Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Nagyvilág > Váratlan belga győzelem a nyár legfőbb dartstornáján

Váratlan belga győzelem a nyár legfőbb dartstornáján

VIDEÓKKAL – Dimitri van den Bergh nyerte meg a nyár legrangosabb dartsversenyét, a profik szervezetének, a PDC-nek az égisze alatt zajló World Matchplayt, miután a tegnapi döntőben 18:10-re diadalmaskodott a korábbi győztes, kétszeres világbajnok Gary Anderson ellen. A fiatal belga élete első major tornáját nyerte meg, ráadásul a World Matchplayen is először indulhatott. A különleges körülmények között megrendezett tornán nem maradt el a csillaghullás, illetve több rekord is megdőlt.

HIRDETÉS

A részleteket lásd ide kattintva!

Nem mondhatnánk, hogy kifacsart állapotban érkeztek volna a World Matchplay résztvevői Milton Keynesbe, a torna idei helyszínére. Március közepétől számítva nem sok versenyre került sor: április közepétől június elejéig zajlott a Home Tour, aztán július közepén rendezték a Summer Seriest, amely lényegében öt Players Championship-fordulót jelentett. Ilyen előzmények után vette kezdetét az immár 27. alkalommal kiírt World Matchplay, amely a PDC legrégebbi tornáinak egyike, hiszen már a szervezet alapításának évében, 1994-ben megrendezték.

A tornát az elmúlt huszonhat évben rendszeresen a blackpooli Winter Gardensben rendezték, azonban idén a nézők beengedése nem vált lehetségessé, így a szervezők átvitték a viadalt Milton Keynesbe, a Marshall Arénába, ahol zárt ajtók mögött, mesterséges nézői akusztika megteremtése mellett került sor a World Matchplayre. Természetesen így nem volt az igazi a torna, hiszen a hangeffektek közé nem került be az összes, a dartsmérkőzésekre jellemző szurkolói dallam. Ugyan a jellemző alapzajt nagyjából sikerült imitálniuk a szervezőknek, de azért ez így összességében véve mégsem volt az igazi.

A különleges viszonyok ellenére magas színvonalra lehetett számítani, hiszen ahogy föntebb említettem, a játékosoknak nem sok versenyük volt az utóbbi négy hónapban. Michael van Gerwen pl. kihagyta a Home Tourt, mivel április elsején megszületett második gyermeke, így az otthoni dartsozás helyett inkább a családra és kedvenc hobbijára, a horgászatra fordította idejét. A Summer Seriesen két tornát is nyert, de volt olyan napja is az öt közül, amikor az első fordulóban, pénznyeremény nélkül esett ki. A World Matchplaynek első kiemeltként vághatott neki, s az első körben – ha némileg nehezen is -, de legyőzte Brendan Dolant. A második fordulóban Simon Whitlock volt az ellenfél, aki ellen szintén a holland volt az esélyes, azonban az ausztrál Európa-bajnok dartsos végig lehengerlően, ellenállhatatlanul dobálta a nyilakat, miközben van Gerwen a január 1-jei vb-döntőt idézte gyalázatos kiszállózásával. Így nem is volt csoda, hogy Whitlock győzött. Van Gerwen korábban kétszer nyerte meg a World Matchplayt, ám amióta Magyarországon is élőben látható ez a torna (2017 óta), azóta egyszer sem jutott el még csak a döntőig se.

A világelső a közvetlen riválisok eredményeit látva még örülhet is annak, hogy eljutott a második körig. A címvédő, 4. kiemelt Rob Cross már az első fordulóban búcsúzott, miután nagy meglepetésre kikapott Gabriel Clemenstől, de a 3-ként rangsorolt Gerwyn Price sem járt jobban: őt Danny Noppert küldte haza rögtön az elején. Szintén komoly meglepetés volt a 6. kiemelt, sokak által a torna megnyerésére is esélyesnek tartott Nathan Aspinall első körös kiesése. A Home Tour bajnokát Dimitri van den Bergh ütötte ki, aki akkor tán még maga sem sejtette, hogy később mekkora eredményt fog elérni Milton Keynesben. A kiemeltek közül még a 10. Dave Chisnall és a 11. Ian White nem élte túl az első fordulót – utóbbi esetében érdekesség, hogy attól a Joe Cullentől kapott ki hirtelen halálban, 13:12-re, akit a tavalyi tornán ugyancsak az első körben 10:0-ra kiütött.

A második fordulóban tehát van Gerwen kiesett, de ugyanígy járt a világbajnok Peter Wright, a torna 2. kiemeltje is, aki az első fordulóban kis híján már megégette magát a portugál újonc, José de Sousa ellen, de akkor még sikerült túllendülnie a problémákon. A második mérkőzésen Glen Durrant ellen ez már nem sikerült, ugyanis az angol 11:8-ra nyert a természetesen most is extravagáns kinézetű skót ellen. És ha már Wright külsejénél tartunk, fontos megemlíteni, hogy egy kis újítást vezetett be. Már a Summer Seriesen feltűnést keltett azzal, hogy szemüvegben dobált, de ez akkor nem hátráltatta különösebben, hiszen neki is sikerült nyernie egy tornát. A World Matchplayen már nem volt ennyire kellemes szemüvegben játszania, ami oda vezetett, hogy a Durrant elleni mérkőzés kellős közepén levette szemüvegét, s anélkül játszott tovább. Láthatóan jobb formába lendült ettől, de végül ez is kevésnek bizonyult a fordításhoz. Wright kiesésének másnapján bejelentette, hogy a következő napokban lézeres szemműtétnek veti alá magát. Ideje bőven van a beavatkozás elvégzésére, ugyanis a tervek szerint a következő versenyekre augusztus végén kerül sor.

A második forduló eredményei közül még a 7. kiemelt Daryl Gurney kiesése megemlítendő, akit Vincent van der Voort nagyon simán, 11:5-re vert. Ez az eredmény azonban inkább Gurney-re nézve hízelgő, mert van der Voort már 10:2-re is vezetett. Szintén érdemes megemlíteni, hogy a 13. kiemelt Krzysztof Ratajski 12:10-re verte a Crosst búcsúztató Clemenst, így első lengyelként jutott be a World Matchplay negyeddöntőjébe. A varsói játékos évek óta szárnyal a PDC-ben, egyre följebb jut a ranglistákon, s gyakorlatilag most már a tágabb értelemben vett világelithez tartozik. Szereplése a magyar dartsosok számára is inspirálólag hathat, hiszen a lengyelekkel egy régióhoz tartozunk a PDC versenyrendszerén belül.

A negyeddöntőben jelentősen emelkedett a megnyerendő legek száma: amíg a legjobb 16 között még “csak” 11 játékot kellett megnyerni a továbbjutáshoz, addig itt már 16-ot. A van Gerwen-verő Simon Whitlock Gary Andersonnal csapott össze. A skót az elejétől fogva tudtára adta az ausztrálnak, hogy nem hajlandó a világelsőhöz hasonlóan meghajolni előtte. Anderson végig vezetett, uralta a mérkőzést, Whitlocknak pedig csak kisebb föllángolásai voltak, amik végül ahhoz voltak elegendőek, hogy 16:12-re kapjon ki a kétszeres világbajnoktól. A másik felső ági negyeddöntőben Ratajski a tavalyi finalista Michael Smith-szel csapott össze, aki itt már a legmagasabban rangsorolt játékosnak számított a versenyben maradottak közül. A lengyel szinte végig loholt az eredmény után, de pár alkalommal vezetett is, végül azonban Smith bírta jobban a végét, s 16:13-ra győzött.

Az alsó ágon Glen Durrant Vincent van der Voorttal mérkőzött. Eleinte úgy tűnt, van der Voort Gurney után a háromszoros BDO-világbajnokon is viszonylag könnyedén túljuthat, mert többleges előnyre tett szert. A meccs második felében azonban egyre többször hibázott, ellenfele pedig ezt kihasználva összeszedte magát, s megfordította a mérkőzés állását. Van der Voort mentálisan szétesett, aminek legjobb bizonyítéka az a ritkán látható (általam most először látott) momentum volt, amikor egyik dobását szabálytalanság miatt a bíró elvette tőle. Történt ugyanis, hogy van der Voort 18 pontról akart kiszállni, azonban a dupla 9-es szektor helyett a szimpla 9-est találta el, így kerekítenie kellett, hogy dupla 4-ről, vagyis 8 pontról kiszállhasson. A kerekítő nyilat azonban alkarból dobta be a szimpla 1-es szektorba, ami szabálytalan, mivel az ember az alkarból elindított dobásait nem tudja kontrollálni, éppen ezért balesetveszélyes az ilyen mozdulat. A bíró ezt az egy pontot érő dobást érvénytelenítette, amin a holland alaposan fölháborodott, s a meccs végén indulatosan mutogatott a bíróra, hogy ő felelős a kieséséért. A mérkőzés másnapján van der Voort elnézést kért a játékvezetőtől viselkedéséért, s elismerte, azt hitte, azért érvénytelenítette a bíró a dobását, mert belépett a dobózónába, ami szintén tilos. A visszajátszáson viszont egyértelműen látszik, hogy van der Voort nem lépett be, hanem veszélyesen játszott, ezért volt a szankcionálás. Az ügy a bocsánatkéréssel, s annak a bíró részéről történt elfogadásával lezárult, bár nem lepődnék meg azon, ha a PDC fegyelmi testülete kiszabna egy apróbb bírságot vagy figyelmeztetést a hollandra.

Itt látható az ominózus eset:

A másik alsó ági negyeddöntőben van den Bergh 16:12-re győzött a kétszeres világbajnok, ám évek óta régi önmagát kereső, s most is igen stresszesen dobáló Adrian Lewis ellen, így ő lett Durrant ellenfele az elődöntőben.

Az első elődöntőben Gary Anderson barátjával és edzőpartnerével, Michael Smith-szel került szembe. Egy végig szoros, izgalmas mérkőzést láthattunk, amelyen felváltva hol az egyik, hol a másik játékos vezetett. A véghajrát Anderson bírta jobban, aki 18:16-ra győzött, így esélyt kapott arra, hogy 2018 után ismét megnyerje a World Matchplayt. Smith a tavalyi finálé után most be kellett, hogy érje egy elődöntős szerepléssel. A másik elődöntőben Durrant és Dimitri van den Bergh találkoztak. Durrant tavaly elődöntős volt a tornán, így most az volt a célja, hogy döntőbe jusson. Ez a mérkőzés is végig nagy csatát hozott, ám van den Bergh általában mindig vezetett, mint ahogy a meccs végén is. 17:15-re győzött, így élete első World Matchplay-szereplése alkalmával rögtön fináléba jutott.

Ilyen előzmények után jutottunk el a tegnapi döntőhöz, amelynek Gary Anderson volt a favoritja a fogadóirodáknál annak dacára is, hogy van den Bergh minden fontosabb statisztikai mutatóban ha nem is sokkal, de jobb volt a skótnál. A mérkőzés álmoskásan kezdődött, mindkét dartsoson érződött, hogy sokat kivett belőle a szombati elődöntő. Kezdetben szoros volt az eredmény, azonban a mérkőzés féltávjánál van den Bergh kezdett ellépni Andersontól, aki rengeteg szektorhibát dobott, kiszállózása pedig már-már katasztrófális volt. A belga sem remekelt annyira, de képes volt megdobni a legmagasabb, 170-es kiszállót. Ez akkora löketet adott neki, hogy innen már nem adta ki kezéből a győzelmet, s végül meglepően simán, de abszolút megérdemelten, 18:10-re verte a tavalyelőtti győztest.

Ez volt a táncoslábú Dimitri van den Bergh első World Matchplay-szereplése, amely tehát rögtön győzelemmel végződött. Egyben ez volt az első major-győzelme a felnőttek között a korábbi kétszeres ifjúsági világbajnoknak, aki első belgaként tudott a PDC-nél nagy tornát nyerni. Sikere azt is jelenti, hogy a torna előtti 26. helyről a 12. pozícióba lépett előre a világranglistán, ami persze élete eddigi legjobb helyezése.

Zárásként érdemes megemlékezni arról is, hogy ezen, a különös környezetben lezajlott World Matchplayen több rekord is megdőlt. 333 darab 180-as dobást láthattak a nézők a tévéképernyők előtt, amivel sikerült megdönteni a tavaly fölállított 329-es rekordot. Ennek az eredménynek jótékonysági vonzata is van, hiszen egy nagy-britanniai stroke-betegeket támogató alapítvány minden egyes 180 után 50, a rekorddöntés miatt pedig további 10 000 fontot kap a torna főszponzorának köszönhetően, vagyis összesen 26 650 font, mintegy 10,2 millió forint gyűlt össze. A rekorddöntés egyébként úgy jött össze, hogy a döntőben bántóan kevés, szám szerint öt darab 180 született. Ugyancsak soha nem látott mennyiségű 100 pont fölötti kiszálló jött össze.

Összességében véve azt mondhatjuk, hogy egy jó World Matchplayt láthattunk, amelyet Dimitri van den Bergh abszolút megérdemelten nyert meg. Bízzunk benne, hogy jövőre már Blackpoolban, nézők előtt fog zajlani az esemény.

#NeViseljMaszkot

Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!

HIRDETÉS

A részleteket lásd ide kattintva!

A kiemelt kép forrása: sportinglife.com

Top
%d bloggers like this: