Mint manapság szinte az összes autósport-verseny, így a Dakar-rali is egyre inkább a környezettudatos, minél kisebb CO2-kibocsátást eredményező megoldások felé kacsintgat. A cél az, hogy kilenc év múlva már teljesen karbonsemlegesen működjön a világ legnehezebb tereprali-viadala. De hogy milyen is az ide vezető út? A Zöld Sport mai cikkéből kiderül!
Egy környezettudatosabb Dakar az ökoszisztémákat jobban tisztelő autókkal, amelyek választ adnak a közeljövő kihívásaira, egyben elhallgattatják a verseny környezetszennyező mivoltát illető kritikákat – ez a célja a világ legnehezebb és legrangosabb tereprali-versenye szervezőinek, amelynek idei kíirása a napokban zárul Szaúd-Arábiában. “Egy dologban biztosak vagyunk: a holnap autóiba és kamionjaiba elektromos motorokat kell rakni” – áll a szervezők környezetvédelmi programjában. A Vörös-tenger partja mentén zajlott 8. szakaszt követően David Castera, a Dakar-rali versenyigazgatója mutatta be azt az ütemtervet, amelynek segítségével szeretnék megvalósítani a zöld Dakart.
A 2022-es versenyen egy új kategória fog létrejönni – ez lesz a 100%-ban hibrid vagy elektromos meghajtású autók és kamionok kategóriája. 2026-ban már minden profi pilóta és csapat számára kötelező lesz “zéró emissziós”, azaz üvegházhatású gáz kibocsátása nélkül működő járművekkel rajthoz állnia. Végezetül, az amatőrök számára kiírt technológia-váltási időszak lezárultával, a Dakar 2030-ra 100%-ban elektromossá akar válni. “Az elektromos motorok alapelve mindenki számára azonos lesz” – magyarázta David Castera, aki leszögezte: a holnap kihívása az lesz, hogyan fogják előállítani az eme motorok működtetéséhez szükséges áramot. A szervezők nyitva hagyják a kaput minden olyan létező és a közeljövőben megvalósuló megoldás előtt, amely segítheti a motorok áramtermelését.
1200 napelem
Az Audi márka, a Volkswagen-csoport tagja tavaly év végén jelentette be, hogy a 2022-es Dakaron környezettudatos járművel fog indulni, mégpedig a Q-sport nevű kis szerkezetnek köszönhetően, amelyet Sven Quandt fejlesztett ki. A 64 esztendős csapatfőnök pontosan ismeri a terepralizás világát, hiszen ő volt a szülőatyja az X-raid Mini istállónak, amely ötször nyerte meg a Dakar-ralit a mostani autós címvédőnek, id. Carlos Sainznak köszönhetően. De hogyan is fog működni ez a prototípus Audi? Quandt erre kitérő választ adott: “A jövő talán a hidrogén lesz, talán a mikroturbina, talán a hibrid egy másfajta akkumulátorral, talán egy kombináció. Igazából bármi szóba jöhet. Nagyon jó az, hogy a Dakar szervezői minden technikai megoldást szívesen látnak”.
Van már egy másik, a fönntartható Dakar irányába mutató projekt, amely a Gen-Z nevet viseli. A Cyril Despres, a motoros kategória ötszörös győztese és Mike Horn dél-afrikai kalandor által alkotott legénység projektjének lényege, hogy az idei versenyen egy dízel Peugeot-buggyval szerepelnek, mégpedig azért, hogy a lehető legtöbb adatot gyűjtsék a járgány működéséről és mindez lehetővé tegye, hogy egy olyan hidrogéncellás autót hozzanak létre, amellyel a 2023-as Dakaron győzni lehet. Az üzemanyagcella kifejlesztése a Francia Atomenergia- és Alternatív Energiaügyi Bizottság feladata lesz, de a projekthez több, a megújuló energiákon alapuló megoldásokat fejlesztő cég is csatlakozott. “Lehetséges, hogy 2023-ra valósul meg a fejlesztés, de már holnap van. Éppen ezért új járművet kell kifejlesztenünk, amelyben meg kell találnunk az üzemanyagcellának és a hidrogéntartályoknak a helyét. A nulláról kell kezdenünk, hogy működjön” – mondta Mathieu Parent, a projekt vezetője.
A GCK-nál általánosabb a megközelítés. A ralipilóta és egykori szabadstílusú síző, Guerlain Chicherit által alapított cég 2023-ra vagy 2024-re ígéri a hidrogéncellás autója harcbavetését. A vállalat az idei Dakar-ralin 1200 napelemet telepített a Szaúdi-sivatag kellős közepébe, hogy a Neomban működő paddock áramellátásának 30%-át ebből fedezze. Az így megtermelt áram segítségével működtetik az óriáskivetítőt és a sajtóközpontot is. Volt ugyan néhány kihagyása a rendszernek, de összességében véve jól állta a sarat, illetve inkább a sivatagi homokot, vagyis mindenképpen van létjogosultsága. Ez a megoldás egyébként ötvözi a Dakar szervezőinek célkitűzéseit is, ugyanis David Castera azt is kijelentette, hogy a versenynek úttörővé kell válnia az ökológiai átmenetben mindenhol, tehát nem csak a pályán, hanem annak környékén is.
Legkésőbb 2030-ra tehát teljesen karbonmentessé fog válni a világ legnehezebb és legrangosabb tereprali-versenye. Bízzunk abban, hogy a kitűzött céloknak semmilyen akadály sem fogja útját állni, mert az egész társadalomra nézve pozitív üzenete volna annak, ha a Dakar-rali valóban környezettudatossá tudna válni.
A Zöld Sport rovat további érdekes cikkei elérhetők erre a linkre kattintva.
Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
Sportudvar – Most már nem csak írásban, szóban is! Kövesd Soundcloud-csatornánkat is!
A kiemelt kép forrása: Florent Gooden/DPPI/Panoramic