Bár a múlt héten még péntekre ígérte, végül most hétfőn adta ki előzetes jelentését a légi baleseteket vizsgáló brit hatóság Emiliano Sala január 21-ei tragikus repülőbalesetével kapcsolatban. A jelentés konklúziója az, hogy a gép egy pillanat erejéig sem volt képes egyenesen repülni Nantes és Cardiff között, s a radarokról történt eltűnését megelőző percekben fokozatosan zuhant. Korábban már tudni lehetett, hogy a kisgépet vezető David Ibbotsonnak nem volt engedélye fizető utasok szállítására, s most magáról a gépről is hasonló dolog derült ki. A Nantes eközben a FIFA-hoz fordult, amiért a Cardiff City továbbra sem fizette ki Sala átigazolási díjának első, mintegy 5 millió eurós részletét, holott korábban arról lehetett hallani, hogy a walesiek máig újabb haladékot kaptak.
HIRDETÉS
A légi baleseteket vizsgáló brit hatóság (AAIB) hétfőn kiadta az Emiliano Salát szállító repülőgép január 21-én, a La Manche-csatorna fölött bekövetkezett balesetéről készített előzetes jelentését, amely elsősorban magára a roncsra, s különösképpen annak három részére: a pilótafülkére, az utastérre és a törzs hátsó részére koncentrál.
Ez azonban nem minden, ugyanis az AAIB megállapításai újabb kérdéseket vetettek fel a repülés legalitásával kapcsolatban: “Begyűjtöttünk minden bizonyító erejű adatot a radarokról, a meteorológiai jelentésekből, a gép roncsáról készített víz alatti felvételekből, valamint tanúkat hallgattunk ki. Néhány operatív szempontot még meg kell határozni, például a pilóta engedélyének és képesítésének érvényességét”.
Már a gép eltűnését követő órákban szárnyra kaptak olyan hírek, miszerint a gép zuhanásban volt a radarképernyőkről történt eltűnésének pillanatában. Az AAIB jelentése teljes mértékben alátámasztja ezt, kijelentvén, hogy a Piper PA-46 Malibu típusú egymotoros kisgép elvesztette utazási magasságát, majd 16 000 lábat zuhant. Ez azt jelenti, hogy percenként masszívan 7000 lábat zuhant a gép, mielőtt 2300 láb magasságon sikerült némileg fölemelkednie, igaz, ebben a pillanatban eltűnt a radarokról. A felvételek elemzéséből fény derült arra is, hogy a pilóta nem akarta vagy nem tudta egyenesen tartani a gépet, az folyamatosan ferdén közlekedett, majd nem sokkal eltűnését megelőzően megpörgött a levegőben. Ezután pedig megkezdődött a végső zuhanás, amely során a repülő 20 másodperc meredek lejtmenet végén csapódott a tengerbe.
A balesettel kapcsolatos vizsgálat részletes taglalása lényegében a föntebb már idézett elemekkel kezdődik: “Most az a prioritásunk, hogy sikerüljön fölállítani a bizonyítékok alapján a történtek pontos láncolatát, azonban azok az elemek, amelyekből ezt meg lehet valósítani, többségükben komplexek és terjedelmesek, de csak így lehet eljutni oda, hogy rekonstruálni lehessen mindazt, ami a gépnek a radarokról való eltűnése és a tenger fenekén beállt mozdulatlansága közötti időszakban történt. Ez fog segíteni nekünk abban, hogy megértsük a baleset potenciális okait”.
A pilóta szabályosan szállíthatta Emiliano Salát?
Már hetek óta kérdések egész sorának tárgyát képezi az a brit sajtóban napokkal a gép eltűnése után napvilágot látott információ, miszerint a szerencsétlenül járt repülő pilótájának, David Ibbotsonnak nem volt engedélye fizető utasok kereskedelmi forgalomban történő szállítására. Az AAIB jelentése kitér arra is, hogy a hatóság szerint kereskedelmi vagy magáncélú repülésről beszélhetünk-e jelen esetben. “A pilóta egy, az Egyesült Királyság által kiállított magánpilóta engedéllyel rendelkezett. Úgy véljük, hogy a pilóta engedélye és naplója a repülőgéppel együtt a tengerbe veszett, és ezért még nem határoztuk meg az engedélyeire vonatkozó megjegyzéseket és azok érvényességét, valamint a közelmúltbeli repüléseit sem”. A magánpilóta engedély azonban nem jogosít föl arra senkit sem, hogy anyagi vagy bármilyen más ellenszolgáltatásért cserébe elrepítsen valakit A-ból B-be. Ehhez kereskedelmi engedély szükséges – teszi hozzá az AAIB.
Korábban David Ibbotson olyan személyeket szállított gépével, akik hozzájárultak a repülés közvetlen költségeihez: az ilyen jellegű kiadásokat “megosztott költségnek” szokták nevezni. Ez a módszer lehetővé teszi a pilóta számára, hogy megfelelő engedély hiányában is szállíthasson embereket: “A költségmegosztás előnyös az egyes pilóták számára, akik a repüléseik költségeinek megosztásával többet tudnak repülni, mint amennyit normális esetben repülhetnének, ezáltal növelni tudják tapasztalatukat” – mondta egy repülési szakértő az Ouest-France nyugat-franciaországi regionális napilapnak, amely közzétette a jelentés francia fordítását. Az újság információi szerint azonban Emiliano Sala esetében nem ez volt a helyzet: egy árva fillérrel sem vette ki a részét a repülés költségeiből. Azokat Dave Henderson bankkártyájáról fizették ki. Az eltűnést követő első napokban még arról szóltak a hírek, hogy a szintén pilóta végzettségű Henderson vezette az argentin csatár gépét, ám hamar kiderült, hogy a neve csak azért került bele ebbe a történetbe, mert Ibbotson otthon hagyta bankkártyáját, s Henderson adta neki kölcsön a sajátját, amiről így megtörténhetett a szükséges kiadások rendezése az indulás előtt. Az utazást szervező Willie McKay skót játékosügynök eredetileg Hendersont kérte föl Sala Cardiffba történő elreptetésére, azonban ő ezt – egyelőre ismeretlen okokból – nem vállalta.
“Mindazonáltal az AAIB ragaszkodik ahhoz, hogy a repülés valós és közvetlen költségeit a pilótának kell állnia. Ha a repülés a pilóta mellett egy utast is magában foglal, akkor a pilótának a költségek felét kell fizetnie. Szükséges továbbá, hogy a pilóta valódi célt (más néven közös célkitűzést) kapjon a repülés végrehajtására. Ő az, akinek diktálnia kell a repülés során. A repülést nem szabad kizárólag az utas szállítására fölhasználni” – áll a jelentésben.
Nem csak a pilótának, a gépnek sem volt engedélye
Az igazi csattanó pedig ennél a pontnál érkezik el a jelentésben, ugyanis az AAIB megállapítja, hogy a gépnek nem volt engedélye kereskedelmi repülésekre. A repülőt az Egyesült Államokban jegyeztették be, így nemhogy a brit, de az amerikai repülési hatóság engedélye nélkül sem vehetett volna részt kereskedelmi repülésekben – áll a jelentésben. “Semmi sem utal arra, hogy a gép esetében létezett volna ilyen engedély, mint ahogy annak kérvényezésére sem került sor. Az állapotot, amely alapján az utas (Emiliano Sala) szállítására sor került, még nem állapították meg” – közölte a hatóság.
Ebben az esetben az Egyesült Államok szabályai szerint a pilóta “nem kevesebbet fizet”, mint a fedélzeten tartózkodó személyek “számaránya”, azaz ebben az esetben – ahogy arról föntebb már szó esett – a költségek felét neki kellett volna állnia.
Kicsivel följebb arról is tettem már említést, hogy egy repülésnél léteznie kell egy “közös célkitűzésnek”, mivel önmagában egy ember elszállítása A-ból B-be még nem minősül közös célkitűzésnek annak ellenére sem, hogy gyakorlatilag a hangsúly jelen esetben ezen volt.
Willie McKay brit játékosügynök február 19-én a Timesnak azt nyilatkozta, hogy az utat fia, Mark szervezte. Emellett nyilvánosságra hozta a másik fia, Jack által Emiliano Salával folytatott levelezés tartalmát is. “Mint ahogy ezek az üzenetek mutatják, ő nem kérte Emilianót arra, hogy fizessen az útért” – jelentette ki Willie McKay, aki azonban hallgatott arról, hogy a repülés magánjellegű és nem kereskedelmi volt.
A brit nyomozók kiderítették, hogy David Ibbotsonnak egy európai szakmai szervezet által kiállított pilótaengedélye volt, ami azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy ezzel lehetősége volt éjszakai repülésekre is, mivel azokhoz a legtöbb országban külön engedélyre van szükség. Azt ugyanakkor nem tudták megállapítani, hogy a kiállított engedély tartalmaz-e éjszakai repülésre vonatkozó részt. A gép 19:15-kor, vagyis teljes sötétségben szállt föl Nantes-ból. Ahogy föntebb jeleztem, a brit hatóság feltételezése szerint Ibbotson engedélye a gépnek több mint 67 méteres mélységben fekvő roncsában maradhatott.
A szakemberek által a tenger fenekére leküldött kamera felvételeiből az derült ki, hogy a repülő “súlyosan rongálódott”, s három részét gyakorlatilag “csak az elektromos- és vezérlőkábelek tartják egyben”.
Így zajlottak az utolsó percek
Közvetlenül a baleset előtt, 20:02 és 20:12 között a pilóta kétszer kért és kapott engedélyt a légi irányítóktól arra, hogy a repülés magasságának csökkentése érdekében megkezdődhessen a gép süllyedése. Mindezt Ibbotson arra hivatkozva kérte, hogy fenntartsák a “vizuális repülés” feltételeit.
A vizuális repülési rendszer minimális láthatóságot és felhőktől való távolságot jelent, mint az ún. műszeres repülési rendszer, de alacsonyabb követelményeket támaszt a pilótaminősítés és a repülőhöz tartozó berendezések tekintetében.
20:02-kor a gép 5500 lábról 5000 lábra (1676-ról 1524 méterre) ereszkedett. Kevéssel 20:13 után a gép egymás után több ereszkedési manővert hajtott végre. A repülő 20:15-kor 4400 lábon, 20:16:32-kor 3900 lábon, 20:16:34-kor már csak 2300 lábon tartózkodott. Az AAIB ezeket, a radarok által rögzített adatokat tartja az utolsó hiteles méréseknek az úttal kapcsolatban. A brit meteorológiai szolgálat adatai szerint a felhőszint 3000 és 4000 láb (914 és 1220 méter) tengerszint fölötti magasságon volt.
Az időjárási adatok azt is mutatják, hogy 20:15-kor több zápor, közte néhány erős intenzitású zápor volt a repülési útvonal mentén. A jelentés készítői ebből semmilyen következtetést sem vontak le. Az egymotoros kisgép nem rendelkezett fekete dobozokkal, amit pedig a szabályok előírtak számára. Emiliano Sala holttestét február 3-án emelték ki a roncsból, s február 7-én azonosították. David Ibbotson, a pilóta jelen pillanatban is eltűntként van nyilvántartva.
A Cardiff továbbra sem fizet, a Nantes ezért a FIFA-hoz fordult
Miközben a baleset pontos körülményeinek tisztázása folyamatban van, jogi fronton javában zajlik a hercehurca, hiszen Emiliano Sala éppen az átigazolásának végrehajtása céljából repült volna Nantes-ból Cardiffba, miután az angol Premier League mezőnyét erősítő walesi klub rekordot jelentő 17 millió fontért leszerződtette(?) a Nantes-tól.
A kérdőjel nem véletlen, hiszen a Sportudvar több alkalommal is hírt adott arról, hogy a két klub között egyre komolyabb jogvita dúl azzal kapcsolatban, hogy Emiliano Sala átigazolása ténylegesen megtörtént-e vagy sem. Azt biztosan tudjuk, hogy Sala kettő nappal halálát megelőzően aláírta szerződését Cardiffban, ahonnan még visszarepült Nantes-ba, hogy elbúcsúzzon társaitól. Azonban önmagában az a tény, hogy a szerződő felek (a játékos, a két klub és a játékos menedzsere) aláírták a kontraktust, még nem jelenti azt, hogy a transzferre sor került. Ehhez ugyanis szükség van egyfelől az érintett nemzeti szövetségek (jelen esetben az angol és a francia) visszaigazolására, valamint a nemzetközi átigazolási tanúsítványra is, amelyet a FIFA állít ki, miután adatbázisában érvényesítette az átigazolást. Ezt a tanúsítványt megküldik az eladó és a vásárló klub részére is, s amennyiben ez megtörténik, onnantól fogva végleges a labdarúgó átigazolása. A Nantes megerősítette, hogy a tragédia napján kézhez kapta ezt az okiratot, így a maga részéről lezártnak tekinti magát a transzfert, a Cardiff viszont nem közölte, hogy birtokában van-e a tanúsítvány, mint ahogy a Premier League és a nemzetközi szövetség részéről sem kívántak nyilatkozni, hogy valóban megtörtént-e a papír kiállítása és kiküldése a megfelelő helyekre, valamint sor került-e Sala regisztrálására az angol liga adatbázisában.
