Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Nagyvilág > Sportkataklizma fenyegeti Oroszországot – kitört az újabb doppingbotrány

Sportkataklizma fenyegeti Oroszországot – kitört az újabb doppingbotrány

Egyre valószínűbbnek látszik, hogy Oroszország nem vehet részt a tavalyi téli olimpia után a jövő nyári tokiói olimpián sem, de könnyen lehet, hogy semmilyen sporteseményen sem. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) hétfőn azt kezdeményezte, hogy négy évre tiltsák el Oroszországot az összes nemzetközi sporteseménytől, mivel az ország doppingellenes csoportja által még januárban a WADA részére átadott adatbázisban több manipulált adatot is találtak. Szinte még le sem csengett az államilag finanszírozott doppingrendszer körüli cirkusz, amikor kirobbant az újabb, s mint ahogy annak, úgy ennek is a tiszta sportolók fogják meginni a levét.

HIRDETÉS

A részleteket lásd ide kattintva!

Olvasóim közül bizonyára sokan emlékeznek még arra a 2015-ben kirobbant botrányra, amely azután kezdődött, hogy kiderült: Oroszországban államilag szervezett és finanszírozott doppingrendszert működtettek 2011 óta, amelynek legfőbb célja a 2014-es szocsi téli olimpián orosz sportolók által leadott, sok esetben pozitív doppingminták manipulálása volt, de lényegében valamennyi nemzetközi sporteseményen alkalmazták annak érdekében, hogy a ruszkik minél több érmet szerezhessenek meg. A Szocsiban megszerzett 33 éremből eddig 11-et vettek el az oroszoktól doppingvétség miatt.

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség által felkért kanadai jogászprofesszor után McLaren-jelentésnek elnevezett anyag rávilágított arra, hogy Oroszország minden idők legszervezettebb és leghatékonyabb doppingrendszerét építette ki, amellyel alapjaiban véve vette semmibe a tiszta versenyt, mint a sport legfőbb értékét. A jelentés szerint az orosz doppingellenőrző szervek 2011 és 2015 között harminc sportágban mintegy ezer sportoló vizsgálati mintáját manipulálták, illetve pozitív teszteredményeket titkoltak el.

A botrány oda vezetett, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetség kizárta tagjainak sorából Oroszországot, amelynek atlétái már a 2016-os riói olimpián sem indulhattak. A szövetség november elején felfüggesztette az ország reintegrációs procedúráját, ami jól mutatja, hogy az oroszok nem változtak semmit, hiába harsogja ennek ellenkezőjét az állami vezetés.

Ennél is súlyosabb volt viszont az, hogy a tavalyi pjongcsangi téli olimpián egyáltalán nem lehetett ott Oroszország. Sportolói az olimpiai zászló alatt és csak kőkemény ellenőrzések árán indulhattak a játékokon, győzelmük esetén pedig az olimpiai himnuszt játszották le tiszteletükre, így pl. a jégkorong-válogatott bajnokká avatása során is ez történt.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Pjongcsang után visszavette tagjai közé Oroszországot, így az ifjúsági olimpián már saját zászló alatt versenyezhettek az orosz sportolók, s a dolgok jelenlegi állása szerint Tokióban is hasonló lesz a helyzet.

Az, hogy végül ez tényleg így is lesz, ellenben igen valószínűtlennek tűnik.

Jurij Ganusz, az Orosz Doppingellenes Ügynökség vezetője az elmúlt hónapokban többször is arról beszélt a sajtónak, tart attól, hogy hazáját újfent kizárják az olimpiai mozgalomból. Ganusz pesszimizmusa azóta tart, hogy a WADA szeptemberben jelezte: rendellenességekre bukkant a moszkvai doppinglabor által még januárban ellenőrzésre átadott adatbázisban és konkrét bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy az adatokat az átadásuk előtt manipulálták.

Már önmagában az ellenőrzés sem ment le zökkenőmentesen, ugyanis a WADA ellenőrei még tavaly decemberben szálltak ki Moszkvába, hogy lemásolják az orosz sportolók 2011 és 2015 közötti doppingellenőrzéseinek eredményeit tartalmazó adatbázist, azonban a küldöttségnek akkor nem engedték meg, hogy az adatbázis kimásolásához a magával hozott berendezést használja, arra hivatkozva, hogy az nem rendelkezett orosz tanúsítvánnyal.

A TASZSZ orosz hírügynökség akkor felhívta a figyelmet arra, hogy a misszió sikerétől “az egész orosz sport jövője függ”, amelyet komoly szankciókkal sújthatnak, ha a helyi doppingellenes ügynökségtől a vonatkozó nemzetközi szabályok alapján ismét megvonják a működési engedélyt. A TASZSZ emlékeztetett rá, hogy az orosz doppingellenes szervezet 2018. szeptember 20-án visszakapta tesztelési engedélyét, egy WADA-küldöttség pedig már tavaly novemberben előkészítő látogatáson járt Moszkvában.

A WADA szeptember végén vizsgálatot indított a manipuláció gyanúja miatt, s három hetet adott Oroszországnak arra, hogy a fölvetett kérdésekre válaszoljon. Ennek alapján a WADA vizsgálóbizottsága hétfőn bejelentette, hogy arra tesz javaslatot, hogy az ügynökség végrehajtó bizottsága december 9-én, Párizsban tartandó ülésén ismételten függessze fel orosz tagszervezetét, s rendelje el az ország eltiltását a nemzetközi sporteseményektől, ezáltal lényegében a teljes sportvilágból 4 évre.

Amennyiben ez a döntés megszületik, Oroszország nem vehet részt a 2020-as tokiói nyári és a 2022-es pekingi téli olimpián sem, valamint az ifjúsági olimpiákon és a paralimpiákon sem. Ugyanakkor Moszkvának joga lesz fellebbezni a döntés ellen a Nemzetközi Sportdöntőbíróságon.

Jurij Ganusz már októberben megjósolta, hogy ez lesz:

“Az orosz csapat nem tud egységesen részt venni a jövő évi olimpián, és meglátásom szerint ez a sors vár rá a következő téli olimpián is”.

„Oroszország nem folytathatja tovább azokat a módszereit, amelyek még súlyosabbá tették a doppingbotrány okozta válságot. Le kell számolnunk azzal az elképzelésünkkel, hogy így próbálnak ránk nyomást gyakorolni. Oroszországnak a saját házában kell rendet tennie” – nyilatkozta.

Hozzátette: csak egyes orosz sportolóknak van esélyük versenyezni ezeken az olimpiákon, méghozzá semleges zászló alatt, ahogyan az már 2018-ban, a dél-koreai Pjongcsangban is történt.

Egy hónappal korábban Sztanyiszlav Pozdnyakov, az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke is hasonlóan látta a lehetőségeiket.

Ganusz ma reggel, miután tegnap kijött a WADA-bizottság jelentése és javaslata, ismét megszólalt, s így fogalmazott:

“A 4 éves eltiltás a realitás. Újabb négy évre belesüllyedünk egy doppingellenes válságba. Sok problémánk van a sport terén, de a legkeményebb és a legtragikusabb, hogy sportolóink az orosz sportvezetők akcióinak túszaivá fognak válni”.

A WADA tegnap közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy az oroszok által szolgáltatott adatokból több száz elem hiányzik, és a meglévőek sem teljes egészében hitelesek. A vizsgálóbizottság azt a megdöbbentő következtetést is levonta az információkból, hogy az oroszok az adatbázis “minden szintjén” igyekeztek bizonyítékokat gyártani, hogy ezek alapján megvádolhassák Grigorij Rodcsenkovot, a moszkvai doppinglabor volt vezetőjét, hogy valójában ő hozta létre és tartotta fenn az intézményesített doppingrendszert.

Rodcsenkov ma menekültként az Egyesült Államokban él, ám ott sem érzi magát teljes biztonságban. Egy amerikai televíziónak tavaly adott interjúban eltorzított arccal jelent meg, mivel tart tőle, hogy az oroszok vadásznak rá. Állítása szerint, ha visszatérne Oroszországba, s a hatóságok rendelkezésére állna az ellen indított eljárásban, akkor megölnék. Annak idején Rodcsenkov volt az, aki kirobbantotta a botrányt, amely azzal az időszakkal kapcsolatos, amikor ő vezette a moszkvai laboratóriumot.

Ugorhat a foci-Eb is

A WADA illetékes bizottsága tehát arra tett javaslatot a végrehajtó bizottságnak, hogy valamennyi nemzetközi sporteseménytől tiltsa el Oroszországot. Ez természetesen a jövő nyári labdarúgó Európa-bajnokságra is vonatkozna, amire az orosz válogatott kijutott. Jurij Ganusz a BBC-nek nyilatkozva jelezte, hogy a kizárás mellett az is megtörténhet, hogy Szentpétervárt törlik a kontinenstorna helyszínei közül, ami szervezési és logisztikai szempontból is súlyos problémákat vethet fel.

Az Eb-n a rendező országoknak legalább két csoportmeccsüket otthon kell megvívniuk. A sorsolásra szombaton kerül sor, miközben a WADA csak december 9-én ülésezik, vagyis könnyen lehet, hogy a sorsolás körül is lesz kavarodás, ha Szentpétervár valóban kikerülne a helyszínek közül.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nemrég Szentpétervár kapta meg a 2021-es Bajnokok Ligája-döntő rendezési jogát.

Sem saját zászló, sem saját himnusz nem lesz

Ha ki is zárják Oroszországot a nagy versenyekről, az még nem fogja önmagában azt jelenteni, hogy orosz sportolók nem vehetnek részt rajtuk. Minden bizonnyal ugyanaz fog történni az oroszokkal, mint a 2018-as téli olimpián. Az indulni szándékozó sportolóknak egy szigorú ellenőrzésen kell átesniük, aminek keretében bizonyítják, hogy nem voltak érintettek semmilyen doppingprogramban. Emellett vállalniuk kell, hogy csakis külföldön vesznek részt doppingellenőrzéseken, valamint felkészülésük is ott történik.

Akik zöld utat kapnak a különböző szövetségektől az indulásra, azok semleges versenyzőkként indulhatnak. Az olimpia esetében az ötkarikás zászló alatt kell szerepelniük, az “Olimpiai Atléták Oroszországból” elnevezésű csapat tagjaiként. Amennyiben aranyérmet szereznek, akkor tiszteletükre nem az orosz, hanem az olimpiai himnuszt játsszák le. A csapatsportágakban, amelyekben a mérkőzések előtt is föl szoktak csendülni a himnuszok, hasonló lesz a helyzet.

Döntés előreláthatólag december 9-én lesz, de szerintem nem kell attól tartani, hogy a WADA végrehajtó bizottsága ne hagyja jóvá a vizsgálóbizottság javaslatát, vagyis a tokiói olimpiát és a labdarúgó-Eb-t is Oroszország nélkül rendezik meg.

Érdekelnek a hasonló cikkek? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!

HIRDETÉS

A részleteket lásd ide kattintva!

A kiemelt kép forrása. Panoramic

Top
%d bloggers like this: