Miután az első mérkőzés 3:0-ás spanyol győzelmet hozott a Barcelona – Liverpool Bajnokok Ligája-elődöntőben, nem sokan hittek abban, hogy az angolok innen még talpra tudnak állni. Arra számítani lehetett, hogy az Anfielden neki fognak esni a katalánoknak, de hogy ez ennyire jól fog sikerülni, arra talán csak a Vörösök legvérmesebb szurkolói számítottak. A Liverpool 4:0-ra nyert és készülhet a június 1-jei, madridi fináléra.
HIRDETÉS
Az Anfield álmodott egy nagyot, a Liverpool pedig valóra váltotta azt. Miután a múlt heti odavágón 3:0-ra kikapott az angol csapat Barcelonában, kedden este saját közönsége előtt 4:0-ra kiütötte a katalán együttest, s a nagy csodának köszönhetően bejutott a labdarúgó Bajnokok Ligája 2019-es döntőjébe. A Vörösök egymás után másodszor jutottak be a legrangosabb nemzetközi kupasorozat fináléjába, négy szezonon belül pedig a harmadik európai döntőjüket vívhatják, hiszen 2016-ban Európa Liga-finálét játszottak a Sevillával.
Előzetesen nem sokan adtak esélyt arra, hogy a Liverpool ebből a helyzetből fordítani tud, s nem csak a három gólos hátrány, hanem azon tény miatt is, hogy a gárda két kulcsembere, Mohamed Szalah és Roberto Firmino sérülés miatt nem állhatott Jürgen Klopp menedzser rendelkezésére. Ugyanakkor arra már bőven számítani lehetett, hogy a csapat fantasztikus közönsége és a stadion atmoszférája előre fogja vinni a Liverpoolt, s az angol együttes mindent el fog követni, hogy legalább szépen búcsúzzon. A fő cél persze a párharc megfordítása volt.
Az első perctől kezdve neki is esett ellenfelének a hazai gárda, amely valósággal megfojtotta a Barcelona játékát az első 10-15 minutumban. Ennek pedig nagyon gyorsan meg lett az eredménye, ugyanis a 7. percben Divock Origi révén megszerezte a vezetést a Liverpool. A Barcelonán az elejétől fogva azt lehetett észrevenni, hogy túlságosan is Lionel Messire bízták a gólszerzést, hiszen nyilván szerettek volna legalább egy gólt szerezni, ami alighanem lehűtötte volna a liverpooli kedélyeket. A katalánok el is kezdtek focizni a bekapott gól után, s több veszélyes lehetőségük is volt, ám vagy Alisson kapus mutatott be nagy védést vagy a csatárok rontották el a befejezéseket. Utóbbiak közül egészen érthetetlen volt, amikor három Barcelona-csatár indulhatott meg a kapu felé szinte teljesen zavartalanul, s amikor már a 16-oson belül jártak, négyen voltak három Liverpool-védővel szemben. Bármelyikőjük simán mattolhatta volna a kiszolgáltatott helyzetben lévő Alissont, de mindenáron Messivel akartak gólt rúgatni. Így viszont a szitne 100 százalékos ziccerből nem lett semmi…
Ter Stegen, Origi és Wijnaldum tették a sírba a Barcelonát
Az első gólt tehát az alapvetően csereembernek számító belga Divock Origi szerezte. A támadónak egy kis szerencse is kellett a találathoz, hiszen Ter Stegen, a Barcelona kapusa Henderson lövését pont elé ütötte ki, neki pedig onnan már gyermekjáték volt bepasszolni a labdát az ellenfél hálójába. Messi, csapata kezdeti bénultságát látva, úgy döntött, hogy magára veszi a vezér szerepét, s megpróbálja egymaga lerendezni a továbbjutás kérdését. Az első félidőt megúszta újabb kapott gól nélkül a Barcelona, de a Liverpool is, hiszen ahogy föntebb említettem, ugyan több nagy helyzete is volt a katalán csapatnak, de egyikből sem lett gól. Ami viszont a második félidőben következett, teljesen szétzilálta az alapból igen összeszedetlenül focizó Barcelonát.
Azt nem tudjuk, hogy Georginio Wijnaldum, a Liverpool holland középpályása a félidőben min törhette a fejét az öltözőben, de ha azon, hogy a második játékrész első tíz percében, kettő minutum leforgása alatt egymaga ledolgozza csapata megmaradt hátrányát, akkor azt tökéletesen véghez vitte. Wijnaldum az 54. és az 56. percben is bevette a gyenge napot kifogó Ter Stegen kapuját, így a Barcelona előnye már tova is lett. A német portás lényegében a négy gól mindegyikéért hibáztatható. Az első találatnál ugyebár Origi elé ütötte ki a labdát. Wijnaldum első góljánál simán foghatta volna a labdát, az azonban a hóna alatt becsúszott a kapuba. Kettő perccel később, a holland második találatánál pedig nemes egyszerűséggel földbe gyökereztek a lábai, holott ha időben megmozdul, akkor – ha nagy bravúrral is, de – kivédhette volna Wijnaldum fejesét. Origi második, a Liverpool negyedik, már továbbjutást eredményező góljánál pedig Trent Alexander-Arnold csúnyán megetette azzal, hogy elsőre úgy tűnt, kisszögletet akar elvégezni, ám végül beadta a labdát, amelyre a belga lecsapott, miközben Ter Stegen a másik irányba vetődött el, így esélye sem volt védeni.
Messi túlzottan egyedül maradt
Ami a Barcelonát illeti, lassan hasonlóan elátkozott klubnak nevezhetjük, mint a PSG-t. Azok után, hogy 2017-ben egy ugyancsak 4:0-ás idegenbeli zakó után hazai pályán 6:1-re sikerült kiütni és kiejteni a párizsiakat a nyolcaddöntőben, az elmúlt két idényben az áldozat szerepe jutott a csapatnak a BL-ben. Egy évvel ezelőtt a Roma ellen 4:1-re győzött a gránátvörös-kék gárda a negyeddöntős párharc odavágóján, azonban az örök városban 3:0-ra kikapott, így hasonlóan csúfos kiesést produkált, mint most. A tavalyi és az idei bukásban is kulcsszerepet játszott, hogy a Barcelona túlságosan is Messire építette föl támadójátékát, lényegében 100%-ban tőle várták a gólokat a társak. Azonban immár sokadjára bizonyosodott be, hogy Messi nincs akkora zseni, hogy egy komplett csapatot a vállára vegyen.
Ugyan több edzője is volt a csapatnak azóta, hogy az argentin 2015-ben megnyerte utolsó Aranylabdáját, így természetesen a gárda fölállása és taktikája is ide-oda változott, azonban egyvalamin még Ernesto Valverde sem tudott segíteni, legalábbis egyelőre. Ez pedig az, hogy a Barcelona lényegében ugyanaz az egyszemélyes csapat maradt, mint amilyen Guardiola totális labdabirtoklásra törő játéka, illetve Luis Enrique vertikális felfogásának idején is volt. Ott volt a pályán tegnap este a korábbi liverpooli Luis Suárez is, de lényegében semmit sem csinált. Ott volt a gyepen a szintén a Vörösöktől Katalóniába költöző Philippe Coutinho is, de ő sem csinált semmit. Őt le is cserélte Valverde mester, és ez a pillanat az ő tanácstalanságát is világosan megmutatta, hiszen a csatár helyére Semedo személyében egy védőt hozott be. Vagyis ahelyett, hogy a támadó szekciót igyekezett volna fölfrissíteni, inkább a védelmet erősítette meg, amely azonban a meccs kezdetétől fogva a kollektív sokk és ötlettelenség állapotát mutatta. A Barcelona keresztre feszítése és elvérzése így borítékolhatóvá vált, s be is következett.
A Liverpool szurkolói frusztráltak, csalódottak voltak a meccs előtt, hiszen már minden veszni látszott a csapat számára: az angol bajnokságban az utolsó forduló előtt 94 pont is kevés ahhoz, hogy a Manchester City előtt álljon az együttes, s a bajnoki címről döntő vasárnapi zárófordulóban mindkét gárda elvileg könnyedén verhető ellenféllel találkozik, így csoda kellene ahhoz, hogy ne a City végezzen az élen. A BL-ben pedig reménytelennek tűnt a továbbjutás. Ez azonban végül csak összejött, így a Vörösök előtt megnyílt az út, hogy 2005 után ismét megnyerhessék a sorozatot, amelynek június elsejei, a madridi Wanda Metropolitano stadionban rendezendő döntőjében az Ajax vagy a hazai rivális Tottenham lesz az ellenfél.
HIRDETÉS
A kiemelt kép forrása: PAUL ELLIS/AFP/Panoramic