Bajnokok Ligája: Az újrakezdés győztesei és vesztesei

Mint tegnap kiderült, a pályán fog befejeződni a labdarúgó Bajnokok Ligája idei szezonja. Augusztusban Lisszabonban bonyolítják le a visszamaradt nyolcaddöntős visszavágókat, utána pedig a nyolcas döntőt. A terveknek vannak győztesei és vesztesei is, megvizsgálom, hogy kikről is van szó!

HIRDETÉS

A részleteket lásd ide kattintva!
A GYŐZTESEK
A közvetítők és a klubok

Amellett, hogy a fokozatosan újrainduló bajnokságok és kupák folytatásának komoly sportszakmai értéke is van, nem lebecsülendő az anyagi érték sem, hiszen nagyon sok pénz mozog ezekben a sorozatokban, ami a Bajnokok Ligájára különösen igaz. Példaként említhetőek a tv-jogok, amelyek százmilliós nagyságrendükkel komoly bevételi forrást jelentenek a szövetségek, ligák és klubok számára. Emlékezhetünk rá, hogy tavasszal Angliában sokáig a levegőben lógott a Premier League idényének befagyasztása, ami végül részben azért nem valósult meg, mert a közvetítőtársaságok hatalmas pénzeket fizettek ki a hátralévő mérkőzésekért, amely összegeket egy befagyasztás esetén simán visszakövetelhették volna. Így viszont a televíziók nem a semmire költöttek el rengeteg pénzt, és a sorozatoknak sem kell visszafizetniük ezeket a csillagászati összegeket. A folytatás a kluboknak is jól jön anyagilag, hiszen ők is részesülnek ezekből a pénzekből, ráadásul a szponzoraik is megjelenési felülethez jutnak, így a tőlük befolyó pénzek is megérkezhetnek.

A „kiscsapatok”

Amint az UEFA tegnapi bejelentéséből kiderült, a nyolcas döntőben minden párharc egy mérkőzésen dől el, ami a gyengébb csapatok számára jó hír lehet, hiszen ha sikerül jó formát mutatniuk, s meglepniük erősebb ellenfeleiket, akkor könnyen nagy eredményt érhetnek el. Ez mondjuk az Atalantára már most is igaz, hiszen előzetesen nem sokan hitték el, hogy az északolasz csapat be fog jutni a negyeddöntőbe, márpedig napokkal a szezon félbeszakítása előtt ez történt, így a bergamóiak is esélyesek lehetnek arra, hogy a legjobb nyolcnál nem állnak meg. A döntés másik két nyertese a Lipcse és a Lyon: Gulácsi Péter és Orbán Vilmos csapata is ott van a negyeddöntőben, s rá is áll az, amit az Atalantával kapcsolatban leírtam. A Lyon különösen örülhet a folytatás puszta tényének is, hiszen a csapatnak nem sok esélye maradt a jövő évi nemzetközi kupaindulás kiharcolására, mivel a francia bajnokságban csak hetedik lett. A klub horihorgas elnöke mindent megtett azért, hogy folytatódjék a kormányzatilag befejezetté nyilvánított idény, még bíróságra is ment ezért, de az végül elutasította keresetét, amelyet nyilvánvalóan a 23 éve tartó folyamatos európai jelenlét megőrzésének érdekében nyújtott be. A Lyonra még vár a Juventus elleni nyolcaddöntő visszavágója, amelyet egygólos előnyből kezdhet meg, Lisszabonban. A semleges helyszín is segítheti a lyoniakat abban, hogy meglepetést okozzanak, mert azt hiszem, még egy zárt kapus torinói stadionban sem sok esélyük lenne.

A nagycsapatok

Minden csapat, amely eljut a sorozatba, a Bajnokok Ligája megnyeréséről álmodozik. Ez az állítás a Paris Saint-Germainre talán még inkább igaz, hiszen a francia kirakatcsapat hosszú évek óta igen erős kerettel áll ki a nemzetközi porondon (is), de valahogy a nagy akarásnak mindig keserves nyögés lett a vége, elég csak a tavalyi, Manchester United elleni hazai blamára, vagy a barcelonai kivégzésre gondolni. A PSG-nél örülnek a nyolcas döntő rendszerének, hiszen ettől azt remélik, hogy egymeccses párharcok esetén nagyobb sanszuk lesz a hőn áhított végső győzelemre. Természetesen nem csak Párizsban álmodoznak hosszú ideje a BL-trófeáról, hanem Európa másik költekező klubjánál, a Manchester Citynél is, amelynek jelen állás szerint egy darabig a mostani lehet az utolsó szezonja a nemzetközi színpadon. Az angol csapatot ugyanis az UEFA kizárta a pénzügyi fair-play megsértése miatt a következő kettő szezonra, de a klub sportdöntőbíróság előtti keresetét még nem bírálták el. A City amúgy még a nyolcaddöntős párharcát sem fejezte be, de előnyben van a Real Madrid ellen. Az ellen a Madrid ellen, amely 2014-ben az Estádio da Luzban, a Benfica gyönyörű stadionjában lett BL-győztes, így ha ott játszhatja le a visszavágót (lesz egy másik helyszín is a Sporting stadionja lévén), akkor az szép emlékeket idézhet fel, ami segíthet. Látva persze a City tegnapi igen jó formáját az Arsenal ellen, nehéz dolga lesz a spanyol legénységnek. A német bajnokságot frissen megnyert Bayern Münchenre is vár még a nyolcaddöntő második mérkőzése, azonban az első találkozón idegenben verte 3:0-ra a Chelsea-t, így annak esélye, hogy kiessen, igen csekély. A piros-fehéreket nyilván földobja az a tény, hogy zsinórban nyolcadszor is bajnokok lettek, de emellett az is előnyükre válhat, hogy a topligák közül a Bundesliga indult újra a legkorábban, így ugyan a bajnokság befejezése után közel másfél hónap szünet következik, de könnyebb lesz formában tartani a társaságot, mint a legtöbb csapatot.

Alekszander Cseferin és az UEFA

Természetesen az újrakezdés győztesei között kell emlegetni az UEFA-t is minden téren. A szövetség mindvégig ragaszkodott a nemzetközi kupák félbeszakadt idényeinek befejezéséhez, s egész tavasszal annak módját kereste, hogyan és mikor lehet ezt megvalósítani. Minderre tegnap fény derült: a Bajnokok Ligája mellett folytatódik az Európa Liga és a Női Bajnokok Ligája is, az Európai Szuperkupát pedig szeptember 24-én Budapesten rendezik meg. Szintén nem elhanyagolandó, hogy a tervek szerint ősszel a válogatott mérkőzések is újraindulnak, hiszen lejátsszák az Eb-pótselejtezőket, valamint elkezdik a Nemzetek Ligája új szezonját is. Reméljük, minden meg fog ebből valósulni.

A VESZTESEK
A szurkolók

Alekszander Cseferin UEFA-elnök nem zárkózott el attól, hogy nézők is lehessenek a mérkőzéseken, de eme kérdés eldöntése nem az ő hatásköre. Jelen állás szerint mind a BL, mind az EL nyolcas döntőjére üres stadionokban kerülhet sor, mivel Portugáliában és Németországban is komoly rizikót látnak abban, hogy emberek tömegét engedjék be a szabadtéri sportlétesítményekbe. Mindezt jól példázzák a tegnapi német hírek is, amelyek szerint egyfelől a tömegrendezvények tilalmát meghosszabbították október végéig, amely alapján a jövőben legfeljebb korlátozott számban lehetnek nézők a sporteseményeken (erről még nincs végleges döntés), másfelől pedig a berlini önkormányzat nem engedélyezte, hogy a július 4-ei Német Kupa-döntőn kihasználják a rendezvényekre vonatkozó 1000 fős létszámkorlátozást, így a 75 000 férőhelyes Olimpiai Stadion is kongani fog az ürességtől. Jó esély van tehát arra, hogy sajnos nem lehetnek nézők a mérkőzéseken, ami nyilván senkinek sem jó egyes orvosokat és politikusokat leszámítva.

Az egyenlőség és a versenyszellem

Bár ez kicsit furcsának tűnhet, de az sem feltétlenül a legjobb döntés, hogy a negyeddöntőktől kezdve csupán egy mérkőzés dönt a továbbjutásról, miközben a nyolcaddöntőkben még kettő összecsapás alapján hirdettek továbbjutót. Persze az idő szorít, hiszen rögvest a nyolcas döntő lezárta után már indul is a következő kiírás a selejtezőkkel, majd pedig október 20-án a csoportkör, de azért vannak olyan hangok, amelyek szerint nem éppen igazságos ez a helyzet.

A távozni szándékozó játékosok

A pénzek és a fair-play mellett a harmadik legfőbb vitaalapot az szolgáltatta tavasszal a bajnokságok és kupák folytatását illetően, hogy sok játékosnak és edzőnek június 30-án lejár a szerződése, így egy júliusi-augusztusi szezonzárás esetén problémák adódhatnak, ha ezek az emberek menet közben távoznak. Elég csak megint példának fölhozni a PSG-t, amelynél Thiago Silvának, Edinson Cavaninak, Layvin Kurzawának és Thomas Meunier-nek is e hónap végén ér véget a kontraktusa, s Leonardo sportigazgató bejelentése szerint mindannyian távozni fognak. A brazil vezetőnek azonban az a célja, hogy a távozni szándékozók mindaddig maradjanak, amíg ténylegesen véget nem ér számukra a 2019-2020-as szezon, hiszen nagy szükség lesz rájuk a Bajnokok Ligája augusztusi folytatásánál. Mivel várhatóan az átigazolási időszak időben eltolódik, ezért van rá sansz, hogy az érintett játékosok maradnak és csak szeptemberben mennek át új klubjukhoz. A FIFA és az UEFA is azt ajánlotta egyébként a kluboknak, hogy augusztus 31-ig hosszabbítsák meg a lejáró szerződéseket. Thomas Meunier élt is a lehetőséggel, hiszen friss Twitter-bejegyzése alapján a szezon végéig, vagyis augusztusig marad Párizsban.

Budapestnek, Gdansknak és Isztambulnak várnia kell

A tegnapi számos UEFA-bejelentés közül az egyik legérdekesebb az volt, miszerint a 2021-es nemzetközi kupadöntőket azokban a városokban rendezik meg, ahol idén kellett volna sort keríteni rájuk. Ez azt jelenti, hogy a jövő évi BL-finálé lesz Isztambulban, az Európa Liga legjobb két csapatának ütközetét pedig Gdansk rendezi meg. Azért érdekes mindez, mert a 2021-es és 2022-es döntők helyszíneit már jó előre kijelölték, ám most ezeket eltolták egy évvel, amiből az következik, hogy az EL 2022-re tervezett budapesti döntőjére csak 2023-ban kerül sor. A Szuperkupa-rendezés némi kárpótlást jelenthet számunkra, hiszen így a vártnál jóval hamarabb lehet nagy nemzetközi mérkőzés a Puskás Ferenc Stadionban.

#NeViseljMaszkot, vagyis ha teljesen egészséges vagy, sehol se viselj maszkot, mert azzal senkin sem segítesz!

Nem akarsz lemaradni a hasonló cikkekről? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!

HIRDETÉS

A részleteket lásd ide kattintva!

A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum

Hozzászólás