Az amerikai szenátus hétfőn egyhangúlag elfogadta az ún. Rodcsenkov-törvényt, amely alapján súlyos büntetőjogi szankciókkal sújthatják a jövőben mindazokat, akikről bebizonyosodik, hogy az amerikai sportolók érdekeit sértő doppingrendszerben működnek közre. Az új jogszabály tényét az amerikai doppingellenes ügynökség üdvözölte, a nemzetközi szervezet, a WADA azonban aggodalmának adott hangot, mivel úgy véli, hogy a törvény akadályozni fogja globális doppingellenes vezető szerepének betöltésében.
Zöld utat kapott tegnap az amerikai szenátustól az ún. Rodcsenkov-törvény, amely az Egyesült Államok doppingellenes fellépését fokozza. A jogszabályt Grigorij Rodcsenkovról, a moszkvai doppinglabor egykori vezetőjéről nevezték el, aki 2015-ben kiszivárogtatásaival leleplezte az államilag szervezett oroszországi doppingrendszert, amely sosem látott méretű botrányt okozott. Ez vezetett oda, hogy az orosz sportolókat csak semleges színekben engedték indulni a 2018-as téli olimpián, az atlétikai versenyeken pedig egyáltalán nem vehetnek részt idestova négy éve. Nagy esély van rá, hogy a tokiói olimpián is legfeljebb az olimpiai zászló alatt induló orosz versenyzőket láthatunk majd, mivel a WADA tavaly decemberben négy évre eltiltotta Oroszországot a nemzetközi sporteseményektől, amiért az ország továbbra sem tett eleget doppingellenes kötelezettségeinek, miközben továbbra is manipulálja a doppingmintákat.
Oroszország a szóban forgó WADA-határozat ellen fellebbezést nyújtott be a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz, amely november 2-án tartotta az első meghallgatást a perben. Az a tét, hogy érvényben marad-e a WADA szigorú büntetése, vagy pedig az oroszoknak lehetőségük nyílik saját zászlajuk alatt rajthoz állni a nemzetközi megmérettetéseken.
Grigorij Rodcsenkov pár évvel ezelőtt az Egyesült Államokba emigrált, mivel hazájában büntetőeljárást indítottak ellene és körözik, mégpedig annak vádjával, hogy ő hozta létre és működtette a doppingrendszert. A sportorvos ezt mindmáig tagadja, ugyanakkor nem hajlandó hazatérni, mert szerinte otthon megkínoznák, akár meg is ölnék, amiért lerántotta a fátylat arról, milyen visszaélésekre került sor a 2010-es évek első felében az általa irányított moszkvai doppinglaborban. Rodcsenkov az USA-ban sem érzi teljes biztonságban magát, ugyanis 2018 elején megváltoztatta külsejét. Állítása szerint a doppingolási rendszert nem más irányítja, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Legutóbb idén júliusban írhattam Rodcsenkovval kapcsolatban, ugyanis akkor jelent meg önéletrajzi könyve, amelyben részletesen leírta, hogyan is működött a doppingoláson alapuló szisztéma. Egészen megdöbbentő állításokat is megfogalmazott, így pl. azt, hogy az államilag szervezett doppingolás gyökerei a szovjet időkbe nyúlnak vissza, mivel a Szovjetunió (és csatlósállamainak többsége) nem feltétlenül politikai okok miatt maradt távol az 1984-es Los Angeles-i olimpiától, hanem azért, mert az amerikai hatóságok a játékok előtt pár nappal nem engedélyezték egy szovjet hadihajó kikötését a kaliforniai nagyváros partjainál, mivel az volt a gyanújuk, hogy azon doppinglabor működik. Ez a gyanú pedig – Rodcsenkov szavai szerint – valós volt, mivel tényleg egy doppinglabor működött a hajó fedélzetén, amelynek az lett volna a feladata, hogy manipulálja a rengeteg doppingoló szovjet olimpikon mintáit, hogy azok aztán ne akadhassanak fönn az ellenőrök rostáján. Rodcsenkov a könyvében arról is vallott, hogy Ben Johnson, aki az 1988-as szöuli olimpián megnyerte a 100 méteres síkfutást, azonban aranyérmét később doppingolás miatt elvették tőle, már az 1986-os Jóakarat Játékokon is pozitív tesztet produkált, azonban a szovjet sportminisztérium eltussolta az ügyet, így Johnson nyugodtan folytathatta a visszaéléseket.
Így jutottunk el a tegnaphoz, amikor tehát az amerikai szenátus a republikánus és demokrata képviselők egyhangú döntésével elfogadta az orosz sportorvosról elnevezett törvényt, amely súlyos büntetőjogi szankciókkal fenyegeti mindazokat, akik olyan doppingrendszert működtetnek bárhol a világon, amelynek amerikai sportolók, sportszakmai szereplők is részesei. A törvényt a képviselőház már tavaly októberben megszavazta. Azok, akik megsértik a jogszabály előírásait, akár tíz évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak, ezen kívül pedig akár egymillió dolláros pénzbírsággal is sújthatók. A törvény elsősorban edzőkre, ügynökökre, menedzserekre és hivatalos személyekre vonatkozik, ugyanis elismeri a WADA jogát arra, hogy a sportolók ügyeiben ő járjon el.
Ennek ellenére a nemzetközi doppingellenes ügynökség aggódik az új, immár csak Donald Trump elnök aláírására váró jogszabály miatt, hiszen annak preambulumában az áll, hogy az amerikai képviselők elégtelennek tartják a WADA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által Oroszországra a doppingrendszer miatt kiszabott büntetéseket. A jogszabály kidolgozásában részt vett az amerikai doppingellenes ügynökség, amely természetesen üdvözölte annak elfogadását. “Ez egy monumentális nap a világnak a tiszta sportért vívott küzdelmében. Kíváncsian várjuk, hogy lássuk, hogyan változnak meg a játékszabályok a tiszta sportolókra nézve. Az biztos, hogy ezek a szabályok biztosítani fogják azokat az eszközöket, amelyek megvédik a tiszta sportolókat, és felelősségre vonják a nemzetközi doppingolás összes szereplőjét” – jelentette ki Travis Tygart, az ügynökség vezetője.
A WADA ezzel szemben abbéli aggodalmának adott hangot, hogy a most elfogadott amerikai törvény más országokat is arra fog sarkallni, hogy legalább részben saját kezükbe vegyék a doppingesetek kivizsgálását és szankcionálását, ezáltal gyengülhet az ügynökségnek a globális doppingellenes küzdelemben betöltött vezető és szabályalkotó szerepe. A szervezet egyik szóvivője a francia hírügynökségnek tegnap este kijelentette, hogy a WADA mellett “bizonyos számú” sportszervezet és kormány is “legitim aggályainak” ad kifejezést az amerikai jogszabállyal kapcsolatban, ez ugyanis egymást fedő törvények megszületéséhez vezethet világszerte, veszélyeztetve ezzel azt, hogy a világ összes sportolójára és sportszakmai szereplőjére azonos szabályok vonatkozzanak a doppingolás tekintetében.
A WADA-nak valahol igaza van, ráadásul az amerikai törvény idézett érvelésével én sem értek egyet teljesen. Annak idején a WADA és a NOB is igen szigorúan megbüntette Oroszországot, ugyanakkor a tiszta orosz sportolók elől nem vette el annak lehetőségét, hogy indulhassanak az olimpiákon és egyéb nemzetközi versenyeken. A jogszabály ilyetén megfogalmazásában valószínűleg kulcsszerepe lehetett Grigorij Rodcsenkovnak, mivel a fönt hivatkozott július végi könyvmegjelenése alkalmával adott interjúban kijelentette, hogy addig, amíg Oroszországban továbbra is azok az emberek maradnak vezető pozícióban, akik a tömeges csalásokat előidézték, addig nincs esély arra, hogy az orosz doppingellenes intézményrendszer törvényesen működjön, ezáltal még a tiszta sportolókat sem engedné rajthoz állni az olimpián. Jó eséllyel a sportdöntőbíróság hamarosan megszülető ítélete rendezni fogja ezt a kérdést. Én személy szerint azt gondolom, hogy a tiszta sportolóktól nem kellene elvenni az indulás lehetőségét, amennyiben Pjongcsanghoz hasonlóan egy szigorú átvilágításon esnek át, amelynek során minden kétséget kizáróan bizonyítottá válik, hogy az illetők sosem éltek tiltott szerekkel. Meglátjuk, mit hoz a jövő, az mindenesetre biztos, hogy Tokióig kevesebb mint háromnegyed év van hátra, vagyis a döntéshozókat sürgeti az idő.
#NeViseljMaszkot
Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum