Az Európai Labdarúgó-szövetség a múlt héten döntött arról, hogy 2021-től beindítja harmadik számú kupasorozatát, amely egyelőre az Európa Liga 2 munkanéven fut, de nyilván más elnevezése lesz végül. Ebben a sorozatban a gyengébb országok csapatainak biztosítanának helyet, a lebonyolítás pedig hasonló lesz, mint a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában, vagyis 32 együttes kerülhet be. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a magyar foci számára nagyobb lehetőségeket nyithatna meg az új sorozat, de a tervek alapján úgy néz ki, hogy csapataink többsége valóban az új kupában indulhatna, de ennek az az ára, hogy a két nagyobb sorozatban összesen EGY magyar gárda állhatna rajthoz. Önmagában a harmadik számú kupa ötlete nem ördögtől való, de nem biztos, hogy használni fog a gyengébb országok fejlődése szempontjából.
HIRDETÉS
A részleteket lásd ide kattintva!
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) döntött arról, hogy a Bajnokok Ligája és az Európa Liga mellett egy új európai kupasorozatot is indít.
Az UEFA vasárnap közölte, a végrehajtó bizottság aznapi döntésével a gyengébb, illetve kisebb nemzetek számára igyekszik lehetőséget biztosítani az európai kupaporondon való részvételre, ezzel próbálja elősegíteni felzárkózásukat a sportág meghatározó nemzeteihez és klubjaihoz.
A tervek szerint az új kupasorozat beindításával párhuzamosan az Európa Liga létszáma csökkenne: a jelenlegi 48 helyett 32 együttes vehetne részt a csoportkörben. Így mindhárom kupasorozatban 32 együttes szerepelne a főtáblán – nyolc csoportban négy-négy -, és ahogy a Bajnokok Ligája csoportköréből kieső gárdák egy része számára van lehetőség a folytatásra az Európa Liga kieséses szakaszában, úgy az EL-ből is lenne átjárás az új sorozatba, melyet egyelőre három idényre írnak ki.
Az új kupasorozatnak egyelőre még csak munkaneve van (Európa Liga 2), a versenykiírásról későbbre ígért további részleteket az UEFA. Az viszont már eldőlt, hogy a mérkőzéseket – az EL-hez hasonlóan – csütörtökön rendeznék, és az is, hogy a győztese a rákövetkező idényben az EL-ben indulhat.
A vasárnapi vb-ülésen határozat született arról is, hogy a három európai kupasorozat döntőjét egy héten rendeznék meg. Az új sorozat szerdai döntőjét követi csütörtökön az EL-finálé, majd szombaton a BL-trófea sorsa dől el.
Az UEFA szeptember közepén adott zöld jelzést az új sorozatnak, egy hónappal később a 28 európai labdarúgóligát tömörítő szervezet (EL) jelentette be, hogy támogatja a harmadik kupasorozat visszaállítását. A Kupagyőztesek Európa Kupája 1999-ben szűnt meg, az Intertotó Kupa 1961 és 2009 között negyedik, majd harmadik számú kupasorozatként működött.
A kézilabdában most is van ilyen
Nem a labdarúgás lenne az első csapatsport, amelyben három európai kupasorozat futna párhuzamosan. A kézilabdában évtizedek óta hol három, hol négy nemzetközi kiírás van a klubok számára. Szerencsére a magyar csapatoknak itt egyértelműen a két legerősebb sorozatban, a Bajnokok Ligájában és az EHF-kupában van helye. Ezek mellett immár 25 éve létezik a Challenge Kupa, amelynek az Európa Liga 2-höz hasonlóan az a célja, hogy a kézilabdában gyengébbnek számító országokat és csapatokat vonultassa fel. Jelenleg a férfiaknál román, a nőknél pedig lengyel címvédője van a sorozatnak, vagyis olyan nemzetek adták a győzteseket idén tavasszal, amelyek a férfi, illetve a női szakágban nem tartoznak az élvonalhoz. Korábban ez a sorozat a negyedik számú volt a Kupagyőztesek Európa-kupája mögött, de azt a szériát beolvasztották az EHF-kupába.
Nem biztos, hogy jól járunk vele
Ugyan elsőre talán sokan azt gondolhattuk, hogy a harmadik számú sorozat az eddiginél több magyar csapatnak adna lehetőséget a nemzetközi porondra való kilépésre, de Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója, aki részt vett a kupasorozatok átalakításának kidolgozásában, úgy véli, nem a legoptimálisabb megoldást választották.
“Az új kupasorozat, az egyelőre Európa Liga 2 munkanéven futó kiírás 2021-es bevezetésétől kezdve csak a magyar bajnok indulhat a két eddigi kupában, azaz a Bajnokok Ligája, illetve az Európa Liga selejtezőjében. Az ezüst- és bronzérmesek, valamint a kupagyőztes az eddigi Európa Liga-indulás helyett csak a harmadik számú sorozatban szerepelhet” – mondta el a sportvezető az Echo TV szerda reggeli műsorában.
Vagyis, a bajnok indulhat a Bajnokok Ligája selejtezőjében, majd ha onnan kiesik, akkor az Európa Ligában próbálkozhat. A többi dobogós, illetve a Magyar Kupa győztese viszont eleve a harmadik számú sorozatban kaphat csak helyet.
Minden bizonnyal azt, hogy mely országok fognak elsősorban az új kupához tartozni, tehát kiknek lesz ott a legnagyobb “kontigensük”, az európai szövetség együttható-rangsora alapján fogják meghatározni. Jelenleg is ez a lista dönt arról többek között, hogy mely nemzetek szerepeltethetnek négy együttest a Bajnokok Ligája főtábláján, de ez alapján dől el az is, hogy Magyarország mely kupában hány csapattal és ami sajnos ennél is fontosabb, a selejtező mely körében kapcsolódik be.
Jelenleg a magyar bajnok a BL-selejtező első fordulójába kap besorolást, vagyis négy párharcot kell sikeresen megvívnia a csoportkörbe jutáshoz. A MOL Vidi idén nagyon közel állt ahhoz, hogy történelmi tettet végrehajtva sikerrel vegye az összes akadályt, ám az AEK Athén elleni utolsó selejtezős ütközet már az esélyesebb csapat továbbjutását eredményezte. Így sem járt azonban rosszul a fehérvári gárda, hiszen automatikusan az Európa Liga főtáblájára került, ahol egy másik görög csapat, a PAOK Szaloniki oda-vissza verése miatt az utolsó forduló előtt még van esélye a továbbjutásra, igaz, ez a sansz tükörvékonynak néz ki, hiszen csak abban az esetben van esély megszerezni a második helyet, ha sikerül legyőzni a Chelsea-t, miközben a BATE Boriszov nem győz a görögök ellen.
A bajnokság második és harmadik helyezettje, valamint a Magyar Kupa győztese az Európa Ligában ugyancsak az első selejtezőkörben kapcsolódik be. Itt velük együtt többek között moldáv, albán, finn, ír, izlandi, izraeli, skót, macedón, bosnyák és grúz együttesek válnak érintetté. Gyaníthatóan – persze az együttható-rangsor változásait figyelembe véve – ezekből az országokból fog az új sorozat mezőnyének nagy része összetevődni, tehát mellettünk például a finnek három csapata is csak itt indulhat majd, az pedig borítékolható, hogy azon nemzetek, amelyeknek csapatai jelenleg az EL előselejtezőjében kezdik meg nemzetközi szereplésüket, csak és kizárólag az új szériában vehetnek részt, és nem lepődnék meg, ha a BL- és EL-indulást is elvennék tőlük. Itt olyan országokra kell gondolni, mint Litvánia, Málta, Gibraltár, Andorra, San Marino, Wales, a Feröer-szigetek és Koszovó.
Az UEFA-együtthatókat (a csapatoknak és az országoknak külön rangsora van) az előző öt idény eredményei alapján állítják össze. Ennek megfelelően – hacsak addig nem változnak az erre vonatkozó előírások is – a 2021-22-es szezon, tehát az új kupa tervezett nyitó évada tekintetében a 2016-17-es idénytől fogva nézik meg a különböző nemzetek teljesítményét. Ebből a szempontból egyelőre nem túl rózsás a magyar foci helyzete, hiszen a MOL Vidi idei EL-főtáblás szereplése az eddigi legjobb eredmény, hiszen az előző két évben nem volt együttesünk ekkora magasságokban. Az sem sokat segít, hogy a selejtezőkben sem tudnak csapataink messzire eljutni. Elég csak az idei EL-kvalifikációt megnézni: ugyan a Honvéd és az Újpest az első fordulón még túljutott (a Ferencváros már itt kiesett az izraeli Maccabi Tel-Aviv ellen), ám a következő körben utóbbi a jóval esélyesebb és jelenleg is a csoportkörben vitézkedő Sevillával szemben maradt alul, előbbi viszont a luxemburgi Progrés Niederkorn ellenében esett ki, ami nem csak önmagában véve szégyen, hanem az együtthatók miatt is, hiszen miközben Magyarország a 33. helyen áll ezen a listán, addig Luxemburg csak a 46. Ezt is figyelembe veszik a rangsor alakításánál.
Az előző két idényben szintén hasonlóan korai búcsúk jellemezték a magyar csapatok EL-szereplését, úgyhogy ezek alapján egyelőre még úgy sincs nagy remény arra, hogy jelentősen följebb lépjünk az együttható-ranglistán, hogy a Vidi mostani EL-teljesítménye nyilván fog hozni néhány pontot a konyhára ebben az összevetésben. Ugyanakkor a következő két idényben is kéne legalább egy, de inkább két főtáblás szereplés, hogy legyen esély jópár helyet javítani az együtthatók között és ebben az esetben talán lesz esély arra, hogy ne száműzzék egy kivételével az összes magyar csapatot a harmadik számú nemzetközi kupába.
Azért fogalmazok feltételes módban, mert egyelőre az új sorozat kiírásáról szinte semmit sem tudunk, így azt sem, hogy az együttható-ranglista hányadik helyezése jelenthetné még azt, hogy esetleg a magyar ezüstérmes vagy a kupagyőztes megőrizhesse Európa Liga-indulását 2021 után is.
Várhatóan egy éven belül tisztázódni fognak a részletek és akkor majd vissza tudunk térni az új európai labdarúgó kupasorozat magyar vonatkozásaira.
HIRDETÉS
A részleteket lásd ide kattintva!
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum