Komoly figyelem övezte a két Korea közös szereplését a tavalyi pjongcsangi téli olimpián. Egy ideje már lehet arról hallani, olvasni, hogy a félsziget két országa a jövő nyári tokiói játékokon is közösen indulhat bizonyos versenyszámokban. Most pedig az az ötlet vetődött föl, hogy közösen pályáznák meg a 2032-es nyári olimpia rendezését. Azét az olimpiáét, amelyre minden bizonnyal Budapest is feni a fogát.
HIRDETÉS
Bizonyára sokan emlékeznek még a tavaly februári pjongcsangi téli olimpiára, amelynek nyitó- és záróünnepségén is közösen vonult föl Észak- és Dél-Korea küldöttsége, s női jégkorongban is közös válogatottal szerepeltek. A dolgok jelenlegi állása szerint a 2020-as tokiói nyári ötkarikás játékokon négy sportágban lehet egységes koreai indulás, s a félsziget két országa közösen pályázhatja meg a 2032-es nyári olimpia rendezését. Ez utóbbi információt ma jelentették be az illetékesek, amikor Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke fogadta az észak- és dél-koreai sportminisztérium küldöttségét a szervezet székhelyén egy háromoldalú tárgyalás céljából. A német sportvezető méltatta „a két Korea történelmi elszántságát a 2032-es olimpia megrendezésének szándékával kapcsolatban”.
Ugyan a tizenhárom év múlva esedékes nyári játékok pályázati procedúrája legkésőbb csak 2025-ben fog elkezdődni, s a jelentkezőknek nem egy próbatételen kell sikeresen túljutniuk ahhoz, hogy végül ők érjenek célba, azonban így sem kis tény az, hogy két, egymással hivatalosan mindmáig háborúban álló ország közös rendezésben gondolkodik. Mint köztudott, 1953-ban a koreai háború úgy ért véget, hogy Észak- és Dél-Korea nem kötött egymással békét, de még tűzszünetet sem.
„Dél-Korea nagyon reménykedik abban, hogy Észak-Koreával közösen adhat otthont a 2032-es olimpiának” – jelentette ki a sajtó képviselői előtt Do Jong-hwan dél-koreai sportminiszter, aki a közelmúltban két Korea-közi sportértekezlet szervezéséből is tevékenyen kivette részét. „A két Korea vezetői eltökéltek abban a tekintetben, hogy 2032-ben közösen rendezhessék meg a játékokat” – ezt már Kim Il-Guk északi sportminiszter nyilatkozta, akit a NOB közleménye idézett.
Szöul a kiválasztott
Dél-Korea hétfőn jelentette be, hogy fővárosát, Szöult jelöli a 2032-es olimpia házigazdájának, s már akkor hangot adott abbéli reményének, hogy mindezt Északkal közösen teheti. A tavalyi pjongcsangi téli játékokat megelőzően Dél-Korea már rendezett nyári olimpiát: 1988-ban is Szöul volt a helyszín. Azt az eseményt a kommunista vezetésű Észak bojkottálta. Sokáig úgy nézett ki, hogy a pjongcsangi téli olimpiától is távol maradhat az ország, azonban Kim Dzsong-un phenjani vezető 2018. január 1-jén elmondott beszédében engedélyezte a világ utolsó sztálinista berendezkedésű országának sportolói számára, hogy ott legyenek Pjongcsangban. A két Korea közötti kapcsolatok diplomáciai szinten is kezdenek erősödni, s Phenjan a nyugati hatalmakkal is igyekszik keresni a közös hangot, miután hosszú évtizedeken át azon ügyködött, hogy nukleáris programjával valós fenyegetést jelenthessen déli szomszédja, valamint Japán és az Egyesült Államok számára.
Visszatérve a sporthoz, a két Korea korántsem csak a 2032-es közös rendezésben gondolkodik. Komoly erőfeszítések zajlanak annak érdekében, hogy a jövő nyári tokiói olimpián a két ország négy sportágban is közösen indulhasson. A NOB ma azt közölte, hogy folytatja az érintett sportágak nemzetközi szövetségeivel közösen annak tanulmányozását, hogy milyen módon kerülhet sor közös koreai csapatok kvalifikációjára női kosár- és gyeplabdában, valamint a dzsúdosok vegyes csapat viadalában, illetve három-három férfi és női evezős versenyszámban: kormányos nélküli négyesben, valamint négy- és nyolcpárevezősben. „Az egységes koreai csapatoknak a 2020-as olimpián való részvételhez kvalifikáción kell átesniük” – szögezte le a NOB. Az ötkarikás szervezet lausanne-i székhelyén tartott találkozó célja az volt, hogy tanulmányozza az egységes csapatok bekapcsolódásának lehetőségét mind a kvalifikáció szakaszban, mind magán az olimpián Tokióban.
A dopping elleni harcról sem feledkeznek meg
A felek folytatják a megbeszéléseket, és „mindenféle közös szerepléshez szükséges lesz a NOB végrehajtó bizottságának jóváhagyása, amely március 26-28. között ül össze Lausanne-ban – jelentette be a szervezet. A tavalyi téli olimpián amellett, hogy közös zászló alatt vonultak föl a koreai sportolók a nyitó- és záróünnepségen, női jégkorongban közös koreai válogatott szerepelt. Az azóta eltelt idő során a női hokisoknál, illetve dzsúdóban, kézilabdában és kosárlabdában is létrejöttek közös koreai együttesek. A gyeplabdázók nemzetközi szövetsége bejelentette, hajlandó engedélyezni egy egységes koreai válogatott részvételét az olimpiai selejtezőkön és persze magán az olimpián is. A sportszakmai szempontok mellett természetesen nem lehet szó nélkül hagyni a doppingellenes harcot sem, hiszen Észak-Koreának ezen a téren is van mit fejlődnie. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) csütörtökön bejelentette, hogy az Észak-Koreai Nemzeti Doppingellenes Ügynökség nem felel meg a minden országra vonatkozó doppingellenes szabályoknak, ami komoly akadálya lehet a 2032-es közös koreai pályázatnak. Ezzel kapcsolatban Thomas Bach NOB-elnök azt mondta, hogy „Észak-Korea megállapodást kötött a Kínai Nemzeti Doppingellenes Ügynökséggel”. Ennek részleteiről azonban nem volt hajlandó beszélni a nyilvánosság előtt.
Budapest komoly riválisai?
Mint köztudott, a 2024-es és 2028-as nyári olimpiák házigazdájának kiléte is ismert, hiszen azok után, hogy Budapest a magyar társadalom megosztottsága miatt 2017 tavaszán visszalépett a 2024-es ötkarikás rendezéstől, csak Párizs és Los Angeles maradt versenyben érte. A két világváros azonban végül abban állapodott meg egymással és a NOB-bal, hogy Párizs adhat otthont a 2024-es, míg Los Angeles a 2028-as ötkarikás seregszemlének. Így tehát a 2032-es a következő olyan nyári olimpia, amelynek házigazdáját ma még nem ismerjük, s mint föntebb említettem, 2025 előtt nem is fogjuk megismerni.
Hivatalos bejelentés nincs arról, hogy Magyarország harcba szállna-e a 2032-es rendezésért, de elnézve a hazai sportdiplomácia és politikai vezetés elszántságát, meglennék lepve, ha nem próbálnánk meg ismét a pályázást. Persze addig még rengeteg víz fog lefolyni a Dunán, de látva azt a tendenciát, hogy hazánk évről évre egyre több és több nagy sporteseménynek ad otthont (csak idén négy sportág olimpiai kvalifikációs világbajnokságára kerül sor magyar földön), és az elmúlt évek rendezései (köztük a 2017-es vizes-vb) remekül sikerültek, elég nagy összegben tennék arra, hogy Budapest neve is ott lesz a 2032-es olimpia pályázói között. A főváros 2023-ban atlétikai világbajnokságnak lesz házigazdája. Az a világverseny minden bizonnyal komoly fokmérője lesz a magyar ötkarikás törekvéseknek.
Egyelőre rengeteg potenciális pályázó neve van a kalapban a különböző helyi sport- és politikai vezetők elmúlt években tett nyilatkozatai alapján. Budapesten kívül Európából még négy másik lehetséges pályázati szándékról tudunk jelen pillanatban:
- Németország a Rajna-Ruhr területen adna otthont a 2032-es nyári játékoknak, különböző helyszíneken. Egyelőre 13 város neve szerepel a potenciális versenyhelyszínek listáján: Dortmund, Düsseldorf, Köln, Bonn, Aachen, Duisburg, Essen, Gelsenkirchen, Krefeld, Leverkusen, Mönchengladbach, Oberhausen és Recklinghausen. Egyelőre annyi biztos, hogy Kiel a vitorlázó versenyeknek lehet a rendezője. A számításba vett stadionok, csarnokok és egyéb létesítmények 80%-a már ma is áll, ráadásul nem kellene nagy távolságokat megtenni a városok között. Németország 2032-ben fogja ünnepelni az első egységes német állam, a Német-Római Birodalom létrejöttének 520. évfordulóját, valamint ekkor lesz hatvan éve annak, hogy az ország utoljára nyári olimpiát rendezhetett (München, 1972).
- Oroszországban Georgij Poltavcsenko kormányzó kijelentette, hogy az ország szívesen pályázna a 2032-es vagy a 2036-os olimpiára. Közlése szerint Szentpétervár, Kazany és a 2014-ben egy igen botrányos téli ötkarikás játékoknak otthont adó Szocsi hajlik egy közös rendezésre. Az ország 2032-ben fogja ünnepelni az államalapítás 1150. évfordulóját.
- A spanyol főváros, Madrid nem hivatalosan jelezte, elgondolkodik a 2032-es olimpiai pályázat lehetőségén. Ekkor lesz 40 éve, hogy Barcelona 1992-ben – első spanyol városként – ötkarikás játékokat rendezhetett. Ekkor lesz 50 éve, hogy sor került az ország első nagy sporteseményére, az 1982-es labdarúgó-világbajnokságra, valamint szintén ebben az esztendőben lesz az első alaptörvény, a cádizi alkotmány megszületésének 220. évfordulója is.
- Hollandia kormánya korábban javasolta, hogy Amszterdam pályázzon a 2032-es olimpiára, és azt állította, hogy összpontosítanak egy esetleges rendezési szándékra. A jelenlegi kormánynak ugyanakkor nem célja az olimpiai család vendégül látása, részéről hivatalosan ki lett jelentve, hogy nem foglalkozik a játékokkal. Ez a történet tehát elhalófélben van, de még sok az idő 2025-ig…
Európán kívül is számos lehetséges pályázót találunk. Ázsiából a két Korea mellett India, Indonézia, Malajzia, Szingapúr és Kína jelezte érdeklődését a tizenhárom év múlva esedékes világesemény megrendezésével kapcsolatban. A malájok és a szingapúriak közösen pályáznának. Indiából Újdelhi vagy Mumbaj lehet a pályázó város. Indonézia a tavalyi Ázsia-játékok sikeres megrendezésén fölbuzdulva már Thomas Bach felé is jelezte, hogy gondolkodik a kandidálásban, míg Kínából Sanghaj lehet pályázó. Ez utóbbival kapcsolatban hivatalos közlés még nem történt, azonban 2025-ben a város 160 sporteseménynek tervez otthont adni a „sport fővárosa” rendezvénysorozat keretében, ami egyesek szerint oda vezethet, hogy a világváros a 2032-es olimpiát is megpályázza.
Afrikából Johannesburg, Kairó és a ghánai Accra neve került be eddig a kalapba. Legutóbbit viszont akár ki is vehetjük onnan, mivel még 2005-ben hangzott el egy olyan kijelentés a helyi olimpiai bizottság vezetőjének részéről, hogy kandidálnának 2032-re, azóta viszont nem lehetet hallani, olvasni semmi újat sem ezzel kapcsolatban. Az egyiptomi főváros sem biztos, hogy végül belevágna egy pályázati procedúrába, mivel a 2032-es ötkarikás játékokon kívül a 2030-as labdarúgó-világbajnokság rendezésének ötlete is fölvetődött, s szinte biztos, hogy egyszerre mindkettőre nem pályázna az ország. Dél-Afrikából Fokváros már pályázott a 2004-es olimpia rendezésére, most pedig Johannesburg lehet próbálkozó.
Ausztrália 1956-ban és 2000-ben már rendezett nyári olimpiákat, s könnyen lehet, hogy 2032 lesz a következő esztendő, amikor ez megtörténhet, mivel az ’56-os rendező Melbourne önkormányzata határozottan kiállt a kandidálás lehetősége mellett, eközben viszont Brisbane elállni látszik egy hasonló szituációtól.
Dél-Amerikából a tavalyi ifjúsági olimpiát megrendező Buenos Aires lehet pályázó, mivel az argentin fővárosban sokan kezdtek el lelkesedni egy újabb ötkarikás esemény lebonyolításáért. Érdekesség, hogy Buenos Aires korábban már négy alkalommal is ringbe szállt az ötkarikás rendezésért, ám 1936-ban, 1956-ban, 1968-ban és 2004-ben sem járt sikerrel Berlinnel, Melbourne-nel, Mexikóvárossal és Athénnal szemben.
Természetesen a következő években jelentősen redukálódni fog a lehetséges vagy biztos pályázók száma, de annyi már most biztosnak látszik, hogy a két Korea harcba száll a 2032-es olimpiáért.
HIRDETÉS
A kiemelt kép forrása: AFP