Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Nagyvilág > Újabb korrupciós ügy pattant ki a PSG elnöke körül

Újabb korrupciós ügy pattant ki a PSG elnöke körül

A francia nyomozók tanúként hallgatták ki Nasszer Al-Helaifit, a Paris Saint-Germain elnökét a 2017-es atlétikai világbajnokság pályázati procedúrája kapcsán fölmerült korrupciós gyanúval kapcsolatos eljárásban. A hatóságok azt vizsgálják, hogy egy katari sportmenedzsmenttel foglalkozó cég, amelyet Al-Helaifi bátyjával fele-fele arányban birtokol, konkrétan mire fizetett ki összesen 3,5 millió dollárt egy, a sportágban befolyásos szereplőnek számító üzletember vállalkozása részére 2011 őszén, amikor a Nemzetközi Atlétikai Szövetség döntött a 2017-es világbajnokság rendezőjéről. A katari főváros, Doha is pályázott, végül azonban London nyerte el a rendezést. Az ügy azonban így is nagyon érdekes, mivel Doha rendezi az idei világversenyt, így akár annak odaítélésével kapcsolatban is fény derülhet gyanús kifizetésekre, ahogy az történt a 2022-es focivébé kapcsán is.

HIRDETÉS

A részleteket lásd ide kattintva!

A párizsi bíróság pénzügyi kollégiumának nyomozói szerdán tanúként hallgatták ki Nasszer Al-Helaifit, a Paris Saint-Germain elnökét egy “aktív korrupció” gyanújával zajló eljárás keretében, amely több sportesemény, így a 2017-es atlétikai világbajnokság, valamint a 2016-os és 2020-as olimpiák pályázati procedúráját is érinti. Az AFP francia hírügynökség kereste Francis Szpiner-t, a katari milliárdos ügyvédjét, ő azonban nem reagált a megkeresésre.

3,5 millió dollár körül zajlik a nyomozás

A nyomozók kettő, összesen 3,5 millió dollár értékű kifizetéssel kapcsolatban tettek föl kérdéseket Al-Helaifinek, amelyekre 2011 őszén került sor. Az utalásokat az Oryx Qatar Sports Investment nevű cég bonyolította le, amely fele-fele arányban a PSG elnökének és Khalid nevű bátyjának tulajdona. A pénzt egy olyan sportmarketinggel foglalkozó vállalkozás kapta, amelyet Papa Massata Diack vezetett. Ő annak a Lamine Diacknak a fia, aki egykoron a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnöke és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) befolyásos tagja volt, 2017-ben azonban elvesztette tiszteletbeli NOB-tagságát (az IAAF élén már korábban váltotta Sebastian Coe), miután fölmerült annak a gyanúja, hogy fia másfél millió dollár kenőpénzt fogadott el egy brazil üzletembertől cserébe azért, hogy Rio de Janieró-ra szavazzon a 2016-os olimpia helyszínéről döntő voksoláson. A szóban forgó két utalás abból a szempontból érdekes, hogy 2011 őszén döntött az IAAF a 2017-es világbajnokság házigazdájáról.

Papa Massata Diack 2014-ig az IAAF befolyásos marketing-tanácsadója volt, s ezt a tisztségét a 3,5 millió dollár átutalásának idején is betöltötte. A francia igazságszolgáltatás nem egy ügyben kezdeményezte már Diack kiadatását Szenegáltól, mivel azzal gyanúsítják, hogy több sportkorrupciós ügynek is kulcsszereplője volt.

Az első utalást 2011. október 13-án, a másodikat pedig november 7-én, négy nappal a vb-rendezésről döntő szavazás előtt hajtották végre. Doha ugyan ott volt a pályázók között, de végül a kandidálási folyamatba csak a katari főváros után bekapcsolódott London nyerte el a rendezés jogát. Doha ugyanakkor nem tett le arról, hogy atlétikai-vb-nek adjon otthont, s ebbéli törekvései 2014-ben már sikerrel jártak, akkor ugyanis megkapta az idei, szeptember 27. és október 6. között esedékes világverseny rendezési jogát.

Egy, a nyomozásra rálátó forrás az AFP-nek azt mondta, hogy a szóban forgó kifizetésekre egy protokoll-megállapodás keretében került sor, amelyet Papa Massata Diack cége az Oryx Qatar Sports Investmenttel kötött. Ebben Al-Helaifiék cége vállalta, hogy amennyiben Doha nyeri el a 2017-es rendezést, akkor 32,6 millió dollárt utal át az IAAF részére a torna szponzorációs és televíziós közvetítési jogaiért cserébe. A kontraktus kimondta, hogy a szavazás előtt történt két utalás összegét abban az esetben sem lehet visszafizetni, ha nem Doha nyeri el a vb-rendezést.

Al-Helaifi tagad

Bár a kihallgatásról semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adtak ki a francia hatóságok, azonban az AFP birtokába jutott a kihallgatási jegyzőkönyv, amelyből kiderült, hogy Nasszer Al-Helaifi tagadta, hogy bármilyen korrupcióra sor került volna, s azt állította, hogy ő is csak a közelmúltban szerzett tudomást a két kifizetésről.

A PSG elnökének nem ez az első és nem is az egyetlen folyamatban lévő jogi procedúrája. A Sportudvar is beszámolt róla még 2017 októberében, hogy a svájci ügyészség nyomozást indított a katari üzletember és Jérome Valcke volt FIFA-főtitkár ellen, mivel az Al-Helaifi vezette BeIn Sports médiatársaság összejátszhatott a labdarúgással kapcsolatos mindenféle tevékenységtől tíz évre eltiltott volt sportdiplomatával a 2018 és 2030 közötti világbajnokságok közel-keleti és észak-afrikai közvetítési jogainak értékesítése kapcsán.

A nyomozók egész konkrétan a 2026-os és 2030-as tornákkal összefüggésben vizsgálódnak mind a mai napig, ugyanis kiderült, hogy a BeIn nem az ilyenkor szokásos módon, pályázat útján jutott hozzá a jogokhoz, hanem egy 400 millió euró (nagyjából 125 milliárd forint) értékű szerződés segítségével, amelyben a FIFA vállalta, hogy az ajánlattételi eljárás megkerülésével ítéli oda a közvetítési jogokat a katari cégnek.

Az ügyben lefoglaltak egy olaszországi, szardíniai villát, amelyet Jérome Valcke bérelt, egyik tulajdonosa pedig Nasszer Al-Helaifi, aki közvetett módon, lényegében a Valcke által befizetett bérleti díjakból fedezte az ingatlan egy meghatározott tulajdoni hányadának megvásárlását. Akkoriban a katari milliárdos egyik ügyvédje azt állította, hogy Al-Helaifi azért adta bérbe a villát, mert így akart visszafizetni egy kölcsönt egyik barátjának és honfitársának. Az, hogy Valcke volt Al-Helaifi bérlője, pusztán a “körülmények miatt alakult így” – hangzott el akkoriban. A PSG-vezér a másfél évvel ezelőtti, svájci kihallgatásán azt mondta, nincs mit rejtegetnie.

A 2022-es foci-vb körül csak úgy hemzsegnek a korrupciós vádak

Nem az atlétikai világbajnokság az egyetlen sportesemény, amely miatt korrupciós vádak érték Katart. A kőolajban rendkívül gazdag Öböl-menti miniállam még 2010-ben nyerte el a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát. Már a FIFA-szavazást követő napokban korrupciós vádak hangoztak el a pályázaton szintén elindult amerikaiak és ausztrálok részéről is, mivel kijelentették, fönnáll a gyanúja annak, hogy a katariak több befolyásos FIFA-tagot lefizettek az országra leadott voksáért cserébe.

Megszámlálhatatlan mennyiségű korrupciós vád érte Katart az elmúlt nyolc évben, ezek közül a legfrissebb március közepén került nyilvánosságra, amikor a Times című brit napilap azt írta, hogy az ország 400 millió dollárt (mai árfolyamon 111,6 milliárd forintot) ígért a nemzetközi szövetségnek a rendezésért cserébe.

A cikk szerint pár héttel a helyszín kijelölése előtt a katariak olyan megállapodás-tervezetet mutattak be a FIFA-nak, amely arról szólt, hogy katari rendezés esetén a televíziós jogdíjak értékesítéséből 400 millió dollár jutna a nemzetközi szövetségnek. A katari al-Dzsazíra tévétársaság pedig olyan szerződést mutatott be a FIFA-nak, amely 100 millió dollárt garantált a fociszervezet részére, ha Katarban lesz a 2022-es vb.

A svájci főügyészség (a FIFA székhelye Zürich) nyomozást rendelt el az ügyben. A 2022-es vb lebonyolítására Katar mellett Ausztrália, Japán, Dél-Korea és az Egyesült Államok jelentkezett, ám a négy körös szavazáson mindannyian alulmaradtak Katarral szemben.

A FIFA akkori elnökét, Joseph Blattert a 2015-ben tartott elnökválasztás során ugyan – ha csak kis többséggel is – megerősítették tisztségében, azonban addigra már akkora volt a botrány a 2022-es vb körül, hogy a voksolás másnapján bejelentette lemondását. Kevéssel ezután, az első korrupciós gyanúk felmerülését követően letartóztatták. A 83 éves svájci sportvezetőt még ugyanebben az évben hat évre eltiltották minden labdarúgáshoz kapcsolódó tevékenységtől.

Tavaly júliusban szintén a Times (egész pontosan annak vasárnapi kiadása, a Sunday Times) írta meg, hogy a katariak egy titkos művelet keretében hamis információk révén igyekeztek aláásni a többi ország pályázatát és lejáratni őket.

A tekintélyes brit lap tudósítása szerint a katariak az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt ügynökeit és a Brown Lloyd Jones (BLJ) nevű ismert kommunikációs céget felbérelve próbálták ellehetetleníteni a legfőbb ellenfelüknek tekintett Ausztráliát és az Egyesült Államokat.

A Times a hozzá eljuttatott e-mailek alapján azt írta: többek közt befolyásos embereket, továbbá újságírókat és bloggereket béreltek fel, hogy azt a benyomást keltsék, az adott országban nincs támogatottsága a világbajnokság megrendezésének. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) által meghatározott egyik legfontosabb követelmény a pályázatok elbírálása során a nagy támogatottság a lakosság körében.

Kémkedtek a többi pályázat kulcsfigurái után, és kilencezer dollárt fizettek egy akadémikusnak egy olyan tanulmány megírásáért, amely az amerikai gazdaságra rótt nagy teherként tüntette fel a rendezést. A sztorit aztán elkezdték terjeszteni a nemzetközi sajtóban.

A művelet eredményeiről e-mailben számoltak be Ahmad Nimehnek, a katari pályázat főtanácsadójának.

A The Sunday Times nem fedte fel forrását, csak annyit közölt, hogy a katari pályázat egyik volt munkatársa juttatta el hozzá a dokumentumokat. A kiszivárogtatót a lap szerint tavaly júniusban meghallgatta a brit parlament alsóházának kulturális, média- és sportbizottsága, amelynek elnöke, Damian Collins „mélységes aggodalmának” adott hangot az ügyben és vizsgálat lefolytatására buzdította a FIFA-t.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség szabályai szerint a pályázati folyamat során szigorúan tilos a szervezet más tagországairól írásos vagy más formában bármilyen nyilatkozatot tenni.

A FIFA már lefolytatott egy vizsgálatot a katari pályázat ügyében: korrupció vádjában, szintén a The Sunday Times által nyilvánosságra hozott információk nyomán. A vizsgálat felmentette a katari szervezőket, mert nem talált bizonyítékot a kapcsolatra köztük és a megvesztegetési ügy központi figurája, Mohamed bin Hamman között, aki Katar legmagasabb rangú képviselője a nemzetközi szövetségben.

A The Sunday Times szerint a tavaly július végén ismertetett dokumentumokat viszont nem látták az amerikai Michael Garcia által vezetett vizsgálat során.

Katari részről tagadták a The Sunday Times állításait, és azt hangoztatták, hogy minden szabályt betartottak.

Katar a tervek szerint 2022. november 21. és december 18. között bonyolítja le a focivébét, de sokan elvennék tőle a rendezést a sorozatos botrányok miatt. Lehet, hogy részben ez meg is valósul, de nem emiatt, hanem a FIFA azon őrültsége miatt, ami alapján már a következő világbajnokság is 48 csapatos lehet (erről hamarosan dönteni fognak), ebben az esetben visznt a miniállam mellett más országokat is be kellene vonni a rendezésbe. Ez egy másik keszekusza történet, amiről a napokban külön is írni fogok.

Abban teljesen biztos vagyok, hogy fogunk még korrupciógyanús ügyekről hallani Katarral kapcsolatban, már ami a sportot illeti. A jövőben igyekszem majd ezekről is beszámolni itt a Sportudvaron.

HIRDETÉS

A részleteket lásd ide kattintva!

A kiemelt kép forrása: Philippe Lecoeur/FEP/Panoramic

Top
%d bloggers like this: