Azt hiszem, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy eddig az új esztendő legfelkapottabb témája a Kínából kiindult koronavírus-járvány, amelynek az országban már több mint ezer halottja és 60 000 fertőzöttje van. A vírus – amely ellen egyelőre nincs oltóanyag – további nagyjából harminc országban jelent meg, de Magyarországon szerencsére még nem. A járvány terjedése azonban egyre több országban okoz fennakadásokat a mindennapokban, s ez sajnos már a sport világára is kiterjedt. Több kínai versenyt töröltek az utóbbi hetekben, így az áprilisi Forma-1-es futamot is. Vajon veszélybe kerülhet a tokiói olimpia? Megbéníthatja a sportéletet a koronavírus?
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartom etikusnak reklámok elhelyezését, így nem is szerepelnek hirdetések.
De mi is az a koronavírus?
A koronavírus elnevezése nem véletlen műve, ugyanis a vírusról rögzített mikroszkópos felvételeken a Nap koronájához hasonló alakzatot vesz föl, amit az idéz elő, hogy felszínéből kitüremkednek a burokba ágyazott fehérjetüskék.
A koronavírusnak számos típusa létezik. A koronavírusok többnyire madarakat és emlősöket fertőznek, a betegség lefolyása legtöbbször enyhe, de egyes fajok komoly humán- és állategészségügyi kockázatot is jelenthetnek. A humán koronavírusok közül hét faj ismert, melyek közül négy enyhe lefolyású, három viszont halálos kimenetelű is lehet.
Sajnos utóbbi kategóriába tartozik a koronavírus legújabb fajtája is, amely tavaly decemberben jelent meg a közép-kínai Vuhan egyik állatpiacán, ahol a hírek szerint védett állatok illegális értékesítésére is nagy számban sor került.
A betegség elsősorban a tüdőt támadja meg, gyakorlatilag tüdőgyulladást idéz elő. A lappangási ideje azonban 14 nap is lehet, így megvan a veszélye, hogyha valaki elkapta a fertőzést, de a tünetek csak ennek a kettő hétnek a vége felé kezdenek jelentkezni, akkor rajta már nehezen tudnak segíteni.
Problémát jelent, hogy a koronavírusos betegek többsége influenzaszerű tüneteket produkál kezdetben, így az orvosoknak nagyon körültekintően kell eljárniuk, hiszen az influenzaszezon kellős közepén járunk, így aki influenzára jellemző tünetekkel megy az orvosához, akár még koronavírusos beteg is lehet, de reméljük, nálunk nem fog ilyesmi bekövetkezni.
Márcsak azért is jó volna, ha Magyarországon nem jelenne meg a betegség, mert nincs ellene védőoltás. Az antibiotikumok sem használnak, mivel vírusról beszélünk, nem bakteriális fertőzésről. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a magas vérnyomásra, illetve egyes fertőző betegségekre adott gyógyszerek kombinációjából létre lehet hozni olyan orvosságot, amely enyhítheti a koronavírus tüneteit, de a védőoltáshoz hasonlóan ennek kidolgozása is kísérleti fázisban van.
Az már bizonyos, hogy a betegség állatról emberre és emberről emberre is terjed, s az is jellegzetessége a járványnak, hogy szinte nincs olyan beteg, aki ne járt volna mostanság Kínában vagy ne érintkezett volna valahol a világban kínaiakkal.
Mennyire érinti a koronavírus-járvány a sportvilágot?
Sajnos azt kell írnom, hogy eléggé. Minap jött ki a hír, miszerint a járvány jelentette kockázatok miatt elhalasztották, s jó eséllyel idén már nem is pótolják az április 17-19. közöttre tervezett sanghaji Forma-1-es Kínai Nagydíjat.
Idén debütálna a száguldó cirkuszban a Vietnámi Nagydíj, amelyet kettő héttel a kínai futam előtt rendeznének meg, azonban ennek a versenynek a sorsa is bizonytalan, amit csak fokoz az a mai hír, miszerint az országban karantén alá helyeztek egy Hanoitól, a verseny helyszínétől nem messze fekvő 10 000 lakosú települést, ahol rövid idő alatt öt koronavírusos megbetegedést észleltek. Vietnámban egyébként eddig összesen 15-en fertőződtek meg, de halálos áldozat még nincsen.
Eddig a Forma-1-es viadal a legnagyobb sportesemény, amit töröltek Kínában, de korántsem az egyetlen. Elmaradt többek között az alpesi sízők világkupa-sorozatának első kínai versenye, amely pedig a 2022-es pekingi téli olimpia első tesztversenye lett volna. A viadalokat a bulgáriai Banskoban pótolják.
Elhalasztották a snookerezők egyik legrangosabb nemzetközi versenyét, a China Opent is, amelynek idei sorsa egyelőre bizonytalan. Elmaradt több, a július végén kezdődő tokiói nyári olimpiára kvalifikáló selejtezőtorna is, s több, egyébként Kínán kívül rendezendő hasonló eseményt is érint a cirkusz, hiszen pl. a kínai női kézilabda-válogatott a járvány miatt nem vesz részt a márciusban, Győrben rendezendő ötkarikás selejtezőtornán, amelyen a magyar csapat is harcba száll a tokiói kvótáért. Helyettük Kazahsztán érkezik majd a vizek városába.
Elhalasztották a március közepére, Nankingba tervezett fedettpályás atlétikai világbajnokságot is, amelyet egy évvel később terveznek megrendezni. Az új vírus „áldozata” lett Kína női gyeplabdacsapatának Belgium elleni két mérkőzése és erősen kérdéses, hogy az ázsiai gárda március közepén tudja-e fogadni Ausztrália legjobbjait. A nemzetközi sportági szövetség bejelentése szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatását követték, amikor a meccsek törléséről döntöttek.
A Kínai Labdarúgó-szövetség a koronavírus terjedése miatt minden hazai rendezésű válogatott mérkőzést elhalasztott idén. A szövetség azt közölte, hogy a halasztás minden korosztályt és az összes szakágat érinti.
Az Ázsiai Labdarúgó-szövetség múlt heti, Kuala Lumpurban tartott válságülésén úgy döntöttek, hogy a kínai klubok ausztrál csapatok elleni mérkőzéseit februárról és márciusról átteszik április végére és május elejére, miután az ausztrálok korábban beutazási szankciókat vezettek be a Kínából érkezőkkel szemben.
A hat érintett tagszövetség – Ausztrália, Kína, Japán, Malajzia, Dél-Korea és Thaiföld – képviselői beleegyeztek a meccsek elhalasztásába, így az első három csoportkörös forduló meccseit április 28. és május 26. között pótolják majd az érintettek. A Sanghaj Senhua, a Sanghaj SIPG, a Kuangcsou Evergrande csak április 7-én, illetve 8-án játssza le első csoportmeccseit, míg a negyedik kínai klub, a Pejcsing Kuoan FC jelenleg Dél-Koreában edzőtáborozik, így nem kell karanténba vonulnia, és február 18-án elkezdheti a szereplést a thaiföldi Chiangrai United otthonában.
A héten jött a hír, hogy minden nézőnek szájmaszkot kellett viselnie az ázsiai Bajnokok Ligája keddi nyitó mérkőzésén Dél-Koreában. Az intézkedésről a kontinentális szövetség (AFC) döntött a koronavírus-járvány miatt. A szurkolókat a bejáratnál ellenőrizték, és akinek magasabb volt a testhőmérséklete 37.5 foknál, azt nem engedték be a stadionba. Hogy voltak-e olyan emberek, akik fönnakadtak a szűrőn, nem tudni.
Ha már a focinál tartunk, akkor érdemes azt is megemlíteni, hogy a karanténból kiengedett kínai U23-as női válogatott megnyerte első olimpiai selejtezőjét. A sportolóknak a koronavírus-járvány miatt kellett a szállodájukban maradniuk az ausztráliai Brisbane-ben, múlt pénteken viszont már lejátszhatták aktuális meccsüket a nyári tokiói játékok selejtezősorozatában. A kínai együttes a félidőben már 4:0-ra vezetett, s 6:1-re győzött Thaiföld legjobbjai ellen.
A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) tájékoztatása szerint a kínai kormánnyal, a szanjai városvezetéssel, illetve a Formula E szervezőivel folytatott egyeztetések után úgy döntöttek, hogy a március 21-i hétvégén esedékes Szanjai e-Díjat a Kínában kialakult egészségügyi vészhelyzet miatt nem rendezik meg. A közlemény szerint nem elképzelhetetlen, hogy egy későbbi időpontban esetleg pótolják a versenyt, ha az egészségügyi helyzet normalizálódik.
Veszélybe kerülhet-e az olimpia?
A fentebb leírtak függvényében okkal merül föl a kérdés, hogy a járvány gócpontjától nem túl messze lévő Tokióban biztonságosan megtudják-e rendezni a július 24. és augusztus 9. között esedékes olimpiát.
Abe Sindzó japán miniszterelnök február elején közölte: a kormány szoros együttműködésben az illetékes szervezetekkel mindent elkövet azért, hogy a koronavírus-járvány ne veszélyeztesse az ötkarikás játékokat.
Az olimpiáért felelős miniszter, Hasimoto Szeiko azt mondta: a szervezőkben nem merült fel, hogy esetleg töröljék az eseményt.
„Mindenkivel szoros kapcsolatot tartunk, így a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal és az Egészségügyi Világszervezettel is, hogy meghozhassuk a megfelelő intézkedéseket” – fogalmazott Abe a parlament illetékes bizottsága előtt.
„Komolyan aggódom amiatt, hogy a fertőző betegség terjedése negatívan befolyásolhatja a játékokat” – mondta múlt szerdán a szervezők vezetője, Muto Tosiro azon a japán fővárosban tartott megbeszélésen, amelyen a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság vezetőivel találkozott.
Kavabucsi Szaburo, a 11 ezer sportolónak otthont adó olimpiai falu polgármestere ugyancsak aggodalmát fejezte ki.
„Nagyon remélem, hogy a járvány valahogy lecseng, és zökkenőmentesen le tudjuk bonyolítani mindkét sporteseményt” – mondta, utalva az olimpia mellett az augusztus 25. és szeptember 6. között rendezendő paralimpiára is.
Egy héttel ezelőtt jött a bejelentés, hogy a közegészségügyi hatóságokkal együttműködő munkacsoportot állítottak fel a tokiói szervezők a koronavírus-járvány miatt, ugyanakkor hangsúlyozták, nincs olyan terv, amely az olimpia és a paralimpia elhalasztására vagy törlésére vonatkozna.
Az időjárás miatt még jól is jöhetne egy halasztás az olimpiának
Nyilván nem volna jó, ha a járvány befolyásolná a két esemény megtartását, viszont egy okból talán még jobban is járna mindenki azzal, ha mondjuk a nyár közepe helyett szeptember-október tájékára halasztódnának a játékok.
A Sportudvar is többször beszámolt róla az utóbbi hónapokban, hogy az olimpia idején jó eséllyel 35-40 Celsius-fok körüli hőségre és az ezt szinte teljesen elviselhetetlenné tévő 80-90% körüli páratartalomra kell készülni. Hasonló körülmények uralkodtak tavaly nyár végén is, amikor több sportágban is tesztversenyeket rendeztek. A triatlonosoknál és az evezősöknél több sportoló és néző is rosszul lett a nagy melegben.
A szervezők több megoldást is kitaláltak a mostoha időjárási körülmények mérséklésére, így pl. porlasztott jeget a pályákra és a nézőterekre fújó eszközöket teszteltek, illetve egyéb megoldásokat is, de ezeknek a hatékonysága egyelőre megkérdőjelezhető. A szörfösöknél külön a tokiói viszonyokra tervezett hűtőmellényeket is kipróbáltak a tesztversenyen, de ezek annyira szorosra sikeredtek, hogy a versenyzők levették azokat, mert csak még nagyobb melegük lett ezekben.
A hőség természetesen a maratonfutókra is hatalmas veszélyt jelent, így az már el is dőlt, hogy az olimpiai maratonra nem Tokióban, hanem az attól 800 kilométerre északra fekvő, enyhébb klímájú Szapporóban kerül sor. A döntést egyik városban sem fogadták kitörő lelkesedéssel, de ha idén is olyan lesz az időjárás a japán fővárosban, mint tavaly, akkor jogosnak nevezhetjük.
Több orvos is megszólalt azzal kapcsolatban, hogy helyesebb lenne az olimpiát októberben rendezni. Tokió 1964-ben rendezhetett először ötkarikás játékokat, októberben. Akkor is az időjárási viszonyok miatt választották a kora őszi időpontot. Utoljára szeptember-októberi olimpiát 2000-ben, Sydney-ben rendeztek, azóta viszont mindegyikre július-augusztusban került sor. Ennek oka az, hogy ebben az időszakban van a legkevesebb nagy sportesemény, így ilyenkor tudja az olimpia a legnagyobb érdeklődést generálni, s persze nem elhanyagolandó a televíziós jogdíjakból befolyó nem csekély pénz sem.
Nyilván a közvetítőtársaságok és a szponzorok sem lennének elragadtatva, ha az olimpiát szeptember-októberre kellene halasztani a koronavírus veszélye miatt, azonban a sportolók és a játékokra kilátogatni szándékozók körében alighanem nagyobb támogatottságot élvezne egy ilyen döntés, ha valóban elviselhetetlenek lesznek a körülmények az esemény jelenleg tervezett időpontjában.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartom etikusnak reklámok elhelyezését, így nem is szerepelnek hirdetések.
A kiemelt kép forrása: pestisracok.hu