetőznek. Vajon megvalósul ezekből bármi is, vagy csupán üres szavak ezek?

2018 novemberében a Der Spiegel című német hetilap leplezte le a Football Leaks kiszivárogtatás-sorozat keretében azokat a dokumentumokat és levélváltásokat, amelyek alapján kiderült, hogy számos európai topklub titokban egy ún. szuperliga létrehozásán fáradozik, ami azt jelentené, hogy a csatlakozó csapatok elhagynák a nemzeti és a nemzetközi sorozatokat is, tehát sem hazájuk bajnokságában, kupájában, sem a Bajnokok Ligájában, vagy az Európa Ligában nem indulnának, s azt is tervbe vették, hogy játékosaik számára megtiltják a válogatottban való szereplést. Annak idején a Borussia Dortmund sportigazgatója elismerte, hogy valóban egyeztetésbe kezdtek több topligás egyesülettel, így pl. a Real Madriddal egy szakadárliga létrehozataláról, azonban cáfolta, hogy már konkrét elképzelések lennének ennek megvalósítását illetően, csupán elvi megbeszélések zajlanak.

Az azóta eltelt időben rendre fölmerült a szuperliga gondolata, s kezdetben úgy tűnt, hogy az UEFA nemhogy ellenezne egy ilyen sorozatot, hanem még föl is karolná azt – legalábbis bizonyos híresztelések erről szóltak, de hivatalosan sosem hangzott el ilyesmi. A szuperliga ugyanis tisztán üzleti alapokon működne, a résztvevő csapatok pedig lényegesen több pénzt tudnának keresni szereplésükkel, mint amennyit manapság egy BL-győzelemért lehet kapni. Amennyiben valaha fölmerült az európai szövetség berkein belül az a gondolat, hogy bekapcsolódnának a szuperliga megszervezésébe, akkor nyilván őket is a minél nagyobb bevétel reménye sarkallta erre. Fontos azonban föltételes módban fogalmazni, mivel az elmúlt egy-másfél évben az UEFA hivatalos kommunikációja egyre inkább a szakadárliga ellen irányult. A szövetség rendszeresen hangoztatta, hogy nem hajlandó lemondani a sok évtizede jól bevált sorozatairól, vagyis a Bajnokok Ligájáról és az Európa Ligáról (az UEFA-kupa és a KEK jogutódjáról), s a klubok, valamint a ligák szövetségével is megállapodott abban, hogy azok kiállnak a jelenlegi rendszer mellett, s annak fejlesztésében lesznek érdekeltek.

Itt kell megjegyezni, hogy az európai klubok szövetségének elnöke Andrea Agnelli, a Juventus első embere, akiről több forrás is azt tartotta annak idején, hogy az egyik fő kezdeményezője a szuperligának, mivel szerinte a topklubok számára az volna a legjobb, ha minél több és több pénzt tudnának keresni szereplésükkel, így egy tisztán üzleti alapon működő bajnokság erre tökéletesen alkalmas lenne. Ehhez képest Agnelli is azt kommunikálta kifelé, hogy egyetért az UEFA álláspontjával, s a legbefolyásosabb klubok nem szándékoznak elszakadni a mostani versenyrendszertől.

Tavaly decemberben számolt be arról a Sportudvar, hogy az UEFA a Bajnokok Ligája megreformálásával húzná ki végleg a szőnyeget a szuperliga-tervek alól. Az elképzelés szerint a mostani csoportkört egy 32 vagy 36 csapatos összetett váltaná fel, aminek keretében minden együttes tíz ellenféllel játszana, s a végelszámolásnál az első 16 jutna be a nyolcaddöntőbe, ahol nem sorsolás, hanem az összetettben elért helyezés alapján állnának össze a párosítások. Sorsolást később, tehát a negyeddöntő esetében sem tartanának. A 17-24. helyen végző együttesek az Európa Ligában folytathatnák. A szuperliga elleni föllépést az is jelzi, hogy a pletykák szerint az új lebonyolítás 2024-től lépne életbe, attól az évtől, amikorra a szakadni szándékozó klubok saját bajnokságuk indulását állítólag tervezik. Sajtóhírek szerint az Agnelli vezette Európai Klubok Szövetsége és az Európai Ligák Szövetsége is támogatja az indítványt.

