VIDEÓVAL – Az elmúlt napokban egyre erősebbé váltak azok a pletykák, melyek szerint Zinédine Zidane visszatérhet a Real Madrid kispadjára, miután az együttes siralmas játékkal kiesett a Bajnokok Ligájából az Ajaxszal szemben. A váltás nem is váratott sokat magára: ugyan vasárnap, a Valladolid otthonában 4:1-re megnyert spanyol bajnoki mérkőzésen még Santiago Solari irányította a csapatot, ám ma reggel kiderült, hogy a madridiaktól 10 hónappal ezelőtt távozott francia tréner most visszatér, s 2022-ig kötelezi el magát a klubnál. Természetesen nem ez az első eset a labdarúgás történetében, amikor egy nagynevű edző visszatér egykori sikereinek színhelyére. Ugyanakkor az, hogy az újrázás mennyire lesz végül sikeres, az már edzőnként változik. Összegyűjtöttem néhány ismert hazai és külföldi szakembert, akik jártak már Zidane cipőjében.
HIRDETÉS
Zinédine Zidane visszatért a Real Madrid kispadjára. A korábbi egybehangzó spanyol és francia sajtóhíreket hétfőn este hivatalosan is megerősítette a klub, és bejelentette a régi-új sikeredzőt.
A Real Madrid kiesett a spanyol Király-kupából és a Bajnokok Ligájából is, míg a bajnokságban hatalmas hátrányba került, így nem csoda, hogy megingott Santiago Solari helye a kispadon. A spanyol sajtó hétfőn már arról cikkezett, hogy meg is van a helyére a régi-új edző Zinédine Zidane személyében, aki tavaly május 31-én távozott a madridi klub éléről két és fél év után.
Először 2016 januárjában vette át a madridi együttes irányítását, Rafael Benítezt váltva, és első vezetőedzői megbízatása alatt egymás után háromszor segítette BL-győzelemhez együttesét, miközben a BL 1993-as bevezetése óta még címvédésre sem volt példa. Májusban viszont – öt nappal csapata BL-diadala után – lemondott a posztról.
Helyére Julen Lopetegui-t nevezték ki a kispadra, majd októberben a spanyol tréner menesztése után Zidane egykori csapattársa, Solari vette át az együttes irányítását, de ő is megbukott.
„A Real Madrid igazgatótanácsa 2019. március 11-én úgy döntött, hogy megszünteti Santiago Solari vezetőedzői szerződését. A vezetőség abban is megállapodott, hogy a Real Madrid Zinédine Zidane-t nevezi ki az új trénernek azonnali hatállyal, szerződése 2022. június 30-ig szól. A Real Madrid elnöke hétfőn 20 órakor sajtótájékoztatót tart Zinédine Zidane-nal a Santiago Bernabéu Stadion sajtótermében” – írta a közleményében a klub.
Zinédine Zidane ezen az eseményen úgy nyilatkozott: az elmúlt hónapokban feltöltődött, így örömmel mondott igent Florentino Pérez elnök hívó szavára.
„Különleges nap ez mindenki számára, örülök, hogy hazatértem” – mondta a csapat kispadján második ciklusát kezdő francia vezetőedző.
A 46 éves szakember elmondta: szeretné, ha visszatérnének a kemény munkához, mert ennek köszönhették az elmúlt években a sikereiket.
„Azért távoztam tavaly, mert időre volt szükségem azok után, hogy mindent megnyertünk. Kilenc hónap alatt feltöltődtem, készen állok, hogy ismét a Real Madrid edzője legyek” – fogalmazott Zidane. Hozzátette: Pérez kereste meg, ő pedig örömmel mondott igent a hívásra.
„Itt lakom Madridban a családommal, boldog vagyok, hogy megint a klubnál lehetek” – jelentette ki az edző, aki szerint a következő szezonra való építkezés mellett az a legfontosabb, hogy a hátralévő tizenegy bajnoki mérkőzésen a lehető legjobb eredményt érjék el, és jól zárják az idényt.
Zidane – aki 2001-től 2006-os visszavonulásáig játékosa is volt a Real Madridnak – 285 nap után lett újra a klub edzője, és 2022. június 30-áig írt alá.
A játékosként világ- és Európa-bajnok, aranylabdás francia két és fél év alatt kilenc trófeát hódított el: a három BL-cím mellett kétszer-kétszer az európai Szuperkupát és a klubvilágbajnokságot, egyszer-egyszer a spanyol bajnokságot és Szuperkupát nyerte meg.
Zidane nem az első edző, aki visszatér korábbi sikerei színhelyére. A múltban számos nagynevű szakember kapott újabb esélyt valamely topklubtól, ugyanakkor az újrázás nem minden esetben volt hasonlóan sikeres, mint az első regnálás. Az alábbiakban hazai és külföldi példákat hozok ennek szemléltetésére:
Louis van Gaal – Barcelona
A rendíthetetlen és egocentrikus holland edző, aki visszavonulását éppen most vasárnap jelentette be, 1997 és 2000 között irányította az FC Barcelona gárdáját. Ez idő alatt a katalánok a Figo, Enrique, Rivaldo támadótrió vezérletével két spanyol bajnokságot nyertek. A francia világbajnok Christophe Dugarry, aki akkoriban szintén a gránátvörös-kékeket erősítette, egyszer azt mondta, hogy karrierje legtehetségtelenebb edzőjének tartja van Gaalt. A szakember kritizálásában honfitársa, a klublegenda Johan Cruyff is járatos volt, amikor a Barcelona a Bajnokok Ligájából egy kiábrándító elődöntős szereplésnek köszönhetően esett ki, a La Ligát pedig nyerő helyzetből bukta el. Van Gaalnak emiatt 2000-ben távoznia kellett, azonban a klubvezetők hamar megbocsátottak neki (ha már egyáltalán haragudtak rá), hiszen a 2002-2003-as idényben újból rá bízták az együttes vezetését. Ez a visszatérés azonban sikertelennek bizonyult. Philippe Cristanval, aki van Gaal második regnálása során a holland segédedzője volt Barcelonában, bevallotta, hogy amikor a tréner megtudta, hogy mindössze egy év után elküldik, “úgy sírt, mint egy kölyök”.
José Mourinho – Chelsea
A portugál edző első, 2004 és 2007 közötti chelsea-s időszakában a világ legjobban fizetett menedzsere volt, s valljuk be, rászolgált erre: két angol bajnoki cím, egy FA-kupa, két Ligakupa és egy Community Shield (Szuperkupa) volt a mérlege e három év lefolyása alatt a Kékekkel. Tele lett tehát trófeákkal a Chelsea klubszékháza Mourinho idején, azonban a nemzetközi siker, a Bajnokok Ligája elhódítása nem jött össze, pedig irányításával kétszer is elődöntős volt a csapat. Mourinhónak 2007-ben egy, a klub tulajdonosával, Roman Abramoviccsal folytatott viharos beszélgetés után kellett távoznia, amire azért került sor, mert a Chelsea csak döntetlenre volt képes a Rosenborg ellen a BL-ben. Az orosz milliárdos azonban nem rágott be örökre a szakemberre, mert 2013-ban visszacsábította a klubhoz az ott egy év leforgása alatt BL-t és Európa Ligát is nyerő Rafael Benitez helyére. 2015-ben újból angol bajnok lett a Chelsea és a Ligakupát is elhódította. A 2015-2016-os szezon első fele azonban maga volt a katasztrófa: volt olyan időszak, amikor a Kékek csupán a tabella 16. helyét foglalták el a Premier League-ben, így annak ellenére, hogy közben a Bajnokok Ligájában sikerült továbbjutni a csoportból, a bajnoki trófea biztos elbukása miatt Mourinhónak 2015 decemberében ismét mennie kellett. Elbocsátásában azonban nem csak a példátlanul gyenge bajnoki szereplés játszott főszerepet, hanem megkopott renoméja is, ami a klub egykori, ráadásul szintén portugál női csapatorvosával szembeni meccs közbeni anyázós kirohanása miatt kezdett erodálódni. Az első időszakában még minden szurkoló “Special One”-nak nevezte Mourinhót, de második nyugat-londoni regnálása során sok drukker vesztette el bizalmát benne.
Fabio Capello – AC Milan
Fabio Capello 1991 és 1996 között mindent megnyert a Milannal. Az olyan fantasztikus játékosok, mint Franco Baresi, Paolo Maldini vagy Ruud Gullit nevével fémjelzett Rossoneri négyszer nyerte meg az olasz bajnokságot, 1994-ben pedig a Barcelona 4:0-ás kiütésével elhódította a Bajnokok Ligáját is. Nagy sikerességére fölfigyelt a Real Madrid, amely 1996-ban elcsábította Capellót. A mester egy spanyol bajnoki címet hozott össze a királyiaknál, majd visszatért a Milanhoz, ahol viszont sikertelen volt második edzősködése, így gyorsan távozott is. Ez a rossz emlék viszont nem gátolta meg abban, hogy 2006-ban visszatérjen a Real Madrid kispadjára, s mint utóbb kiderült, jó döntést hozott: a királyi gárda 2007-ben több év szünet után ismét spanyol bajnok lett. Olyan nevek erősítették azt az együttest, mint Fabio Cannavaro vagy Ruud van Nistelrooy, ám Capello taktikáját Spanyolországban túlzottan támadó jellegűnek találták a szakértők, és a BL-nyolcaddöntőből történt kiesést (ahogy most Solari esetében) nem bocsátották meg neki.
Marcelo Lippi – Juventus
Marcelo Lippire 1994 és 1999 között mágusként tekintettek Torinóban. Nem volt véletlen ez a jelző, hiszen annak idején a Juventus anyagi nehézségekkel küzdött, ami miatt számtalan játékos távozott a klubtól. Emiatt a szakembernek egy új csapatot kellett építenie, ám ez olyannyira jól sikerült, hogy öt év alatt három scudettót, és 1996-ban egy Bajnokok Ligája-címet nyert az Öreg Hölgy. Ezt a teljes sikert az 1999-2000-es idényben szerette volna megismételni az Internél, de végül nem tudott nyerni semmit, így hamar távozott is Milánóból, ahonnan visszatért a Juventushoz, amelyet 2001 és 2004 gardírozott. Ez a visszatérés pedig sikeres volt, hiszen a Zebrák két olasz bajnoki címet szereztek, azonban az újabb BL-trófea nem jött össze, mivel 2003-ban tizenegyesekkel elbukták a Milan elleni döntőt. Azonban Lippi Torinóba történt visszatérését mindenképpen a pozitív példák között kell emlegetnünk.
Guus Hiddink – Chelsea
Guus Hiddink, aki
magáévá tette Johan Cruyff játékfilozófiáját, elsősorban a megmentő szerepében tetszelgett, hiszen nem egy klubhoz akkor hívták, amikor ott komoly gondok voltak, s az ő feladata volt kihúzni a csapatokat a gödörből. A Chelsea-nél kétszer is betölthette a “tűzoltó” szerepét: először 2009-ben, Luiz Felipe Scolari menesztése után bízta rá Roman Abramovics a csapatot. Ez igen jó döntésnek bizonyult, hiszen a Kékek megnyerték az FA-kupát és elődöntőt játszottak a Bajnokok Ligájában, ahol a későbbi győztes Barcelona állította meg őket. Ez a rövid, de annál sikeresebb időszak azt eredményezte, hogy 2015 decemberében, José Mourinho kirúgásakor ismét a hollandot hívták megmentőnek. Helyzete akkor viszont jóval nehezebb volt, hiszen a Chelsea címvédő létére a Premier League alsóházában sínylődött. Hiddink végül a 10. helyig tudta fölsegíteni az együttest, s a Bajnokok Ligájában sem volt túlzottan sikeres, hiszen a nyolcaddöntőben a Paris Saint-Germain ellen elvérzett a Chelsea.
Giovanni Trappattoni – Juventus és Bayern München
A ma már jobbára nyugdíjas éveit élő, minden hájjal megkent edzőlegenda két európai élklubnál is nem egyszer lett kinevezve vezetőedzőnek. A Juventust 1976 és 1986, majd 1991 és 1994 között irányíthatta, míg a Bayern München kispadjára először az 1994-1995-ös szezonban, majd 1996 és 1998 között ülhetett le. Trappattoni első juventusos időszakában mindent megnyert az Öreg Hölggyel, míg második torinói regnálása alatt egy UEFA-kupa-győzelmet tudott elérni 1993-ban. 1994-95-ben megpróbálkozott a németországi kalanddal, ám igen nehéz körülmények között kellett volna helytállnia. Akkoriban a Bayern Münchent ugyanis sokan FC Hollywoodnak becézték, amiért bizonyos játékosok előszeretettel vetették be valós vagy vélt színészi hajlamaikat a zöld gyepen. Ez az egy év fájdalmas tapasztalat volt az olasz mester karrierjében, de egy esztendővel később újból megadatott neki a lehetőség, hogy bizonyítson Bajorországban. Miután hibáiból tanult, 1996 és 1998 között egy-egy Bundesliga- és Német Kupa-cím jött össze a piros-fehéreknek. A harmadik szezon azonban igen kontrasztos volt. A müncheni szurkolók emlékezetében távozása úgy maradt meg, mint amikor az ember magára hagyja az övéit: Trappattoni egy szürreális sajtótájékoztatón jelentette be lemondását, amit azzal indokolt, hogy dühös lett valamennyi játékosra a hozzáállásuk miatt.
Jupp Heynckes – Bayern München
A német vezetőedző összesen négy különböző időszakban vezethette a Bayern Münchent. Először 1987 és 1991 között, amikor két bajnoki címet szerzett az egyesület. Közel húsz évvel később, 2009-ben tért vissza, amikor átmeneti edzőként öt mérkőzésen irányította a bajorokat április és június között, miután Jürgen Klinsmanntól megvált a vezetőség. 2011 és 2013 között újból főállásban dolgozhatott a szakmai stáb élén, s ez lett legsikeresebb müncheni időszaka: a Bayern minden idők leggyorsabb bajnoki címét szerezte meg (már a 28. fordulóban bebiztosította elsőségét), s 2013-ban a nagy rivális Borussia Dortmund legyőzésével elhódította a Bajnokok Ligája serlegét is, a Német Kupában pedig történelmi triplázást mutatott be a csapat. Heynckes ekkor úgy érezte, hogy a csúcson kell abbahagyni, ezért a BL-diadal után, 68 évesen bejelentette visszavonulását. Ennek ellenére 2017-ben elfogadott még egy utolsó fölkérést, miután Carlo Ancelotti szezon közben távozott, Willy Sagnol pedig csak néhány mérkőzésre vállalta a csapat irányítását. Ez a rövid regnálás is sikeres volt, hiszen a Bayern megszerezte az újabb salátástálat, a BL-ben pedig a legjobb négyig jutott.
Mészöly Géza – Újpest
Az összeállítás végére jusson még egy magyar példa is az edzői visszatérésre. Mészöly Géza, a korábbi szövetségi kapitány Kálmán fia 2004-ben vállalta el az Újpest vezetését. Kezei alatt a lila-fehérek két második és egy negyedik helyet értek el az NB I-ben, ám ezek közül a 2006-os ezüstérem igen fájó volt, mivel a fővárosiak azután, hogy szinte végig vezették a bajnokságot, az utolsó fordulóban elbukták a bajnoki címet a Debrecennel szemben. Mészöly ezután távozni kényszerült, ám 2010. április 5-étől ismét ő volt a Lilák trénere, miután Willie McStay távozott. A 2009-2010-es idényt a negyedik helyen zárta a csapat, majd a következő szezonban a hatodik helyet érte el. Mészöly Géza 2011. augusztusában távozott, miután borzalmasan kezdte a bajnokságot a lila-fehér együttes. Ez a visszatérés tehát közepesen sikeresnek mondható.
Marco Rossi – Honvéd
A magyar válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya először 2012 augusztusában ült le a Honvéd kispadjára, amellyel a 2012-2013-as idényben sokak szerint nagy bravúrt elérve lett bronzérmes. Ezzel a teljesítménnyel a Kispest indulási jogot szerzett az Európa Ligában. Eredményeit elismerve a klub 2014. június 30-ig hosszabbított vele szerződést. Fabio Cordella, a kispestiek akkori nemzetközi igazgatója szerint Rossi megérett arra, hogy hamarosan akár a Serie A-ban is dolgozhasson. A második szezonja már nem sikerült ennyire jól, hiszen a 2013-2014-es idényben a nemzetközi kupaszereplést gyorsan befejezte csapata és a bajnokságban sem szerepelt az elvárások szerint. 2014 áprilisában lemondott vezetőedzői posztjáról, hiszen tavasszal öt egymás utáni bajnoki mérkőzésen is vereséget szenvedett a Honvéd. A kispesti klub azonban csak kilenc hónapig bírta nélküle, ugyanis Rossi távozását követően tovább süllyedt a gárda a bajnoki helyezéseket tekintve. Az olasz mester 2015 februárjában egy kiesőzónában tartózkodó Honvédhoz tért vissza, amelyet nagy munkával sikerült megmenteni a kieséstől. A csapat ezután rengeteget fejlődött, ami oda vezetett, hogy 2017-ben, 24 év szünet után a Honvéd ismét magyar bajnok lett. Marco Rossi május 27-én, a bajnoki cím megszerzését követően lemondott. Távozását azzal indokolta, hogy munkáját elvégezte és a csúcson szeretné abbahagyni. Keze nyoma azonban mindmáig rajta van a kispesti csapaton, hiszen az addig javarészt szenvedő Honvéd a meglepetésszerű bajnoki diadal óta is az élcsapatok közé tartozik az NB I-ben, vagyis ez a visszatérés nagyon sikeresnek bizonyult.
Hogy Zinédine Zidane-nak lesz-e ekkora sikere második madridi edzősködése során, egyelőre nem lehet tudni, de érdemes lesz figyelni a Real Madrid eredményeit a következő hetekben, hónapokban.
HIRDETÉS
A kiemelt kép forrása: BENJAMIN CREMEL/AFP