Megreformálhatják a Bajnokok Ligáját

Miközben javában zajlik az idei sorozat csoportköre, addig a fejesek már azon törik fejüket, hogyan reformálják meg a labdarúgó Bajnokok Ligája lebonyolítását. Az európai szövetség az egyes topklubok által évek óta szorgalmazott szuperliga ötletét a közelmúltban több ízben is elvetette, s most erre reagálva találta ki saját javaslatát, amely jelentősen megváltoztatná a legrangosabb sorozat versenyrendszerét. A változtatások elsősorban a csoportkört érintenék, de az egyenes kieséses szakaszra is kiterjednének. Maga a csoportkör lényegében megszűnne, a nyolcaddöntők párosításait pedig nem sorsolás, hanem helyezés alapján állítanák össze.

HIRDETÉS

A részleteket lásd ide kattintva!

Az Európai Labdarúgó-szövetség ezen a héten fogja tanulmányozni a Bajnokok Ligája megreformálására vonatkozó tervet, amely fölváltaná a hagyományos csoportokat egy 32 vagy 36 csapatos összetettel – írta meg keddi számában a Times című brit újság. A lap szerint az új lebonyolításban – amely a Svájci Rendszer munkanevet viseli – minden csapat 10 mérkőzést játszana 10 különböző ellenféllel szemben. Az UEFA ezzel az átalakítással húzná ki végleg a szőnyeget a bizonyos topklubok által évek óta szorgalmazott európai szuperliga alól, amely a Football Leaks 2018 novemberi oknyomozása szerint elsősorban nem sportszakmai, hanem pénzügyi alapokon nyugodna, ugyanis a csapatok elsősorban azért küzdenének, hogy minél nagyobb pénzdíjakat zsebeljenek be, miközben játékosaik számára megtilthatnák a válogatottakban való részvételt és egyes kluboknál a nemzeti sorozatokból való kilépés is fölmerült állítólag. A szövetség az elmúlt hónapokban többször is kijelentette, hogy nem támogatja a szuperligát, pedig annak idején több híresztelés is arról szólt, hogy az UEFA nemhogy nem ellenezné, hanem föl is karolná a kezdeményezést azért, hogy a nagy bevételekből aztán neki is jusson. Manapság azonban a nyoni székhelyű szervezet inkább arra hajlik, hogy a Bajnokok Ligája megreformálásával növelje a sorozat vonzerejét és sportszakmai értékét.

Ugyancsak a szuperliga meghiúsításának szándékára utal az is, hogy az UEFA 2024-ben léptetné életbe a változtatásokat. A szuperliga ötletgazdái előbb 2021-re, majd 2024-re időzítették szakadársorozatuk elindítását, de most már elég valószínűnek tűnik, hogy ebből egyhamar nem lesz semmi. Ezt erősíti az is, hogy a Times értesülése szerint az UEFA mellett működő két befolyásos szervezet: az Európai Klubok Szövetsége és az Európai Ligák Szövetsége is támogatja a BL-reformot, melyet az UEFA vezetősége elé kettő hét múlva fognak letenni az asztalra.

Ami az új lebonyolítás részleteit illeti, tehát a mostani csoportkört egy egységes első kör, kvázi alapszakasz váltaná fel, vagyis a 32 vagy 36 csapat eredményeit egyetlen rangsorban összesítenék. Mivel minden csapat 10 mérkőzést játszana, ez néggyel többet jelentene, mint ma a csoportkörben, vagyis több játéknapra lenne szükség az alapszakasz lebonyolításához. Ez persze azzal járna, hogy a gyengébb csapatoknak (amelyek ma a csoportban az utolsó helyen állnak és jó eséllyel ott is végeznek) több lehetőségük lenne arra, hogy javítsanak. A sorsolás kiemeléseken és kalapokon alapulna, s úgy állítanák össze, hogy mindenkinek öt-öt hazai és idegenbeli mérkőzése lenne tíz különböző ellenféllel szemben. Az ezeken a mérkőzéseken elért eredmények mindegyike beleszámítana az összetett rangsorba. Innen az első 16 együttes jutna be a nyolcaddöntőbe, ahol viszont nem sorsolással alakítanák ki a párosításokat, hanem úgy, hogy a két csapat alapszakaszbeli helyezésének összege 17-tel kell, hogy egyenlő legyen, vagyis az 1. játszik a 16.-kal, a 2. játszik a 15.-kel és így tovább, így tovább. A 17-24. helyen végző csapatok az Európa Ligában folytathatnák szereplésüket.

David Gill, az UEFA alelnöke a Timesnak kijelentette, hogy a szövetségnek a jövőben is az lesz a célja, hogy a kvalifikáció elsősorban a nemzeti sorozatokban elért eredményeken alapuljon, ugyanakkor elképzelhető, hogy a Bajnokok Ligája győztese mellett a döntős, az elődöntősök és a negyeddöntősök is automatikusan bejutnának a sorozat következő kiírásába, ezáltal a bajnokságokból olyan csapatoknak is esélyük nyílhat bekerülni a BL-be, amelyeknek ez a mai rendszerben nem feltétlenül sikerülne. Lars-Christer Olsson, az Európai Ligák Szövetségének elnöke ugyancsak a Timesnak azt mondta, hogy az új elképzelés jóval realistább, mint a nagy klubok által tavaly fölvázolt javaslat, miszerint a 8 darab 4 fős csoportot 4 darab 8 fős csoporttal kellene felváltani, ezáltal mindenkinek az eddigi 6 helyett 14 csoportmérkőzést kellene játszania.

Ha lehet hinni a Timesnak, akkor tehát az UEFA még idén egyeztetni fog a Bajnokok Ligája megreformálásáról, de hogy arról mikor születhet végső döntés, azt egyelőre nem tudni. Jó eséllyel a szövetség jövő évi kongresszusa hozhat határozatot arról, hogy 2024-től miképpen folytatódik a legrangosabb európai kupa immár csaknem hét évtizedes múltra visszatekintő története.

#NeViseljMaszkot

Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!

A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum

Leave a Reply