A Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS vagy TAS) ítéletet hozott Oroszország doppingvétségeinek ügyében. A testület úgy döntött, hogy helybenhagyja a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által egy évvel ezelőtt kiszabott eltiltást, annyi módosítással, hogy azt négyről kettő évre mérsékelte. Ez is azt jelenti azonban, hogy az oroszok a 2018-as téli játékok után a 2020-as tokiói nyári és a 2022-es pekingi téli olimpián sem vehetnek részt. A tiszta orosz sportolók mindkét eseményen rajthoz állhatnak, de csak az olimpiai zászló alatt.
HIRDETÉS
Évek óta húzódott a sportvilág egyik óriásának, Oroszországnak a doppingügye, amely a 2010-es évek közepén kezdődött, amikor fény derült arra, hogy az országban szisztematikus doppingolás folyt éveken át. Az oroszokat többek között kizárták a nemzetközi atlétikai viadalokról és a 2018-as téli olimpiáról is. Mindegyik esetben rajthoz állhattak a tiszta orosz sportolók, de csak semleges színekben. A WADA tavaly decemberben, miután az év elején kiderült, hogy meghamisították a moszkvai doppinglabornak a 2011 és 2015 közötti esztendőkre vonatkozó adatbázisát, úgy határozott, hogy négy évre eltiltja Oroszországot a nagy nemzetközi sporteseményektől, így három olimpiától és számos világ- és Európa-bajnokságtól is. Az oroszok természetesen rögtön fellebbeztek az ítélet ellen, mivel a tömérdek bizonyíték dacára mindmáig nem hajlandók elismerni, hogy éveken keresztül manipulálták számos sportoló doppingmintáit, hogy azok véletlenül se akadjanak fönn az ellenőrzésen.
A fellebbezést a sportvilág legmagasabb jogi fórumánál, a lausanne-i székhelyű Nemzetközi Sportdöntőbíróságnál terjesztették elő, amely november elején négynapos, zárt ajtók mögötti meghallgatássorozatot tartott a perben. A CAS vagy TAS (előbbi a bíróság angol, utóbbi francia nyelvű rövidítése) háromtagú bírói tanácsa ma délután tette közzé ítéletét, amelyhez foghatót korábban még sosem kellett hoznia, hiszen a múltban egyszer sem kellett egy ország nemzetközi sportéletben való részvételének korlátozásáról döntenie.
A bíróság végül úgy határozott, hogy helybenhagyja az oroszok eltiltását, azonban annak időtartamát a tavalyi WADA-döntéssel szemben négyről kettő évre mérsékli. Ez azt jelenti, hogy Oroszország nem vehet részt a tokiói és a 2022-es pekingi téli olimpián sem, viszont az enyhítésnek köszönhetően a 2024-es, jelen állás szerint Párizsban megrendezendő nyári játékokon már saját zászlajuk alatt indulhatnak az orosz sportolók. A versenyzőknek Tokióban és Pekingben is lehetőségük lesz indulni, azonban csak olyan módon, ahogy azt a 2018-as pjongcsangi téli olimpián tették: Olimpiai Atléták Oroszországból csapatnév alatt, az olimpiai zászlóval és az olimpiai himnusszal. Természetesen az is alapfeltétele lesz az orosz sportolók indulásának, hogy egy szigorú eljárás keretében minden kétséget kizáróan bizonyítsák, hogy sosem doppingoltak és egyben vállalják azt, hogy külföldön készülnek föl a versenyekre és ott is esnek át a doppingellenőrzéseken.
A mostani döntést az oroszokon és a nemzetközi közvéleményen túl nagyon várta egyrészt a WADA, mint alperes és mint a globális doppingellenes harc irányító szervének tekintett, ebbéli szerepében azonban a nemrég elfogadott amerikai antidopping-törvény által önmagát veszélyeztetettnek érző ügynökség, másrészt pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a sportági szakszövetségek is, amelyek világos útmutatást akartak kapni hét hónappal a tokiói olimpia kezdete előtt az orosz versenyzők indulásának feltételeit illetően. Érdekes adalék ehhez a szálhoz, hogy a WADA a 2016-os riói olimpia előtt még csak javasolta a NOB-nak az Orosz Olimpiai Bizottság kizárását a játékokról. Ezt a javaslatot a NOB elutasította, később azonban 28 oroszt örökre eltiltott minden, olimpiával kapcsolatos tevékenységtől. A sportdöntőbíróság ezt a határozatot néhány nappal a pjongcsangi téli játékok kezdete előtt megsemmisítette, ezáltal mind a WADA, mind a NOB szakmai hitele megkérdőjeleződött.
Most mindkét szervezet föllélegezhet, hiszen a bíróság ítélete lényegében nekik adott igazat Oroszországgal szemben. A NOB most már viszonylag nyugodtan készülhet a tokiói olimpiára, miközben erősödhet a WADA hitelessége, ami elsősorban a föntebb említett amerikai doppingellenes föllépés miatt rendkívül fontos a globális szervezet számára. A mai döntésnek ha csak részben, de örülhet Grigorij Rodcsenkov is, aki szivárogtatásaival kirobbantotta annak idején a botrányt. A moszkvai doppinglabor egykori vezetője volt az, aki a nyilvánosság elé állt, s kiteregette az orosz sportgépezet minden szennyesét. Az oroszok Rodcsenkovot vádolták meg a doppingrendszer létrehozatalával és üzemeltetésével, aki azonban válltig állítja, hogy a WADA által 2015-ben minden idők legprofibb doppingolási szisztémájának minősített rendszer szálai egészen Putyin orosz elnökig érnek, mivel kizárólag ő tehetett azért, hogy korlátlan mennyiségű pénz folyjon ebbe az egészbe. Rodcsenkov idén júliusban adta ki az orosz doppingolással kapcsolatos könyvét, amelyben megdöbbentő állításokat fogalmazott meg, amik egészen a későszovjet időkig nyúlnak vissza. A könyv megjelenésének apropóján adott interjújában a sportorvos többek között arról is beszélt, hogy szerinte nem szabad engedékenynek lenni a tiszta orosz sportolókkal szemben sem, mivel az ország sportgépezetét továbbra is azok irányítják, akik annak idején a csalásokat elősegítették, ezáltal még a szigorú szabályok mellett sem látja 100%-ig biztosítottnak azt, hogy a tiszták valóban tiszták. Emiatt tehát nem lehet teljesen elégedett Grigorij Rodcsenkov.
Egy igazi kémtörténet
Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy a WADA egy évvel ezelőtt gyakorlatilag nem a konkrét doppingesetek, hanem a moszkvai labor adatbázisának manipulálása miatt szabta ki az igen szigorú büntetést Oroszországra, miközben a 2010-es évek közepén, a botrány tetőfokra hágása idején csak ajánlásokat fogalmazott meg a NOB és a szakszövetségek számára. Valószínűleg a montréali székhelyű szervezetet több okból kifolyólag is fölizgatta ez a történés. Az egyik ok, hogy az oroszok ellen már 2010 óta folyamatban vannak bizonyos vizsgálódások, amelyek célkeresztjébe kerültek az orosz titkosszolgálatok és a sportminisztérium is. Mindez alaposan megnövelte a feszültséget Moszkva és a nyugati dominancia által uralt sportszervezetek között. “Nem túlságosan sportszerű eszközökkel megakadályozzák sportolóinkat abban, hogy elérjék azt a sikert, amit megérdemelnek” – jelentette ki októberben Putyin elnök, aki korábban még arról beszélt, hogy hazája hibája, hogy létrejöhetett a doppingrendszer, amelynek állami mivoltát azonban ő is kitartóan tagadja.
Tíz évvel ezelőtt Julija Sztepanova középtávfutó és férje, Vitalij, az orosz doppingellenes ügynökség egykori ellenőre voltak azok, akik bejelentést tettek a WADA-nál arról, hogy hazájukban intézményesített doppingolás folyik. Később az ARD német köztelevíziónak adtak interjút, amelyben nyilvánosság elé tárták mindazt, amit tudtak a doppingrendszerről. A csatorna ezek alapján 2014 decemberétől kezdve leadott egy többrészes dokumentumfilm-sorozatot, amelyben tételesen földolgozta az orosz doppingolás működését.
Ez a botrány arra késztette az orosz illetékeseket, hogy lemondásra bírják Grigorij Rodcsenkovot, a moszkvai doppinglabor akkori vezetőjét. A hatóságok rá akarták húzni a vizes lepedőt a sportorvosra, aki ellen büntetőeljárás indult bizalmas adatok szivárogtatása miatt. Rodcsenkovnak emiatt az Egyesült Államokba kellett menekülnie, ahol azóta is (eltorzított arccal) él, s ahonnan rendszeresen hangoztatja, hogy a rendszert Vitalij Mutkó orosz sportminiszternek, Putyin bizalmasának közvetlen utasítására kellett létrehoznia.
Rodcsenkov a 2014-es szocsi téli olimpián (amely a fő mozgatórúgója volt a szisztematikus visszaéléseknek) azzal tévesztette meg a WADA ellenőreit, hogy stábja a doppingoló orosz sportolók vizeletmintáit tartalmazó fiolákat egy “egérlyukon” keresztül eltávolította a laborból. Ez az egérlyuk az FSZB, az orosz titkosszolgálat egyik ügynökéhez vezetett. A takarítónak álcázott kém egy hajlított sebészi eszközzel eltávolította az állítólag manipulálhatatlan kupakokat, majd a fiolák tartalmát lecserélte előzetesen már tárolt, “tiszta” vizeletmintákra.
Nos, ilyen előzmények után született meg ma a sportbíróság ítélete, amely remény szerint most már rendezi a viszonyokat az orosz doppingolás és az orosz sportolók nemzetközi versenyeken való részvétele tekintetében.
Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum