Elérkeztünk az esztendő első magyar vonatkozású világversenyének kezdetéhez, ugyanis ma rajtol a dán-német közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokság. A torna számos újítással fog zajlani, többek között bevezetik a kék lapot és a gólkamerát, emellett pedig szigorúbb szabályok vonatkoznak az időkérésre is.
A gyorsabb és szórakoztatóbb játék érdekében több szabályváltozás, illetve módosítás lép életbe a ma kezdődő dán-német közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokságon. Az alábbiakban tételesen megmutatom, hogy mi mindenről is van szó:
Kék lap és időkérés
Már korábban is használták az időkérő berendezést, amelyen egyszerűen meg kell nyomni egy piros gombot, az edzői szándékot a gép ekkor dudaszóval jelzi. Mivel össze van kötve a kijelzővel és az időmérővel is, azonnal megáll az óra, amint megnyomják.
Csak az a szövetségi kapitány használhatja, akinek a csapatánál éppen a labda van. Amennyiben a másik edző nyomja meg, sárga lapot kap, elveszti az időkérését, az ellenfél pedig hétméterest lőhet.
Gólhelyzet esetén, vagy ha az utolsó percekben, taktikai okból nyomja meg az ellenfél, akkor a bírónak föl kell mutatnia a kék lapot, amivel kizárja a tettes személyt, az ellenfél pedig hétméterest lőhet.
Passzív játék
A passzív játék egyik legnagyobb változása, hogy a tartalékbírónál lesz egy számláló, amellyel a játékvezetői karjelzés utáni passzokat számolja. Ebből elvileg maximum hat lehet, viszont ez nem hivatalos, a döntés joga a bírónál marad. Ez is össze lesz kötve a nagy kijelzővel a szurkolók tájékoztatása érdekében.
A bírók a támadásvezetés ritmusát fogják figyelni, lassú passzolgatással nem lehet labdát felhozni, ebben az esetben egyből felemelhetik a kezüket. A támadásnak kapuratörőnek kell lennie, ahogyan eddig is volt. Kritikus helyzetben – röviddel a vége előtt, az eredmény tartása érdekében – nem lehet hátrafelé játszani, mert azonnal elveszik a labdát. Ugyanígy tesznek, ha egy játékos egyértelmű gólhelyzetből kipasszolja a labdát időhúzás miatt.
Gólkamera
Minden találkozót 16 kamerával rögzítenek, ezek közül három-három a két kapufa mögött van, egy pedig össze van kötve az eredményjelzővel, ezek alapján egyértelműen meg lehet majd állapítani, hogy áthaladt-e teljes terjedelmével a labda a gólvonalon, azaz hogy gól esett-e. Ezt a játékvezető vissza is nézheti.
Kétes esetek visszanézése
Visszanézést a nemzetközi szövetség versenybírója is kérhet, ha nem tudják pontosan, hogy ki szabálytalankodott, vagy szabálytalan csere történt, valamint ha az utolsó harminc másodpercben történik valami. Edző nem kérhet visszanézést.
Szigorúbb büntetések
A szabálytalanságok büntetése szigorodik, már az első percekben is történhet olyasmi, ami kétperces kiállítást, sőt piros lapot ér. Eddig a mérkőzés elején ezeket általában csak sárga lappal szankcionálták.
Gól után a visszafutó játékos nem akadályozhatja a középkezdés elvégzését azzal, hogy a passzónában fut. Bármely szabálytalanság, amely az ellenfél testi épségét veszélyezteti, azonnali kizárással jár. A lövőkéz ellen irányuló szabálytalanság kiállítást, kizárást, sőt kék lapot is érhet.
Ha a szélső védő nem veszi fel időben a pozíciót, akadályozza a támadót, aki ennek következtében elveszíti az egyensúlyát, ezzel veszélybe kerül a testi épsége, akkor a vétkest azonnal kizárják. Szigorúbb lesz a támadó-szabálytalanságok megítélése is.
A résztvevő csapatoknak, köztük a magyar válogatottnak tehát ezekkel az újításokkal kell számolnia a ma kezdődő vébén, ahol a mieink holnap este 18 órától Argentína ellen kezdik meg szereplésüket.
A kiemelt kép forrása: hvg.hu