A múlt héten arról szólt a fáma, hogy a Cardiffnak február 20-án éjfélig van ideje átutalni az átigazolás első, mintegy 5 millió eurós részletét a Nantes számlájára. Eredetileg január végén kellett volna erre sort keríteni, azonban Sala tragédiája miatt ezt a határidőt idáig eltolták. Neil Warnock, a Cardiff City menedzsere a múlt héten azt közölte, hogy tudomása szerint a klub újabb egy hét haladékot kért és kapott a Nantes-tól a fizetésre.
Ennek ellentmond azonban az a mai hír, miszerint a Nantes a FIFA-hoz fordult, amiért a walesiek mindmáig nem fizették ki a transzfer első részletét.
A BBC úgy értesült, hogy a Cardiffnál úgy készültek, hogy máig teljesítik a szóban forgó tranzakciót. A brit közmédia azt is tudni véli, hogy a FIFA január 21-én jóváhagyta az átigazolást, vagyis az ezzel összefüggő nantes-i nyilatkozat valós lehet. A francia klub azonban úgy tűnik, hogy nem ma éjfélig adott haladékot a Cardiffnak az utalás végrehajtására, mivel napközben a nemzetközi szövetséghez fordult a nemfizetés ténye miatt.
A Cardiff vezetői korábban többször is hangsúlyozták, hogy azért nem teljesítették az első részlet kifizetését, mivel meglátásuk szerint a szerződés körül “anomáliák” léptek fel Sala tragikus halála miatt. A walesi klub korábban a brit hatóság föntebb kivesézett előzetes jelentésétől tette függővé, hogy fizet-e a Nantes-nak vagy sem, mivel a sajtóban megjelent hírek alapján ettől az anyagtól várt választ a pilóta engedélyei körüli kérdőjelekre. A Cardiff eme cikk megjelenéséig nem reagált a jelentés megállapításaira.
Ugyan a FIFA jelen állás szerint kiállította a nemzetközi tanúsítványt Emiliano Sala átigazolásáról, ám a Telegraph pár nappal ezelőtti híre szerint a Premier League adatbázisában a baleset időpontjáig nem regisztrálták az argentin támadót. Ennek hátterében az állhatott, hogy a Cardiff első körben hiányos papírokat nyújtott be az angol liga illetékeseihez, akik emiatt elutasították a regisztrációt és hiánypótlásra kötelezték a walesi klubot. A Times úgy tudja, hogy Sala biztosítása körül akadtak gondok, mivel az ezzel kapcsolatos nyilatkozaton nem szerepelt a focista aláírása, márpedig ez a papír enélkül érvénytelen. A problémát tetézi, hogy ez a nyilatkozat foglalta volna magában mindazon intézkedéseket, amelyeket Emiliano Sala munkavégzés közben bekövetkező halála esetén meg kellett volna tenni, így pl. ilyen esetben a család kártérítésre, mintegy 245 millió forintnak megfelelő összegre lett volna jogosult, de a fönnálló probléma miatt erre aligha tarthatnak igényt, pedig ez az összeg akkor sem jönne most rosszul, ha ez Salát nem is tudja visszahozni.
A Cardiff City hetek óta azon dolgozik a brit lapok szerint, hogy megtalálja a megfelelő jogi lépést a szerződés érvénytelenségének megállapítására, mivel álláspontja szerint Emiliano Sala a fatális baleset időpontjában még nem volt a klub labdarúgója.
Szinte biztos, hogy nem ez volt az utolsó írásom ezzel a rendkívül szomorú üggyel kapcsolatban. Amennyiben újabb történésekre kerül sor, azokról is igyekszem minél előbb leírni a lényeget.
HIRDETÉS
A kiemelt kép forrása: STEPHANE MAHE/AI/REUTERS/PANORAMIC
Az Emiliano Sala tragédiájával kapcsolatos korábbi cikkek ide kattintva érhetőek el.