Csütörtökön megkezdődik a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság selejtezősorozata, amely minden idők legbonyolultabb kvalifikációjának ígérkezik, hiszen nem csak a csoportokból lehet kijutni a tornára, hanem utána a Nemzetek Ligája-rájátszásból is. Az erőviszonyok alapján kijelenthető, hogy a magyar válogatottnak inkább az utóbbi út lehet járható, mivel a csoportban két, nálunk erősebb gárda is szerepel. Ugyanakkor a harmadik hely megszerzése se lesz könnyű feladat, de rögtön az első mérkőzésen sokat tehet a csapat ennek eléréséért, hiszen Szlovákia lesz az ellenfél, s minden bizonnyal főleg velük lehetünk harcban a harmadik pozícióért. Esélylatolgatás.
HIRDETÉS
Nem mondhatnánk, hogy sikeres két éven van túl a magyar labdarúgó-válogatott. A 2016-os Európa-bajnokságon történt menetelés sajnos nem éreztette hatását a világbajnoki selejtezőkön, hiszen húsz év után először nem sikerült egyetlen pontot sem szerezni a két előttünk végzett csapattal szemben, ráadásul idegenben Feröert és Andorrát sem sikerült legyőzni, holott mindkét meccs behúzása kötelező lett volna. Storck 2017 októberében lemondott, helyére viszont egy alapból bukott kapitányt sikerült kerítenie az MLSZ-nek Leekens személyében, aki nem is tudott mérkőzést nyerni a mieinkkel, csupán egy Fehéroroszország elleni döntetlent tudott fölmutatni, ami valljuk be, nem nagy dicsőség.
A belga is igen korán távozott, helyére pedig a Honvéddal 2017-ben bajnokságot nyerő Marco Rossi érkezett. Végre sikerült egy olyan kapitányt találni, aki jól ismeri a hazai közeget és a játékosokat is. Az olasz ráadásul nem sajátította el a magyar edzőkre jellemző mentalitást, vagyis nem a kifogásokat kereste rendszeresen, ha nem jöttek az eredmények, hanem tudatosan építkezett. Ez vezetett a Honvéd váratlan, de abszolút megérdemelt bajnoki aranyérméhez is.
Rossi vezetésével a nemzeti tizenegy már sokkal bíztatóbb teljesítményt nyújtott, ami meg is látszott az őszi Nemzetek Ligája-csoportkör eredményein. Ugyan a finnek elleni első mérkőzést elvesztettük, de utólag árnyalja a képet az a tény, hogy a skandinávok viszonylag simán megnyerték a csoportot, s följutottak a B-ligába. A mieinknek végül a második helyet sikerült megcsípni a kvartettben (megelőzvén Görögországot és Észtországot), ami az előző nagyjából kettő év szenvedése és folyamatos kudarcsorozata után mindenképpen előrelépésnek volt nevezhető.
A csütörtökön kezdődő Európa-bajnoki selejtezők sorsolásához a kalapokat a Nemzetek Ligája összesített rangsora alapján készítették el. Volt rá esélyünk, hogy a harmadik kalapból várhassuk a december elején megtartott húzást, azonban végül ez nem jött össze az eredmények kedvezőtlen alakulása miatt, így a negyedik kalap legerősebb nemzeteként szerepeltünk a sorsoláson. Végül egy öt fős csoportba kerültünk Horvátország, Wales, Szlovákia és Azerbajdzsán mellé. Papíron tehát csak az azeriek számítanak gyengébbnek nálunk, és sok olyan elemzés látott napvilágot, amely alapján csak őket tudnánk megelőzni a végelszámolásnál. Abban lényegében teljes a konszenzus, hogy a vb-ezüstérmes horvát és az Eb-bronzérmes walesi válogatottat nem, az azerit viszont meg fogjuk előzni. A szlovákok esetében már megoszlanak a vélemények. Van, aki a magyar, s van, aki a szlovák csapatot várja a harmadik helyre.
Ha nem végzünk az első kettőben, akkor hat csapat kezébe kerül a sorsunk
A csoportból az első kettő jut ki automatikusan a kontinenstornára. Mivel tíz csoport van, ezért összesen húsz együttes kvalifikálhatja magát egyenes ágon az Eb-re. A teljes mezőny azonban 24 csapatos lesz, vagyis a selejtező novemberi zárásakor négy hely még fönn fog maradni. Ezért összesen 16 csapat szállhat harcba 2020 márciusában a pótselejtező keretében.
Hogy mely 16 együttes, azt a Nemzetek Ligája összesített rangsora határozza meg. A 16 csapat négy ágra kerül, vagyis mindegyik ágon négy gárda lesz. Mindegyik ágról egy csapat jut ki az Eb-re. A Nemzetek Ligája mindegyik ligájának (A-D) saját ága van, ha az adott ligából legalább négy csapat nem jutott ki az Eb-re a selejtezőn át. A Nemzetek Ligája csoportgyőztesei automatikusan pótselejtezős kvótát kapnak a saját ligájuk ágára. Ez a mi NL-csoportunk esetében Finnországot érintheti.
A D-ligától az A-ligáig, alulról felfelé töltik fel a 16 csapatot. Először a csoportgyőztesek kapnak kvótát a pótselejtezőre. Ha a csoportgyőztes már kijutott az Eb-re, akkor helyette az ugyanabban a ligában legmagasabban rangsorolt csapat kapja a kvótát. Ha már nincs elég csapat a ligában, akkor a következő ligában lévő, a Nemzetek Ligája összesített rangsorában soron következő legmagasabban rangsorolt csapat kapja a kvótát.
Magyarország a 31. helyen található az összesített rangsorban, ami azt jelenti, hogy abban az esetben kerülhet be a pótselejtezőbe, amennyiben a C-liga négy csoportgyőztese és a csoportmásodikok közül előttünk álló két csapat közül összesen legalább három kivívja az Eb-részvételt a selejtező során.
A C-liga együttesei közül Skócia áll a legelőkelőbb, 25. helyen az összesített rangsorban. A skótokat Norvégia, Szerbia és Finnország követi a csoportgyőztesek közül. Ezután Bulgária, Izrael és Magyarország következik.
A pótselejtezős szereplésünk szempontjából fontos csapatok csoportbeosztása a következő:
Skócia – Belgium, Oroszország, Ciprus, Kazahsztán, San Marino
Norvégia – Spanyolország, Svédország, Románia, Feröer, Málta
Szerbia – Portugália, Ukrajna, Litvánia, Luxemburg
Finnország – Olaszország, Bosznia-Hercegovina, Görögország, Örményország, Liechtenstein
Bulgária – Anglia, Csehország, Montenegró, Koszovó
Izrael – Lengyelország, Ausztria, Szlovénia, Észak-Macedónia, Lettország
Véleményem szerint ebből a hatosból csak Skóciának és Finnországnak van így előzetesen reális esélye a csoport első két helye valamelyikének megszerzésére. Ha csak ketten jutnak ki egyenes ágon az Eb-re, akkor már ugrott a mieink pótselejtezős indulása. A szerbek valószínűleg az ukránokkal nagy csatát fognak vívni a második helyért, de talán még a portugálokat is elkaphatják. A norvégok, a bolgárok és az izraeliek helyzete talán a legnehezebb, hiszen sem a spanyol-svéd, sem az angol-cseh, sem a lengyel-osztrák páros legalább valamely tagjának megelőzése nem lesz egyszerű feladat számukra.
A lényeg tehát az, hogy a magyaroknak amellett, hogy érdemes volna megszerezniük a selejtezőcsoport harmadik helyét, reménykedniük kell abban, hogy a föntebb említett hat csapatból legalább három egyenes ágon kvalifikálja magát az Európa-bajnokságra.
Az Eb-részvétel nagyon fontos lenne a mieink számára egyrészt a 2016-os tornán mutatott remek teljesítmény, másrészt az MLSZ elvárásai, harmadrészt pedig (s talán ez a legfontosabb) a “hazai” rendezés miatt. Az idézőjel nem véletlen, hiszen csupán négy mérkőzésre kerül sor Magyarországon az Európa-szerte 12 városban rendezendő kontinensviadal keretében. Amennyiben kijutnánk, akkor a Puskás Ferenc Stadion négy mérkőzése (három csoportmeccs + egy nyolcaddöntő) közül két csoporttalálkozót mindenképpen ott játszhatnánk le.
Csoda kellene?
Az elején már említettem, hogy kikkel kell megküzdenünk az első kettő hely valamelyikéért. A csoport legerősebb tagja egyértelműen a tavalyi világbajnokságon döntőt játszott Horvátország, amely 2004 óta egyetlen Európa-bajnokságról sem hiányzott. A balkániak számára nem sikerült jól az első Nemzetek Ligája-kiírás, hiszen a csapat kiesett az A-ligából, amiben nagy szerepe volt a Spanyolország elleni 6:0-ás zakónak. Ennek ellenére az együttes összekapta magát az utolsó mérkőzéseire, s otthon visszavágott a spanyoloknak egy 3:2-es sikerrel, míg az angolokkal ikszelt. A legtöbb szakértő és szurkoló a horvátok csoportelsőségét várja, és én is közéjük tartozom.
Wales a 2016-os Európa-bajnokság meglepetéscsapata volt, hiszen Gareth Bale vezetésével egészen az elődöntőig jutott, ahol csak a végső győztes Portugália állította meg. A vb-kvalifikáció azonban nem jött össze a Nagy-Britannia nyugati részén fekvő terület válogatottjának, mivel egy végig igen kiélezett csoportban végül Szerbia és Írország mögé, a harmadik helyre szorult. A Nemzetek Ligájában a B-divízióban újfent szembejöttek az írek, akik viszont tavaly ősszel nagyon gyengén szerepeltek, így akkor nem jelentettek komoly veszélyt a walesiekre. Dánia viszont annál inkább veszélyes, s mint végül kiderült, legyőzhetetlen volt Bale-ék számára, akiknek így be kellett érniük a második hellyel. Mindez azt jelenti, hogy a horvátokhoz és a mieinkhez hasonlóan nekik sem garantált a pótselejtezős indulás, amennyiben nem tudnának az első kettőben végezni. A legtöbben viszont egyértelműen horvát-walesi kijutást várnak ettől a csoporttól, még maga Ryan Giggs, a válogatott szövetségi kapitánya is, aki szerint Eb-szereplésükre legfeljebb Szlovákia jelenthet veszélyt. Bízom benne, hogy a magyar válogatott az egymás elleni mérkőzéseken meg fogja mutatni, hogy ez egy elhamarkodott jóslat volt a Manchester United legendája részéről. Az mindenesetre biztos, hogy Wales kijutására jelenleg alacsonyak az oddsok.
Szlovákia is ott volt a 2016-os Európa-bajnokságon, ahol (éppen Wales mögött) csoportharmadikként jutott tovább, ám a legjobb 16 között Németország útját állta. A vb-kijutás nekik sem sikerült, holott csoportjuk második helyén zártak. Balszerencséjükre viszont éppen ők lettek a leggyengébb csoportmásodikok, így nem kerültek be a pótselejtezőbe. A Nemzetek Ligája B-divíziójában csoportjuk utolsó helyén zártak, így kiestek a C-ligába. Értelemszerűen így nekik sincs biztos kvótájuk az Eb-pótselejtezőre, s valószínűleg nem is lesz (öt csapatnak kellene egyenes ágon kvalifikálnia, hogy ez összejöhessen). Ebből eredően muszáj lesz rámenniük az első két hely valamelyikére (inkább a másodikra), vagyis számukra talán még nagyobb téttel fog bírni minden mérkőzés, mint a magyar válogatott számára. A két együttes csütörtökön este éppen egymás ellen kezdi szereplését a Felvidéken. Lentebb részletesen is szólok majd erről a mérkőzésről.
Azerbajdzsán a csoport fekete lova. A földrajzilag Ázsiához, sportügyileg viszont Európához tartozó kaukázusi kis ország még soha nem jutott ki sem Eb-re, sem vb-re, és most sem pályázhat a kvalifikációra. NL-csoportjában Koszovó mögött a második lett, így nincsen bizots kvótája a pótselejtezőre. Az azeriektől nagy meglepetés lenne már maga a pontszerzés is, hiszen a Rossi-féle magyar válogatott talán csak nem fog egy nálánál jóval gyengébb együttessel szemben alulmaradni. Az utolsó helyet nyugodt szívvel odaadhatjuk nekik.
Nem lesz könnyű egyik márciusi mérkőzésünk sem
Ahogy az föntebb már nem egyszer le lett írva, az első ellenfelünk Szlovákia lesz csütörtökön 20:45-től. Ellenfelünk a világranglistán a 29. helyet foglalja el, míg a mieink az 52. pozíciót. Emellett azonban vannak más tényezők is, amik alapján inkább a szlovákok tűnnek esélyesebbnek.
A szlovákoknál a novemberi, csehektől elszenvedett vereség óta a védelemből a csapatkapitány Martin Skrtel (Fenerbahce) és Tomás Hubocan (Marseille), a csatársorból Adam Nemec (Pafosz) lemondta a válogatottságot, míg Adam Zrelák (Nürnberg) sérülés miatt nem szerepelhet ellenünk. Azonban még így is az a helyzet, hogy a legutóbbi keretekből január óta a szlovák játékosok 7826 percet töltöttek a pályán tétmérkőzésen, a mieink 7429-et. Még nagyobb különbség látható, ha mindezt átlagoljuk, átlagban ugyanis a mieink, kerekítve 338 percet játszottak az idén, a szlovákok 391-et.
Vagyis sokkal inkább játékban vannak az ellenfél játékosai a csütörtöki, nagyszombati Eb-selejtező előtt, mint a magyar nemzeti csapat focistái. Ráadásul attól a ténytől sem tekinthetünk el, hogy a szlovákok jóval erősebb bajnokságokban játszanak hétről hétre, mint a mieink. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a legutóbbi keretükben egyetlen otthon játszó labdarúgó sem szerepelt, csak légiósok. Akik közül a Martin Dúbravka (Newcastle), Dávid Hancko (Fiorentina), Milan Skriniar (Inter), Ondrej Duda (Hertha), Juraj Kucka (Parma), Stanislav Lobotka (Celta Vigo) és Marek Hamsík (januárban még játszott a Napoliban, azóta Kínába szerződött) alkotta társaság az idén összesen 45 meccsen lépett pályára európai topligás csapatban. Miközben tőlünk a Gulácsi Péter (RB Leipzig), Orbán Vilmos (Willi Orbán) (RB Leipzig), Szalai Ádám (Hoffenheim), Nagy Ádám (Bologna) alkotta sor 22 találkozón.
Tehát függetlenül attól, hogy a szlovák védelem tengelyében Skrtel pótlása, vagy akár a jobbhátvéd megtalálása – miután Peter Pekarík nem játszik Dárdai Pálnál a Herthában –, illetve elöl Zrelák helyettesítése okozhat fejtörést Pavel Hapal szövetségi kapitánynak, sajnos úgy tűnik, Marco Rossinak kell nagyobb nehézségekkel szembesülnie a keret, illetve a csapat összeállításakor.
Nálunk ugyanis kulcsemberek sora nem játszik a klubjában különböző okok miatt. Kleinheisler László (Eszék) a klubváltása körüli hercehurca, majd sérülése miatt még nem szerepelt tétmeccsen az eszékieknél. Nagy Ádám a Bolognában, az új edzőnél, Szinisa Mihajlovicsnál még kevesebb lehetőséget kap mint korábban. A legutóbbi három válogatott találkozón egyaránt kezdő Baráth Botond (Sporting Kansas City) még nem tudott játékba lendülni Amerikában (bár az biztató, hogy – magyar idő szerint múlt szerdán hajnalban – végigjátszotta a panamai Independiente elleni CONCACAF BL-mérkőzést), és ami kellemetlen még, hogy Kádár Tamás betegség miatt január óta eddig csupán négy percet tölthetett a pályán a Dinamo Kijevben. Továbbá az alternatívaként szóba jöhető labdarúgók közül a védelemből Fiola Attila és a középpályáról Sallai Roland is sérült.
Az meg már csak „hab a tortán”, hogy a legutóbbi keretben szereplő légiósok közül a legtöbb gólt ebben a naptári évben a védő Orbán Vilmos szerezte – hármat. Igaz, az idén immár négy találatnál járó Balogh Norberttel (APOEL) vagy az első három tétmérkőzésén háromszor eredményes Németh Krisztiánnal (Sporting Kansas City) ezen a téren még erős lehet a csapat. Rossi kapitány olyan gólvágókat azonban nem tud előrántani a kalapból, mint a Herthában a szezon során 10 gólig jutó Duda vagy mint a 12 gólos Miroslav Stoch (Slavia Praha)…
Persze most még nem ismerjük a holnap esti kezdőcsapatokat, de az szinte biztosnak látszik, hogy egy igen nehéz mérkőzésnek nézünk elébe, amelyen ugyanakkor kulcsfontosságú lenne a jó kezdés, lehetőleg egy győzelem.
A második mérkőzést vasárnap Horvátországgal játsszuk hazai pályán. Itt egyértelműek az esélyek: a világsztárokkal (Modric, Mandzukic, Rakitic) teletűzdelt szomszédok győzelme valószínűsíthető. Egyszerűen erősebb a keretük és nemzetközi, topligás rutinjuk még a szlovákokénál is nagyobb. A múlt sem a mi győzelmünket vetíti előre, hiszen a két válogatott eddigi tíz egymás elleni mérkőzéséből csupán a legelsőt tudtuk megnyerni, még 1940-ben a Horvát Bánság csapata ellen, ami egy nem hivatalos találkozó volt. Amióta Horvátország független állammá vált, hét mérkőzést játszottunk ellenük. Ebből négy döntetlennel, három pedig vereséggel zárult. A legutolsó három találkozó döntetlennel ért véget. Egy ilyen eredménnyel most is kiegyeznénk…
HIRDETÉS
A kiemelt kép forrása: 24.hu