Bár a 2016-os házigazda Rio de Janeiróhoz képest fényévekkel jobban áll a helyszínek készültségi szintjét és a biztonságot illetően Tokió, azonban a japán fővárosnak és a szervezőknek így is súlyos problémákkal kell szembenézniük kevesebb mint 11 hónappal a 2020-as olimpia kezdete előtt. Arról már többször írtam, hogy az időjárás sok problémát okozhat, de bekavarhat az előkészületekbe a fukusimai atomerőmű problémája, valamint orosz és dél-koreai területi követelések is.
HIRDETÉS
Augusztusban már foglalkoztam azzal, hogy az olimpia helyszínén rendezett tesztversenyek nem zajlottak zökkenőmentesen. Előbb a nyíltvízi úszók, majd a triatlonosok panaszkodtak a már a reggeli órákban 30 fok fölötti hőség, és az ahhoz társuló, 80 százalékot meghaladó páratartalom miatt. Az evezősök versenyén 12-en – sportolók és nézők egyaránt – kaptak napszúrást. Emellett a Tokiói-öböl (a nyíltvízi úszó- és triatlonos úszószámok helyszíne) vizének minősége is sokakat aggaszt.
Az utóbbi probléma annyira nem, az előbbi viszont annál inkább érintette a szörfösök és a vitorlázók tesztversenyeinek indulóit augusztus végén. Ők Enosimában szerepeltek, azonban az országot heteken át sújtó kánikula ott is éreztette hatását. “Azzal kell kezdeni, hogy el kell fogadni a hőséget” – jelentette ki Dorian van Rijsselberghe, a szörf kétszeres ötkarikás címvédője, aki eleve úgy készült erre a tesztversenyre, hogy hatalmas meleg lesz. “A helyszínen kell lenni ahhoz, hogy a lehető legjobban megtapasztalja az ember, hogy milyen körülmények vannak” – folytatta a holland, aki alig panaszkodott a viszonyok miatt, mivel használ egy olyan gépet, amely fölfrissíti a testét, valamint szokott frissítő kabátot és jeges törülközőt is viselni a versenyek előtt és után.
Fanny Mevellec, a francia olimpiai csapat orvosa a napokban a Le Figarónak nyilatkozott a játékokon várható szélsőséges időjárás jelentette kihívásokról. “Ezek a körülmények azt eredményezik, hogy nagyobb fizikai teljesítményt kell a sportolóknak kifejteniük azért, hogy olyan teljesítményt érjenek el, amit normál körülmények között ennél kevesebbel is el tudnak érni. Ez lényegesen nagyobb mértékű fáradtságot okoz” – mondta a szakember, aki hozzátette, nem érte váratlanul sem a forróság, sem a párásság, mivel jó előre fölkészültek arra, hogy mi várhat rájuk Tokióban.
Mevellec azt mondta, Franciaország – több más nemzettel együtt – három éve végez adatgyűjtést az olimpiai helyszíneken uralkodó időjárási viszonyokról annak érdekében, hogy a lehető legjobban fölkészíthessék a sportolókat és az edzőket a kinti körülményekre. Bizonyos adatokat az országok egymás között megosztanak, hogy minél jobb intézkedéseket tudjanak meghozni saját delegációjuk védelme érdekében.
“Ebben az évben kaptuk meg a nemzetközi (vitorlás) szövetség előírásainak megfelelő hűtőmellényeket, amik azonban túlzottan szűkösek, ebből adódóan pedig nemhogy hűtik, hanem fűtik a testet” – jelentette ki, hozzátéve, hogy egyelőre nem tudja, lecserélik-e ezeket a hűtőmellényeket az olimpiára.
Az viszont biztos, hogy az augusztus 21-én rendezett szörfös tesztversenyen engedélyezték a hullámlovagok számára a mellény mellőzését, amivel mindenki élt. “Az orvosok megállapították, hogy a mellények keskenyek, ezáltal veszélyesek is, mivel nem fejtik ki a megfelelő hűtőhatást, hanem melegítenek. Ez alapján mindenki levette” – mondta a francia Charline Picon, a női szörfösök olimpiai címvédője.
31 fok fölött nem lesz szörfverseny sem?
A nemzetközi szövetség azt mondja, nagyon figyeli a helyzet alakulását. “Teljesen világos, hogy melegebb lesz Tokióban, mint az előző kettő olimpián, és ez igaz azokra a helyszínekre is, ahova mi megyünk. Van egy orvosi bizottságunk, amely együtt dolgozik a csapatokkal. A jövő évre úgy fogjuk módosítani a szabályokat, hogy megóvjuk a sportolók biztonságát” – ígérte Alistair Fox, a szövetség versenyigazgatója és olimpiai technikai delegáltja.
A szabályváltoztatások között szóba kerülhet kötelező pihenőidő bevezetése – amely során a sportolók tudják frissíteni magukat -, valamint a vízhőmérsékletre vonatkozó korlátozás bevezetése is, ami azt jelentheti, hogy 31 Celsius-fok fölötti értéknél nem lehet versenyt rendezni. A nyíltvízi úszóknál hasonló intézkedést vezettek be néhány hete.
Dorian van Rijsselberghe nem akar hallani erről a szabályról: “Idén sok probléma volt a Tour de France-on a meleg miatt, és többen azt mondták, hogy nem kellene versenyezni, azonban a károgók nem tudták leállítani a Tour de France-t! Ugyanez lesz az olimpián is: nem fogják egy forró nap miatt leállítani. Jól kell felkészülni, ez minden” – érvel a bajnok.
Hasonló véleményen van Kokumai Hadzsime, a finn hajóosztály specialistája is: “Nem hordok hűtőmellényt, nincs rá szükségem. Sokat iszom, és védem magam a napsugaraktól. Kettő vagy három évvel ezelőtt 45 fok volt, ez az év nem volt ennyire meleg”.
Nem ideális az időpont sem a sportolóknak, sem a nézőknek
Az lehet, hogy több sportoló is meg tud birkózni a forrósággal és a párássággal, azonban ne legyenek kételyeink afelől, hogy amennyiben Tokióban 11 hónap múlva is 40 fokos hőség és 80+ %-os páratartalom fog uralkodni, akkor nem egy ember egészsége fog kockán forogni.
A Japánt érintő perzselő forróság miatt felmerül a kérdés, hogy a 2020-as olimpiai játékokat miért pont júliusban és augusztusban rendezik meg, amikor ebben az időszakban a legmagasabb Tokióban a hőmérséklet és páratartalom, mely a sportolóknak és a nézőknek is nagy megpróbáltatást jelenthet?
Amikor 1964-ben Tokió adott otthont az olimpiának, akkor a megrendezésre egy hűvösebb, szárazabb időszakot, az októbert választották. Az 1968-as játékokat Mexikóváros szintén októberben rendezte meg. Az utóbbi három évtizedben azonban a világ legnagyobb sporteseménye mindig júliusban vagy augusztusban volt (kivétel mégis akadt, 2000-ben Sydney-nek megengedték, hogy a déli félteke időjárása miatt szeptember utolsó két hetére tegyék a játékokat), mert ez az időszak a legkedvezőbb a televíziós közvetítések számára, mivel ilyenkor a világban kevés egyéb kiemelkedő sportesemény van, így a közvetítések jóval több nézőhöz jutnak el. Ezek tehát azok a hónapok, amikor a televíziós csatornák hajlandóak forintmilliárdokat fizetni a közvetítési jogokért.
Neal Pilson, az 1992-es nyári (Barcelona), az 1994-es téli (Lillehammer) és az 1998-as ugyancsak téli (Nagano) olimpiai játékokat az amerikai nézőkhöz eljuttató CBS televízió sportadásainak előző elnöke elmondta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tökéletesen egyetért az amerikai TV-hálózatok kívánságával a nyári és a téli olimpiák megrendezésének időzítésével kapcsolatosan.
„A Nyári Olimpiai Játékok közvetítése egyszerűen kevesebbet érne egy októberi időpontban, mivel akkorra már egyéb sportesemények vannak előjegyezve. A NOB ezért a 2020-as Nyári Olimpiai Játékok megrendezésére a 2020. július 15. és augusztus 31. közötti időszakot ajánlotta fel, és értesítette a megadott dátumról az egyes nemzetközi sportegyesületeket, hogy akkorra ne tervezzenek jelentős sporteseményeket. Tokió a július 24. és augusztus 9. közötti időpontot választotta” – idézte Pilsont az OTSZ Online orvosi szakportál, amely tavaly augusztusban egy részletes írásban foglalkozott az olimpiát fenyegető szélsőséges időjárási viszonyokkal kapcsolatos aggodalmakkal.
A 2020-as játékok megrendezésére a katari Doha is jelentkezett, de októberi időpontot vállalt volna, mivel a július-augusztus arrafelé valóban túlzottan forró (a 2022-es focivébét november-decemberben fogja rendezni Katar). A Television and Marketing Services szerint a NOB által megadott júliusi-augusztusi időszak garantálja, hogy fő műsoridőben a nyári olimpiai közvetítések vezessék a piacot, szeptemberben és októberben ez nem lenne így, Amerikában és Európában is más sportesemények vonnák el az olimpiától a nézőket (pl. Amerikában az NFL- és NBA-közvetítések, Európában a legfontosabb labdarúgómérkőzések).
Az NBC, ami 2014-ben 7,65 milliárd dollárért 2032-ig megvette az Egyesült Államokban a kizárólagos közvetítési jogokat, nem kívánt kommentárt fűzni ahhoz a felvetéshez, hogy a tv-társaságok miért nem engednek a július-augusztusi időszakból, s mennek bele abba, hogy Sydney-hez hasonlóan Tokióban is mondjuk szeptember-októberben legyenek a versenyek. A Discovery Communications (ide tartozik az Eurosport) – ami 1,3 milliárd eurót fizetett a következő négy olimpia közvetítési jogaiért – szintén nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
1976 óta a július-augusztusban rendezett olimpiákon a rendezőknek kellett megoldaniuk a hőséggel járó problémákat. Tokió pályázatában azt nyilatkozta, hogy a Japán Meteorológiai Intézet szerint július utolsó 10 napja és augusztus első 10 napja között az utóbbi 20 év tapasztalatai alapján 32 Celsius-fok lesz a legmagasabb átlagos hőmérséklet a fővárosban, és „számos, a sportolók számára ideális enyhe és napsütéses nap lesz az ajánlott időszakban”.
A kérdés most azért merült fel újra, mert 2018 júliusának utolsó napjaiban 41,1 fokos hőmérsékletet mértek Tokiótól északra, 80 ember halt meg és ezreket kellett kórházba szállítani. Idén hasonló melegek voltak a július végi, augusztus eleji napokban, s többek között egy, az olimpiára megépítendő helyszínen dolgozó áramszerelő is halálos napszúrást kapott.
A 2016-os és 2017-es tokiói maraton alatt mért hőmérséklet-, páratartalom- és egyéb adatok kiértékelése után a nemzetközi szakértői bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a sportolók és a nézők között is magas a 2020-as júliusi-augusztusi időszakban a hőguta kockázata, ezért több árnyékos hely létrehozására kérik a rendezőket. Makoto Yokohari, a Tokiói Egyetem környezeti tudományok professzora azt mondta, fél, hogy a tokiói viszonyok lesznek a legrosszabbak a nyári olimpiák történetében.
A szervezők közölték, hogy a maratoni futást ezért reggel 5:30-kor, vagy 6:00-kor fogják indítani, és a futóverseny utcái és számos főút fölé kb. 100 kilométer hosszan az infravörös (hő)hullámokat visszaverő gyanta-tartalmú árnyékolót fognak kifeszíteni, így az úttest hőmérséklete is legalább 8 Celsius-fokkal csökken majd.
Nem felejtkeznek el a nézőkről sem: sátrakkal, ventillátorokkal, pára-kapukkal állnak majd rendelkezésre. Masza Takaja, az olimpiai szervezőbizottság szóvivője szerint mindent el fognak követni a hőség jelentette veszélyek leküzdéséért. Yokohari professzor viszont a tokiói maraton számára változatlanul az október-novemberi időszakot tartja ideálisnak és semmiképpen sem a nyarat.
A maraton időpontját lehet változtatni, az olimpiáét azonban kevesebb mint egy évvel a kezdete előtt, ráadásul a közvetítőtársaságok erős lobbihatása mellett, aligha.
Területi viták alakultak ki az olimpiai láng útvonala miatt
Ahogy egy olimpia előtt mostanság lenni szokott, rengeteg probléma merül föl szervezési, egészségügyi, biztonsági, pénzügyi, gazdasági és politikai okokból is. A szervezési és egészségügyi problémákat a föntiekben fejtettem ki. Pénzügyi problémák főleg az elmúlt években voltak az elszálló költségvetési tervek miatt, amelyeket azonban – erőteljes NOB-ösztönzésre – végül sikerült egy elfogadhatóbb szintre csökkenteni. A biztonsági problémákkal lentebb foglalkozom, most ugyanis a politikai szál következik.
Mint 1896, a modernkori olimpiák kezdete óta mindig, most is egy többhetes váltófutás fogja megelőzni a játékokat, aminek keretében Japán jelentős részén körbeviszik az olimpiai lángot, amellyel többezer ember futhat majd bizonyos időn keresztül. A szervezők augusztus elején adták ki a fáklyafutás tervezett útvonalát, amely azonban Oroszország és Dél-Korea tetszését sem nyerte el.
Az oroszok amiatt dühöngenek, hogy bekerült az útvonalba az általuk Kuril-szigeteknek, a japánok által pedig Északi területnek nevezett térség négy legdélebbi, vitatott hovatartozású szigete is – jelentette az olimpiai hírekkel foglalkozó insidethegames.biz nevű honlap. Marija Zakarova, a moszkvai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, Japán politikai célokra akarja fölhasználni az olimpiát azzal, hogy a Déli-Kuril-szigeteket is fölvette a láng útvonalába. Zakarova szerint Tokió cselekedete illegális, mivel Oroszország a saját részének tekinti a négy, szóban forgó szigetet: Kunasirt, Iturupot, Shikotant és a Habomai-sziklaszigetet.
A szigeteket érintő orosz-japán vita egészen a második világháborúig nyúlik vissza, amelynek végén a két ország nem állapodott meg egymással az új határokról, ezáltal pedig később mindkét fél a saját részének tekintette az oroszországi Kamcsatka-félsziget és Japán északi nagy szigete, Hokkaidó között elterülő, manapság 19 400 fő által lakott szigetcsoportot.
A tokiói olimpia lángjának 2020. június 14-én és 15-én kellene látogatást tennie Hokkaidón és a konfliktus tárgyát képező szigeteken.
“Ezek a cselekedetek illegálisak” – jelentette ki Marija Zakarova külügyi szóvivő. “Az ügy a jogi kérdéseken túl mérgezi a két ország közötti bonyolult kérdések rendezésének légkörét. Mélységesen sajnálatos, hogy Tokió politikai célokra akar fölhasználni olyan nemzetközi sporteseményeket, mint az olimpia. Japán nyilvánvalóan visszaél a játékok rendezőországának szerepével, amelynek célja az emberek egységének előmozdítása”.
A két ország álláspontja egyébként az elmúlt hónapokban közeledett egymáshoz a szigetkérdés kapcsán. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abe Sinzó japán miniszterelnök az elmúlt években több alkalommal is találkozott, és úgy tűnt, hogy végre valahára rendeződhet a szigetek hovatartozásának kérdése. Az olimpiai szervezők lépése után ez könnyen lehet, hogy kudarcba fullad…
Japánnak nem csak az oroszokkal, hanem Dél-Koreával is meggyűlik a baja a láng útvonala miatt. Szöul azért háborog, mert az útvonalat bemutató térképen két olyan szigetet is japán területként tüntettek fel, amelyeket Dél-Korea a sajátjának tekint. Az ország tokiói nagykövetsége panaszt emelt Japánnál emiatt, amelyet utóbbi visszautasított. Ennek a vitának a tárgyát a Liancourt-sziklák adják, amelyek dél-koreai fennhatóság alatt állnak, azonban Japán is a saját részének tekinti azokat.
A Japán-tengeren található sziklák – amelyek nem képezik részét a fáklya útvonalának – kis pontként szerepelnek a játékok honlapján közzétett térképen. Elsőre ugyan jelentéktelen kis földdarabocskáknak tűnnek, azonban mégis igen jelentősek a környező vizek halgazdagsága és a tenger alatti földgáz-készletek miatt. Dél-Korea Dokdó-szigeteknek, Japán pedig Takesimának hívja a területet, amelyen mindössze 50-en élnek.
Egy japán kormánytisztviselő azt közölte, azért utasították vissza a dél-koreai panaszt, mert a sziklák Japán részét képezik és Japán fennhatósága alatt állnak a teljes Japán-tengerrel együtt.
Érdekesség, hogy tavaly, amikor a dél-koreai Pjongcsang rendezte a téli olimpiát, az egységes koreai csapat számára készített, a teljes Koreai-félszigetet ábrázoló zászlón nem szerepeltek a sziklák.
A szóban forgó környék – amely két nagyobb és több kisebb sziklaszigetből áll – egyébként július elején bekerült a hírekbe, mégpedig azzal, hogy egy orosz vadászgép állítólag megsértette légterét. Dél-Korea akkor 360 lövést adott le a gépre, amelyről azt feltételezte, hogy Japán burkolt akciójának keretében repült be a sziklák fölé. Oroszország azért keveredett bele ebbe a történetbe (is), mert azokban a napokban Kínával folytatott közös hadgyakorlatot. Moszkva azonban cáfolta, hogy az ő gépe sértette volna meg a vitatott hovatartozású terület légterét. Japán és Dél-Korea egymást és Oroszországot is megvádolta a történtek miatt.
Dél-Koreát a fukusimai élelmiszerek is zavarják
Nem a Liancourt-sziklák jelentik az egyetlen feszültségforrást Japán és Dél-Korea között a 2020-as olimpia kapcsán. A dél-koreaiak augusztus 20-án aggodalmuknak adtak hangot annak kapcsán, hogy a játékok szervezői a mintegy 16 000 halálos áldozatot követelő 2011-es hármas csapás: a földrengés, a szökőár és az atomkatasztrófa által leginkább sújtott Fukusima prefektúrából származó élelmiszerekből kívánják elkészíteni az olimpia idején fölszolgálni szándékozott ételeket.
A koreaiak az olimpián dolgozó séfek felkészítő szemináriumának nyitónapján levelet küldtek a szervezőknek, amiben összefoglalták kifogásaikat.
Mind a japán szervezők, mind a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) abban érdekeltek, hogy a játékok segítségével lehetőséget teremtsenek a fukusimai régió fellendüléséhez. A baseball- és softball mérkőzéseket Fukusima prefektúrában rendezik meg, s innen fog indulni az olimpiai láng is vitáktól terhelt japán körútjára.
A Fukusimából származó élelmiszerekből készülő ételeket hivatalos rendezvényeken szolgálják majd fel, így pl. NOB-eseményeken is. A Koreai Olimpiai és Sportbizottság viszont aggódik a termékek szennyeződése miatt.
Más kérdés, hogy a levél megírására és elküldésére egy olyan időszakban került sor, amikor Dél-Korea és Japán között nagy feszültségek vannak. Kobajasi Toru, a szervezőbizottság nemzeti olimpiai bizottságokkal való kapcsolattartásért felelős igazgatója kijelentette, a feszültségek figyelembe vételével fognak válaszolni a levélre.
A két ország között kereskedelmi háború dúl, Dél-Korea pedig fölháborodásának adott hangot azon japán tervek kapcsán, amelyek alapján nukleárisan szennyezett vizet engednének a nyolc évvel ezelőtt súlyosan megrongálódott fukusimai atomerőműből a Csendes-óceánba.
Bizonyos koreai megszólalók már az olimpia bojkottjára szolították fel az országot, de nem tűnik valószínűnek, hogy ilyesmi bekövetkezne. Ez azok után különösen kínos lenne Dél-Korea számára, hogy a tavalyi pjongcsangi téli játékokon egységesen vonult föl a két Korea a nyitó- és záróünnepségen is, valamint több versenyszámban közösen vett részt.
Bízzunk benne, hogy a fönnálló problémák meg fognak oldódni, és akkor egy, Riónál lényegesen jobb olimpiát fogunk látni kevesebb mint 11 hónap múlva.
Érdekelnek a hasonló cikkek? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
HIRDETÉS
A kiemelt kép forrása: Flickr