Már most, három nappal a torna kezdete előtt kijelenthetjük, hogy az idei, dohai atlétikai világbajnokság nem lesz minden idők leglátogatottabb hasonló eseménye. Katasztrófálisak a jegyeladási adatok, ami miatt a katari szervezők igyekeznek mindenféle kedvezményeket, valamint csoportos jegyeket kínálni az emberek számára, hátha így az utolsó napokban többen váltanak belépőt a sportág csúcsversenyére. A helyzet aggodalommal töltheti el mindazokat is, akik már most kételkednek a 2022 telén esedékes labdarúgó-világbajnokság látogatottságát illetően.
HIRDETÉS
A Guardian szerint a szervezők által vártnál jóval gyengébbek a pénteken kezdődő dohai atlétikai világbajnokság jegyeladási statisztikái, így minden bizonnyal rengeteg üres széksort láthatunk majd a jövő vasárnapig zajló eseményen. A probléma önmagában is súlyos lenne az országra nézve, de különösen aggasztó annak tükrében, hogy 2022 novemberében és decemberében Katar ad otthont a labdarúgó-világbajnokságnak is, amelyen már most borítékolható, hogy kevés nyugati szurkoló lesz jelen egyrészt az időpont, másrészt az arab ország igen szigorú törvényei miatt, amelyek pl. tiltják a köztéri alkoholfogyasztást.
A mostani lesz az első közel-keleti atlétikai vb, amelyre 210 országból több mint 2000 atléta nevezett.
Katasztrófális jegyeladások
A hivatalos adatok szerint a szervezőknek eddig csupán ötvenezer belépőt sikerült értékesíteniük a világbajnokság tíz napjára, ami azt jelenti, hogy egy napra átlagosan ötezren vásároltak jegyet, vagyis borítékolható, hogy sok olyan nap lesz (ha nem az összes), amikor bántóan kevesen foglalnak majd helyet a dohai Khalifa Nemzetközi Stadion (a kiemelt képen) lelátóján. Ezt a katasztrófát csak abban az esetben kerülhetik el a katariak, ha beválnak akcióik, amelyekkel igyekeznek növelni az érdeklődést a torna iránt. A szervezők ugyanis kedvezményes árú jegyeket kínálnak a gyermekes családok, valamint az országban élő külföldi vendégmunkások számára.
Az is várható ugyanakkor, hogy a stadion felső karéját, ahová negyvenezer néző fér el, nem fogják mutatni a tv-közvetítésben, mivel arra, hogy oda is jó sok jegyet adjanak el három nap leforgása alatt, nincs sok sansz.
Annak ellenére, hogy a szervezők 60 katari riálra (mindössze 4700 forintra) csökkentették a jegyárakat, még mindig lehet belépőket venni a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) online értékesítő felületén is, holott normál esetben néhány nappal a kezdés előtt ott már nem lehetne belépőhöz jutni.
Amikor a jegyeladási folyamat megkezdődött, a katariak nagyon optimistának tűntek, és kijelentették, hogy “mind a négy égtáj irányából” nagy az érdeklődés a világbajnokság iránt. Az IAAF szóvivője a Guardiannak elismerte, a jegyeladási időszak kezdete komplikált volt, amit annak tudnak be, hogy sok Öböl-menti állam bojkottálja Katart, s emiatt sok érdeklődő megtántorodott attól, hogy elutazzon a dohai vébére.
A viszonylag gyér érdeklődés hátterében állhat az is, hogy számos korrupciós vád érte az elmúlt években a világbajnokságot, egész konkrétan azt, hogy Doha kapta meg az idei rendezést. Én is beszámoltam róla napra pontosan fél évvel ezelőtt, hogy eljárás indult annak kapcsán, hogy egy Nasszer Al-Kelaifi, a Paris Saint-Germain elnöke és annak bátyja által fele-fele arányban birtokolt katari sportmenedzsmentes cég 3,5 millió dollárt utalt át még 2011-ben egy, a sportágban befolyásos szereplőnek számító, akkoriban az IAAF marketing-tanácsadójaként ténykedő üzletember részére, mindössze napokkal azelőtt, hogy a nemzetközi szövetség döntött volna a 2017-es vb helyszínéről. A pályázók között volt Doha is, de végül London nyert. 2014-ben viszont Doha elnyerte az idei világbajnokság rendezési jogát, ami még érdekesebbé teszi az ügyet. A nyomozás persze lassan zajlik, fél éve nincs is új fejlemény az ügyben, de ez, valamint a 2022-es foci-vb körüli gyanús dolgok együttesen elegendőnek bizonyulhattak ahhoz, hogy ennyire kevesen akarnak kiutazni Katarba az atlétikai vb-re.
Az is teljesen nyilvánvaló, hogy az arab országokban a sport iránt tanúsított nem túl nagy érdeklődés is szerepet játszik a vérszegény adatok kialakulásában. Nem kell sokat visszamenni az időbe, hogy olyan arab rendezésű sporteseményt találjunk, amelyen rendkívül kevesen voltak.
Nyáron Egyiptom rendezte a labdarúgó Afrikai Nemzetek Kupáját. A tornán csak a házigazda válogatott mérkőzésein volt teltház, de miután igen hamar, már a legjobb tizenhat között kiestek Mohamed Szalahék, így nagy volt a veszélye annak, hogy az egyenes kieséses szakasz további mérkőzésein még annyian se lesznek, amennyien a csoportmeccsekre kilátogattak. A szervezők akkor gyerekeket, időseket és mozgáskorlátozottakat igyekeztek toborozni a mérkőzésekre, kevés sikerrel. A döntőben viszonylag megtelt a kairói stadion, de ez is leginkább annak volt betudható, hogy egy másik észak-afrikai ország, Algéria nemzeti együttese is bejutott a fináléba, amelyet végül meg is nyert Szenegál ellen.
A várhatóan igen gyenge nézőszámok ellenére Sebastian Coe, az IAAF elnöke továbbra is azt tartja egyik fő célkitűzésének, hogy az atlétika új piacokat hódítson meg. Úgy tűnik, Katar és a Közel-Kelet nem egy ilyen piac lesz…
Érdekelnek a hasonló cikkek? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
HIRDETÉS
A kiemelt kép forrása: Action Images/Panoramic