Javában zajlik Egyiptomban a fekete kontinens legnagyobb labdarúgótornája, az Afrikai Nemzetek Kupája. A tornának az az ország ad otthont, amely eddig a legtöbbször nyerte meg azt, s amely Mohamed Szalah révén egy világsztárt is soraiban tudhat. Ez alapján azt gondolhattuk előzetesen, hogy a helyieket az övéiken kívül a többi csapat mérkőzései is érdekelni fogják, de ez nem így alakult. A házigazda összecsapásait leszámítva lényegében konganak az ürességtől a stadionok, s mivel a Fáraók a nyolcaddöntőben nagy meglepetésre kiestek, félő, hogy a hátralévő meccseken még rosszabb lesz a helyszínek kihasználtsága. Egyiptomban útjára indult egy kezdeményezés, amely a nézőszám javítását célozza, de sikeressége erősen kérdéses.
HIRDETÉS
1083 néző – elsőre azt gondolhatnánk, hogy az MTK egyik erősebb látogatottságot eredményező hazai mérkőzésén voltak ennyien, csakhogy ez az adat most kivéletesen nem a magyar élvonalból, hanem az Afrikai Nemzetek Kupájáról származik. Június 22-én ugyanis ennyi néző volt kíváncsi a 74 000 fő befogadására alkalmas kairói Nemzetközi Stadionban a Kongói Demokratikus Köztársaság – Uganda csoportmérkőzésre. Ez a nézőszám annyira nevetségesen alacsony, hogy még az NB I-ben sem nagyon állná meg a helyét egy olyan fordulóban, amikor a Ferencváros, a Debrecen, az Újpest és a Fehérvár is otthon játszik, hiszen ezen csapatok meccseire azért minimum 2-3 ezren ki szoktak látogatni.
Az idei Afrikai Nemzetek Kupáján abszolút nem izolált esetről van szó, sőt, ez a normális. A mérkőzések többsége ugyanis 10 000 alatti nézőszámot produkált. Csak néhány példa a csoportkörből: a Zimbabwe – Uganda találkozóra 4364-en, a Nigéria – Burundi meccsre 3192-en, az Elefántcsontpart – Dél-Afrika mérkőzésre 4961-en, míg a címvédő Kamerun Bissau-Guinea elleni nyitómérkőzésére 5983-an voltak kíváncsiak. Csak a házigazda Egyiptom mérkőzésein gyűlt össze 70 000 ember a kairói stadionban. Egyiptom azonban a nyolcaddöntőben nagy meglepetésre 1:0-ra kikapott Dél-Afrikától, így elbúcsúzott a tornától, s ezáltal minden bizonnyal elvette annak lehetőségét is, hogy lássunk még teltházas meccset az ANK-n.
A nézők hiánya természetesen súlyos probléma a szervezőkre nézve, hiszen egyfelől komoly bevételkiesést generál, másfelől árt a rendezőország és a torna imidzsének is. “Mindenki teltházas stadionokban szeretne játszani, de ez sajnos nem jöhet létre” – sajnálkozott Dzsámel Belmádi, az algériai válogatott szövetségi kapitánya. A nagy érdektelenség hátterében minden bizonnyal a rosszul megszervezett jegyértékesítést kell keresni. Az előző, 2017-es ANK-n az akkori házigazda Gabon kitalálta, hogy azokra a mérkőzésekre, amelyek iránt kicsi érdeklődés mutatkozott, ingyen adták a belépőket. Ezzel sikerült elérni, hogy ne legyen az összes meccs üres stadionokban megrendezve, de így is volt arra példa, hogy egy Tunézia – Zimbabwe találkozóra csupán 1800-an látogattak ki. A mostani ANK-n az eddig lejátszott mérkőzések alapján a stadionok összesített kihasználtsága jóval 50% alatti. Ez az adat különösen kínos lehet a szervezőknek és az afrikai szövetségnek, ha megnézzük, hogy a vasárnap véget ért franciaországi női világbajnokságon 74%-os volt a kihasználtság.
Persze nem csak a rosszul megszervezett jegyértékesítés, hanem egyéb gazdasági okok is közrejátszanak a siralmas nézőszámok kialakulásában. Rögtön ott vannak maguk a jegyárak, amelyek 100 és 500 egyiptomi líra, vagyis 8 és 13 ezer forint között vannak. Ezek az árak fölháborodást váltottak ki sok hazai és külföldi szurkolóból is, hiszen Afrikában ezek az összegek már igen magasnak számítanak és csak kevesen tudják különösebb gond nélkül kifizetni ezeket.
Az anyagi okok mellett persze ott van a biztonság is, amely a fekete kontinens számos országához hasonlóan Egyiptomban is törékenynek mondható, hiszen különösen az ország északkeleti részén rendszeresek a dzsihadisták által a fegyveres erők tagjai és a turisták ellen elkövetett merényletek, valamint országszerte komoly támadásokra szokott sor kerülni a kopt keresztény közösségek ellen. Nem meglepő, hogy az egyiptomi hatóságok kiemelt biztonsági kockázatú eseményként kezelik az Afrikai Nemzetek Kupáját, amire sajnos szükség is van, mert a június 21-ei nyitónapon történt is egy terrortámadás a Sínai-félszigeten, Kairótól nem messze. Ezek a fejlemények és a stadionoknál tapasztalható igen szigorú rendőri intézkedések sokakat eltántorítottak a tornára való elutazástól. A hatóságok olyannyira komolyan veszik egyébként feladatukat, hogy az Egyiptom – Zimbabwe nyitómérkőzésről kivezetettek egy nézőt, aki egy, az ország katonai vezetése által el nem tűrt ellenzéket éltető transzparenst függesztett ki a lelátóra.
A rossz szervezés, az afrikai szinten magas jegyárak és a biztonság mellett az is a rossz látogatottság fő okai közé sorolandó, hogy Egyiptom csupán idén januárban kapta meg a torna rendezési jogát. Eredetileg Kamerun lett volna a házigazda, ám a fekete-afrikai országtól a kontinentális szövetség tavaly novemberben elvette a rendezést, mivel gazdasági és biztonsági okok miatt nem sikerült idejében elkészülni a torna lebonyolításához szükséges infrastruktúrával. Az egyiptomiaknak tehát nem sok idejük volt arra, hogy külföldön hirdessék a tornát.
Karitatív szervezetek próbálnak javítani a nézőszámokon
Ahogy föntebb jeleztem, azzal, hogy a hazai válogatott a legjobb 16 között meglepetésre búcsúzni kényszerült az ANK-tól, az egyiptomiak el is vesztették érdeklődésüket a kontinensbajnokság iránt. Így komoly esély van arra, hogy a július 19-ére tervezett döntőre egy ürességtől kongó stadionban fog sor kerülni Kairóban. A szervezők természetesen szeretnék elkerülni a még nagyobb égést. Mouád Hádzsi, az afrikai szövetség (CAF) főtitkára bejelentette, hogy a szervezőbizottság karitatív szervezeteket kért föl arra, hogy segítsenek nézőkkel megtölteni a stadionokat. Elsősorban gyerekeket, időseket és mozgásukban részben vagy egészben korlátozott embereket szeretnének “toborozni” a hátralévő találkozókra, vagyis a négy negyeddöntőre, a két elődöntőre, a bronzmérkőzésre és a fináléra.
A nyolcaddöntők során ugyan valamelyest javultak a nézettségi adatok (Uganda – Szenegál: 6950, Marokkó – Benin: 7500, Nigéria – Kamerun: 10 000), azonban még ez is messze van az elfogadható szinttől.
A marokkói vezető Kairóban a dolgok szépítésének iskolapéldáját mutatta be nyilatkozatával, amelyben dícsérte Egyiptomot a torna első szakaszának “kivételes” lebonyolításáért, és örömmel látta, hogy “nagyon rövid idő alatt nagyon színes, a kontinens egészét képviselő nyilvánosság volt kíváncsi a mérkőzésekre”.
Nem tudom, hogy a marokkói vezető szokott-e FIFA-játékokat játszani, mert ha igen, akkor minden bizonnyal az ottani teltházas meccseket összekeverhette az Afrikai Nemzetek Kupája összecsapásaival, amelyek tehát eddig még az 50%-os összesített stadion-kihasználtságot sem tudták összehozni.
Érdekelnek a hasonló cikkek? Iratkozz föl a Sportudvar Hírlevélre!
HIRDETÉS
A kiemelt kép forrása: AFP