Ennek függvényében nagy csavar a történetben, hogy múlt héten napvilágot látott értesülések szerint Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke nemrég Torinóban járt, hogy Agnellivel a szuperliga tervéről egyeztessen. A királyi gárda nagyfőnöke állítólag az egyik legfőbb támogatója az új sorozatnak, s mindenáron szeretné azt megvalósítani, mivel a nehéz anyagi helyzetbe került klubok számára most minden eddiginél nagyobb szükség lenne egy olyan ligára, amelyből csillagászati összegeket tudnának kiszakítani. A másik spanyol sztárcsapat, a Barcelona elnöksége tavaly októberben elfogadta azt a javaslatot, amely alapján a katalán klub csatlakozna a szuperligához, amennyiben az megvalósul. Más kérdés, hogy ez a döntés még az azóta megbukott és lemondani kényszerült Josep Maria Bartomeu elnökségének utolsó napjaiban született, s egyelőre nem világos, hogy a közeljövőben esedékes (eredetileg január 24-ére tervezett, de végül elhalasztott) elnökválasztáson induló jelöltek hogyan viszonyulnak ehhez a tervezethez. A Barcelonának ugyanakkor két nyomós érve is lehet az elszakadásra. Az egyik, hogy a klub a hírek szerint nagyon súlyos pénzügyi helyzetben van, adóssága megközelíti a félbillió forintot (ezt a tényt ma délelőtt hivatalosan is elismerték, miközben egy spanyol rádióállomás szerint a játékosok még mindig nem kapták meg tavaly decemberi járandóságaikat). A másik, hogy mostanság ugyan jegelve van a katalán függetlenség kérdése, de amennyiben a jövőben esetleg megvalósulna a tartomány elszakadása Spanyolországtól, akkor a barcelonaiak aligha játszhatnának a spanyol sorozatokban, egy katalán bajnokságban pedig valószínűleg nem sok erős ellenfele lenne a gárdának.

Az Eb és a vb is ugorhat a szakadárok számára

Valószínűleg a Pérez-Agnelli megbeszélés híre sarkallhatta arra a nemzetközi szövetséget (FIFA) és a hat kontinentális szervezetet, hogy közös közleményben fejezzék ki ellenvetéseiket a szuperligával kapcsolatban. A FIFA szankciókat helyezett kilátásba az elszakadni szándékozó klubokkal, sőt azok játékosaival szemben is.

“Egy ilyen sorozatot sem a FIFA, sem az érintett konföderáció nem ismerne el. Minden, a szuperligában résztvevő klub és játékos elveszítené annak jogát, hogy a FIFA és a konföderációk által szervezett versenyeken szerepelhessen”.

Ez tehát azt jelenti, hogy egy olyan játékos, aki pályára lépne a szuperligában, nem vehetne részt a világbajnokságon, az Európa-bajnokságon, a Copa Américán, s a többi kontinensbajnokságon sem, valamint a klubvébén, s a kontinentális nemzetközi kupákban sem.

A zárt liga ötletével szemben a FIFA erősen promótál egy másik, általa szervezett tornát, az idén új formátumban, 24 csapat részvételével megrendezésre kerülő klubvilágbajnokságot: “A konföderációk elismerik a FIFA Klubvilágbajnokságot jelenlegi és új formátumában, mint egyetlen, klubcsapatok közötti globális tornát, a FIFA pedig elismeri a konföderációk által szervezett klubtornákat, mint kizárólagosan hivatalos, klubcsapatok közötti kontinentális sorozatokat”.

A közleményt Gianni Infantino FIFA-elnök, valamint az összes konföderáció vezetője, így Alekszander Cseferin UEFA-elnök is aláírta.

A szuperligáról az első bekezdésben hivatkozott cikkemben bővebben kifejtettem már a véleményemet, amit most is tartok. A legújabb hírek alapján úgy tűnik, korántsem elvetett gondolat a szakadárbajnokság létrehozatala. Hogy végül lesz-e ebből valami, hamarosan talán megtudjuk…

Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!

Sportudvar – Most már nem csak írásban, szóban is! Kövesd Soundcloud-csatornánkat is!

A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum

Fel
%d bloggers like this: