Mint köztudott, megúszta a Manchester City az európai kupákból kettő évre szóló kizárást, mivel a sportdöntőbíróság megsemmisítette az UEFA erre vonatkozó döntését. Az ítélet sokakat fölháborított és sokakban megkérdőjelezte a pénzügyi fair play intézményének létjogosultságát. Ez a döntés vajon tényleg véget vethet a klubok pénzügyi korlátozásának? Van még esély a rendszer tökéletesítésére, hogy a szabálysértők valóban megbűnhödjenek? Ennek próbálok utánajárni.
HIRDETÉS
Mi is az a pénzügyi fair play?
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 2011-ben léptette életbe a pénzügyi fair play rendszerét, amelynek célja az európai klubok már-már kontrollálhatatlan adósságnövekedésének megállítása, fölszámolása, illetve a gazdagabb és szegényebb egyesületek közötti nagyobb sportszakmai egyenlőség megvalósítása. Lassan tíz éve egy klubnak nem csak a pályán elért eredmények (bajnoki helyezés, kupagyőzelem stb.) alapján kell kiharcolnia a Bajnokok Ligájában vagy az Európa Ligában való indulás jogát, hanem azzal is, hogy egyensúlyban tartja költségvetését, tehát kiadásai nem nagyobbak, mint bevételei. Egész pontosan arra megvan a lehetőség, hogy egy klub egy 3 éves periódus tekintetében 5 millió euróval többet költsön, mint amennyit keres. Az is megvan engedve, hogy egy klub ugyancsak 3 év alatt maximum 30 milliós veszteséget hozzon össze, ha a tulajdonos(ok) képesek ezt saját zsebből rendezni. További kivétel, hogy az edzőközpontokra, az utánpótlás-képzésre és a női labdarúgásra ezek a szabályok nem vonatkoznak, vagyis itt továbbra is teljesen szabad a költekezés.
Milyen a rendszer mérlege eddig?
Az kétségtelen, hogy a pénzügyi fair play segítségével sikerült csökkenteni az európai klubok adósságállományát. A rendszer 2018-as működéséről az UEFA számára készített jelentésből kiderül, hogy a kontinens több mint 700 klubjának átvilágítása alapján arra jutottak, hogy az egyesületek összesen 140 milliós bevételt könyveltek el. Összehasonlításképpen: a pénzügyi fair play létrehozatala előtti három esztendőben a kontinens fociklubjai 5 milliárdos veszteséget hoztak össze. “Úgy gondolom, a pénzügyi fair play egy jó ötlet” – mondta Jürgen Klopp, a Liverpool menedzsere. “Ez azért van, hogy megvédje a csapatokat és a versengést, hogy senki se költsön túl sokat, és hogy a klubok biztosíthassák, hogy az a pénz, amit el akarnak költeni, jó forrásból származik” – tette hozzá. Mások viszont már nem állnak ennyire optimistán a rendszerhez, mégpedig olyannyira, hogy úgy vélik, a pénzügyi fair play valójában az olyan nagycsapatok érdekeit védi, mint a Bayern München, a Real Madrid, a Barcelona vagy éppen a Manchester United. A kritikusok szerint a rendszer kedvez a nagymúltú, világszerte ismert, valódi márkákkal rendelkező kluboknak, hogy hatalmas jövedelmeket generáljanak, amiből eredően hatalmas költőerővel bírnak.
Miért nem ítélték el a Cityt?
Talán ez a legfontosabb kérdés. Mint köztudott, a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) hétfőn másodfokon megsemmisítette azt a februári határozatot, amellyel az UEFA kettő évre kizárta a Manchester Cityt a nemzetközi kupákból a pénzügyi fair play megsértése miatt. Az angol klub ellen az volt a vád, hogy túlárazott szerződéseket írt alá a tulajdonosához, Manszúr sejkhez kötődő Abu Dhabi United cégcsoporthoz kötődő szponzorokkal annak érdekében, hogy elfedje valós anyagi helyzetét, amely alapján bizony komoly veszteségeket halmozott fel. Hasonló vádak fogalmazódtak meg annak idején Európa másik nagy költekezőjével, a Paris Saint-Germainnel szemben is, amelynek egy katari befektetési alap a tulajdonosa. A francia klub azonban tavaly pert nyert az UEFA ellen a CAS előtt, mivel a bíróság jóváhagyta az ugyancsak a túlárazottnak vélt, veszteségeket elfedni szándékozó szponzori szerződések miatt kiszabott szankciók elleni fellebbezést. Vagyis, amolyan amerikai módra precedensalapú ítélkezés valósult meg most, a City esetében.
Életben maradhat a pénzügyi fair play?
Talán ez a másik igazán fontos kérdés a jelenlegi helyzettel kapcsolatban. Ahogy José Mourinho, a Tottenham vezetőedzője fogalmazott, a rendszerre nézve egy katasztrófa a City felmentő ítélete, amely egyben a pénzügyi fair play halálát jelenti. Rajta kívül többen is úgy vélekednek, hogy a Manchester City győzelme a rendszer végét jelentheti, az UEFA azonban az ítélethirdetés után rögvest leszögezte, hogy kitart a klubok gazdálkodásának szigorú ellenőrzéséhez fűződő alapelvei mellett. “Az elmúlt években a pénzügyi fair play fontos szerepet játszott a klubok védelmében és pénzügyi életképességük fönntartásában” – áll a szövetség közleményében. A CAS az ítélet indoklásában megjegyezte, hogy az európai szövetség az elsőfokú eljárás során hangoztatott állításait nem támasztotta alá, emellett olyan érvekkel is előállt, amelyek nem is minősülnek szabálysértésnek. Bár a bíróság részletes indoklását eme cikk megjelenéséig nem tette közzé, de jogászok szerint esélyes, hogy a föntebb említett három éves szabály alkalmazása miatt nyerte meg a pert a Manchester City. Ha ez bebizonyosodik, akkor aligha fog változtatni az UEFA a saját szabályain, hiszen az angol klub betartotta ezeket. Az UEFA persze továbbra is megbüntetheti a szabályszegő klubokat, bízva abban, hogy ha valamely szankcionált egyesület ugyancsak a CAS-hoz fordul, akkor a sportbíróság ítéletében nem fogja eltörölni a három éves szabályt. “Igazán remélem, hogy a pénzügyi fair play meg fog maradni” – jelentette ki Jürgen Klopp, hozzátéve, a rendszer csak abban az esetben élhet tovább, ha a topklubok nem hoznak létre egy “világligát”, amelyben az számít, hogy ki a csapatok tulajdonosa és nem az, hogy mi a résztvevő együttesek neve. 2018 őszén beszámoltam róla, hogy a leggazdagabb klubok a nemzeti- és UEFA-versenyrendszerekből történő kiszállás mellett egy saját sorozatot indítanának el, hogy a bevételekből minél nagyobb szelet nekik juthasson. Azt hiszem, napjaink gazdasági problémái évekkel eltolhatják egy ilyen szuperliga vagy világliga létrehozatalát, már ha tényleg élnek még az erre vonatkozó elképzelések.
Én a magam részéről úgy vélem, hogy botrányos ítélet született, azonban a PSG tavalyi sikerét követően egyáltalán nem volt váratlan. Az UEFA-nak két ilyen bukás után szerintem el kellene gondolkodnia a szabályok megsértése esetén történő fellépés szigorításán, mivel kívülről úgy látszik, hogy a szabályok alapvetően jók és szigorúak, viszont a kihágások szankcionálása terén mintha kissé puhány lenne a szövetség hozzáállása. Nyilván a Manchester City kizárása finoman fogalmazva sem nevezhető enyhe döntésnek, viszont a CAS indoklásából az derül ki, hogy az UEFA nem tudta igazán megvédeni az álláspontját, vagy egyszerűen azt hitte, hogy a kiszabott büntetés abszolút megállja helyét a bíróságon. Most (ismét) kiderült, hogy ez nincs így, éppen ezért érdemes volna a szövetségnek tanulni ezekből a betlikből, ha komolyan gondolja a felelőtlenül költekező klubok kezének megkötését.
#NeViseljMaszkot
Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
HIRDETÉS
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum