Közel egy év kihagyás után új cikkel jelentkezik a Zöld Sport rovat, amelyben egy korábbi francia rögbijátékos, Julien Pierre kezdeményezéséről lesz szó, aki Fair Play a Földért néven létrehozott egy civil szervezetet, amely azt tűzte zászlajára, hogy rábírja a klubokat és a sportesemények szervezőit ökológiai lábnyomuk csökkentésére. Pierre azt állítja, hogy elképzelései nem járnak többletkiadással a sportvilág szereplői számára, ugyanakkor elősegítik azt, hogy a sport a környezetvédelem területén az élharcosok közé kerüljön.
HIRDETÉS
Környezettudatosabb működés többletkiadások nélkül? Julien Pierre szerint igenis lehetséges! A korábbi 27-szeres francia válogatott rögbijátékos országos ismertségét karrierje befejeztével arra használja fel, hogy kimutassa környezetvédő énjét is. De hogyis van az, hogy egy rögbis fogékony a környezetvédelem iránt? Pierre válasza ez: “Egész gyermekkoromat egy településen kívüli környezetben, egy nagyapám által alapított és a szüleim által továbbvitt állatparkban töltöttem. Nagyon korán érzékeny lettem a természet, a biodiverzitás, a veszélyeztetett fajok és életközösségek védelmének és megóvásának tisztelete iránt”.
Ez számára egy olyan ügy, amelyért sportolói pályafutása végeztével sokat akar tenni. Mi a célja? Érzékenyíteni a sport világát – a sportolókat, de leginkább a klubokat, szövetségeket és a sportesemények szervezőit – a környezetvédelmi kérdésekre és a fenntartható fejlődésre. Julien Pierre az alábbi érvekkel támasztotta alá célkitűzéseit: “Egy labdarúgó-világbajnokság 2 millió tonna üvegházhatású gázt termel, amelyhez az volna fogható, ha egy Párizs – New York menettérti járaton 2 millió ember utazna! Egy 5000 fő részvételével zajló sporteseményen 2 és fél tonna szemét termelődik. Franciaországban évente 10 millió darab teniszlabdát dobnak ki. Ez egy ökológiai katasztrófa, miközben tudjuk, hogy egy kidobott labda több ezer év alatt bomlik le a természetben”.
Ezek bizony könyörtelen és döbbenetes megállapítások. Pierre ezért döntött úgy, hogy létrehozza a Fair Play A Földért nevet viselő civil szervezetet, amelynek segítségével szeretné végrehajtani a zöldebb gondolkodásmódra és cselekvésre való érzékenyítést a sportban. A szervezetnek klímaszakértők és olyan, köztiszteletben álló személyiségek a tagjai, akik segíteni fogják a sportvezetőket és a sportszervezőket, hogy javítsanak tevékenységeiknek a környezetre gyakorolt hatásain, vagy ha úgy tetszik, csökkentsék ökológiai lábnyomukat. Egy etikai tanács is létre fog jönni a szervezeten belül, amely ellenőrizni fogja, hogy a különböző vállalások hogyan teljesülnek. Julien Pierre szerint az az iránti aggodalom, hogy a jövőben a sporteseményekre is negatív hatásokat gyakorolhatnak a globális fölmelegedés és a különböző szélsőséges időjárási események, igenis nagy és folyton növekszik. Erre példának hozta fel az idei Ausztrál Open tenisztornát, amelyet kis híján el kellett halasztani az országot hónapokon keresztül sújtó hatalmas erdőtüzek és a nagy hőhullám miatt.
“Már átléptünk bizonyos határokat. A katari labdarúgó-világbajnokság és annak klimatizált stadionjai totális aberrációt jelentenek. Ezzel a megoldással azt akarják elérni a szervezők, hogy a játékosoknak és a közönségnek ne kelljen szenvednie a nagy hőségben. Csakhogy ez éppenséggel magát a globális fölmelegedést gyorsítja föl. Most kell reagálni a környezeti kihívásokra, mert máskülönben sajnos előállhat az a szituáció, hogy tíz vagy húsz év múlva már az összes stadiont klimatizálni kell. A labdarúgók a Föld bizonyos térségeiben egyre jobban félnek a szennyezett levegőtől, s annak egészségükre gyakorolt hatásától. Mit fogunk csinálni? Buborékokat csinálunk a stadionok köré, hogy ne kelljen üvegházhatású gázokat belélegezniük? Nem! Olyan megoldást kell találni, amellyel csökkenteni tudjuk eme gázok mennyiségét a levegőben” – részletezte gondolatait Julien Pierre a Le Figaro című újságnak adott nyilatkozatában.
A 2023-as franciaországi rögbi-világbajnokság szervezői osztják ezeket a gondolatokat. Úgy látják, hogy ha a sport nem törődik a lakosságra gyakorolt negatív hatásaival, akkor végül lehúzhatja a rolót. “Ha nem leszünk képesek megérteni a változtatások szükségességét tíz éven belül, akkor a nagy sportesemények jövője veszélybe kerül” – ismerte el Claude Atcher, a világbajnokság szervezőbizottságának vezetője, aki részletezte, hogyan kívánják elérni azt, hogy az eseménynek minél kisebb legyen az ökológiai lábnyoma: “2023-ra egy 100%-ban tiszta mobilitási tervet akarunk megvalósítani Franciaországban. Egyetlen, a szurkolókat és a csapatokat szállító jármű sem lehet környezetszennyező. Ez megvalósítható úgy, ha vonattal, elektromos autóval, vagy kerékpárral közlekednek. Ezzel teljes egészében kompenzálni lehetne a Franciaországba repülővel érkező csapatok utazása által generált szén-dioxid-kibocsátást. Úgy döntöttünk, hogy minden ellátásunkat a lehető legrövidebb láncon keresztül valósítjuk meg, pl. nem Chiléből vásárolunk epret. Elkötelezettek vagyunk a helyi gazdákkal való együttműködés iránt. Emellett azt is el tudom mondani, hogy a torna valamennyi stadionjában műanyagmentességet fogunk tudni elérni. Azt szeretnénk, ha karbonlábnyomunk a lehető legkisebb lenne”.
Julien Pierre társaival együtt úgy döntött, hogy fölállítanak egy “Zöld Jegyzéket”, amellyel bátorítani, a probléma iránt azonosulni, strukturálni és jutalmazni szeretnék mindazokat, akik résztvesznek a sport zöldebbé tételében. Pierre szervezetének működésével kapcsolatban elmondta, hogy azokat a klubokat, sportszervezeteket és sporteseményeket, amelyek csatlakozni szeretnének a kezdeményezéshez, alaposan átvilágítják. Hiteles szakértők fogják elvégezni ezeket az auditokat, amelyeknek keretében 18 témakörben 200 kérdést fognak föltenni az érdeklődőknek. A témaköröket és a kérdéseket a francia ökológiai ügynökséggel közösen állították össze. Ennek eredményeként értékelés, minősítés, a fejlesztendő területek megjelölése és a cselekvések nyomon követése valósul meg. A szervezethez való csatlakozás legalább 6500 euróba fog kerülni, a pontos összeg az adott klub vagy rendezvény anyagi lehetőségeitől függ. Ha egy szereplő befizeti a kért összeget, akkor két évre szóló tagságot kap, vagyis ennyi időn keresztül kaphat meg minden szakmai segítséget annak érdekében, hogy működését környezettudatosabbá tehesse. Amennyiben egy résztvevő klub vagy sportesemény a kettő év letelte után is részese marad a kezdeményezésnek, akkor – vállalásai teljesítésének függvényében – a következő “jelvényeket” kaphatja: “játékos”, “elkötelezett” és “megerősített”. Ez amolyan minősítése lesz annak, hogy az egyes résztvevők mennyire jó és aktív tagjai Julien Pierre kezdeményezésének.
Az ex-rögbis arról is beszélt, hogy konkrétan milyen akciókat szeretnének megvalósítani. Ő is példaként említette a szurkolók szállítását a versenyhelyszínekre, amelyben előnyben kell részesíteni a közösségi közlekedést és a kerékpározást. A helyszíneknél rengeteg kerékpártárolót hoznának létre. Emellett összegyűjtenék az esővizet, ezzel mérsékelnék a pályák öntözéséhez, vagy takarításához fölhasználandó vezetékes víz mennyiségét. Pierre-nek is célja az, hogy az étkeztetéshez a hozzávalókat minél rövidebb útvonalon keresztül szerezzék be, az áramellátást pedig napelemek telepítésével oldaná meg. Az egyszer használatos műanyagból készült termékek számát, ezáltal a műanyaghulladák mennyiségét is jelentősen csökkenteni szeretné, s nem csak a mérkőzések, vagy a versenyek napján, hanem a klubok mindennapi életében is.
Julien Pierre már sokat tett a környezetvédelem terén eddig is. Utolsó klubja, a Section Paloise lett Franciaország első profi sportegyesülete, amely 100%-ban újrahasznosított anyagokból készült mezeket dobott a piacra. Egy dressz elkészítéséhez 13 darab másfél literes ásványvizes palackot használnak fel. “Az út hosszú lesz” – ismeri el Julien Pierre, aki ezzel indokolja, hogy miért kell szakaszonként, külön-külön célkitűzésekkel dolgozni. Örömének adott hangot azért, mert a francia rögbiliga és a Paris Volley röplabdacsapat is rövidesen előrelépést fog elérni a zöldebb működés tekintetében. “Milyen klub, milyen esemény, milyen márka nem kívánna szerepet vállalni ebben a környezettudatos megközelítésben? A sportnak példát kell mutatnia ezen a téren. Angliában egy felmérés szerint a labdarúgószurkolók 86%-a legalább olyan fontos témaként tekint a környezettudatosságra, mint a rasszizmus vagy a homofóbia elleni küzdelemre. Ez nem meglepő, hiszen gyermekeink jövője a tét” – tette hozzá.
Julien Pierre szerint a sport motorja lehet egy mentalitásváltásnak, mivel a klubok is látják, hogy a társadalom egyre jobban megköveteli tőlük, hogy zöldek legyenek. Elmondása szerint az első visszajelzések kiválóak. “Még magunk is meglepődtünk, amikor azt láttuk, hogy várakozásainkkal ellentétben nem csak az elitklubok mutattak érdeklődést a projektünk iránt. Az 1. és 2. osztályú rögbiklubok szinte kivétel nélkül érdeklődnek a Zöld Jegyzék iránt. Ez azért különösen fontos, mert így képesek lesznek “eladni” kötelezettségvállalásaikat a helyi önkormányzatoknak, s velük és a helyi termelőkkel egyeztetve közös intézkedéseket hozhatnak. A vezetők megértették a környezetvédelem iránti elköteleződés szükségességét. Időbe fog telni, amíg kézzelfogható eredményeket érünk el, de ez elkerülhetetlen. Változni kell. Minden gesztus számít” – zárta mondandóját Julien Pierre.
#NeViseljMaszkot
Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
A kiemelt kép forrása: lefigaro.fr