Raymond van Barneveld, a sportág ötszörös világbajnoka a múlt héten bejelentette, hogy a 2019-es lesz az utolsó éve a profi dartsosok között, s a 2020-as világbajnokság után szögre akasztja nyilait. Az 51. életévét taposó holland egyre kevesebb versenyen méreti meg magát annak érdekében, hogy az igazán nagy tornákon, mint amilyen a december 13-án startoló 2019-es vb is lesz, a lehető legjobb eredményt érhesse el. Az ősz nem sikerült túl fényesen számára, de a világbajnokságra rendre fölszívja magát és nem okoz csalódást szurkolóinak. Vajon utolsó előtti vébéjén is ez lesz a helyzet?
HIRDETÉS
A részleteket lásd ide kattintva!
Ahogy arról tegnap beszámoltam, sor került a darts-világbajnokság sorsolására. A december 13-án kezdődő eseményen természetesen ott lesz a sportág ötszörös holland világbajnoka, Raymond van Barneveld is, aki a 17. kiemelést kapta. Ennek köszönhetően csak a második fordulóban kell beszállnia a küzdelmekbe, ahol a Matthew Edgar-Darius Labanauskas első körös párharc győztesével fog találkozni. Továbbjutás és a papírforma érvényesülése esetén a harmadik körben a kétszeres vb-győztes Adrian Lewis, a nyolcaddöntőben pedig a világelső honfitárs, Michael van Gerwen lehet az ellenfele, vagyis a vb egyik, ha nem a legerősebb ágára került.
Ha megnézzük van Barneveld idei évét, akkor ez alapján nem adnánk nagy esélyt arra, hogy mondjuk van Gerwent képes lenne legyőzni, hiszen azután, hogy az év első két versenyén, a világbajnokságon és a Mastersen is remekül szerepelt (előbbin a negyeddöntőig, utóbbin a döntőig jutott, s mindkétszer van Gerwen állta az útját), az esztendő többi olyan viadalán, amelyen részt vett, már nem jött ki neki annyira a lépés.
A tavasszal futó meghívásos sorozatban, a Premier League-ben a hatodik lett a tíz induló közül. Június elején ugyan megnyerte a holland válogatott tagjaként a csapatvilágbajnokságot Michael van Gerwen oldalán, de aztán a július végén rendezett World Matchplayen és az október elején tartott World Grand Prix-n is a második fordulóban, vagyis a legjobb 16 között esett ki, míg a november közepén rendezett Grand Slam of Dartson csoportjában a harmadik helyen végzett, amivel nem jutott be az egyenes kieséses szakaszba. November elején ugyan elődöntős volt a World Series Finals elnevezésű viadalon, de mivel az a torna elsősorban a világszerte, promóciós céllal megrendezett World Series-versenyek legjobbjai számára szervezett esemény volt, ezért kisebb értékkel bír, mint a legtöbb említett majortorna. Nagyjából a csapatvébével lehet egy szinten említeni rang szempontjából.
Ezek az eredmények tehát nem azt mutatják, hogy a Barney becenévre hallgató játékos jó formában lenne, de a világbajnokságon az utóbbi jópár évben egyszer sem okozott csalódást nagyszámú szurkolótáborának, valamint a szakértőknek. Van Barneveld 2006-ban csatlakozott a PDC-hez, azelőtt a másik szervezet, a BDO versenyeit látogatta, ahol négy világbajnoki címet szerzett. 2007-ben, első PDC-vb-jén rögtön megszerezte összességében ötödik világbajnoki elsőségét, miután minden idők talán legdrámaibb fináléjában legyőzte a sportág 16-szoros világbajnokát, Phil Taylort.
Azóta nem jött össze az újabb vb-trófea a hágai illetőségű, eredeti szakmáját tekintve postás van Barneveld számára, de ha megnézzük az eredményeit, akkor azt mondhatjuk, hogy nincs oka szégyenkezni, hiszen 2008-ban a legjobb 16-ig, 2009-ben a döntőig, 2010-ben az elődöntőig, 2011-ben pedig a negyeddöntőig jutott. 2012-ben volt egy kisiklása, hiszen akkor már az első fordulóban búcsúzni kényszerült, ám 2013-ban ismét eljutott a legjobb négyig. 2014-ben a legjobb 16 között esett ki, de az ezt követő három tornán egyaránt elődöntős volt, s 2018-ban sem állt messze attól, hogy játszhasson a fináléba jutásért, hiszen csak a döntő szettben kapott ki Michael van Gerwentől.
Mondhatnánk, hogy igen nagy teljesítmény egy pályája végéhez közeledő játékostól az imént fölsorolt eredménylista, de azt is látni kell, hogy ezekhez a sikerekhez kellett az is, hogy Barney elkezdje limitálni azoknak a versenyeknek a számát, amelyeken rajthoz áll. A European Tour tornáin például már 2016 óta nem vesz részt, míg a Players Championshippel, amely egy 22 fordulóból álló sorozat, idén hagyott fel. Ilyen előjelek után nem lepődhettek meg igazán a sportág szerelmesei a holland november 19-én tett bejelentésén, miszerint a 2019-es lesz az utolsó szezonja a profi dartsosok között, s a 2019 decemberében kezdődő, s 2020 elején véget érő világbajnokság után visszavonul. Emlékezhetünk rá, hogy Phil Taylor, aki a 2018-as világbajnoki döntőben lépett utoljára profi verseny színpadára, visszavonulását megelőzően szintén egyre kevesebb tornára ment el.
Bár azt ki lehet jelenteni, hogy a darts egy “kortalan” sport, hiszen már nagyon fiatalkortól kezdve egészen akár 55-60 éves korig is a legmagasabb szinten lehet űzni (Taylor 57 évesen vonult vissza, míg a 2019-es vb rangidőse, Paul Lim 64 esztendős) , de azért az ötödik ikszhez közeledve vagy azt átlépve már az ember ebben a sportágban sem képes fizikailag és szellemileg akkora teljesítményre, mint mondjuk 30, 40, vagy akár 45 évesen. Ennek elsősorban az az oka, hogy egyre zsúfoltabb a versenynaptár a dartsban, amit jól példáz az a tény is, hogy a jövő évtől az eddigi 22 helyett 30 Players Championship-fordulót, valamint az eddigi 16 helyett 17 Premier League-játéknapot fognak tartani. Egyre nagyobb a közönség igénye a darts iránt, ezért folyamatosan növekszik a versenyek száma, ami az idősödő játékosok számára egyre nagyobb megterhelést jelent a sok utazás, illetve a már említett fizikai és szellemi tényezők miatt. A dartsosok lényegében olyanok, mint a teniszezők, az egész évük a világ beutazásából áll. A darts pedig egy olyan sport, amely első ránézésre fizikailag nem tűnik egy nehéz játéknak, azonban aki már valaha is dobált legalább egy órát táblára, az is pontosan tudhatja, hogy a kar- és vállizmokra mekkora terhelést jelent, hogy percenként akár 5-6 alkalommal is el kell ismételni ugyanazt a dobómozdulatot. Szellemileg ugyanakkor még megterhelőbb ez a sportág, hiszen a profik agyában folyamatosan pörögnie kell a számológépnek, ráadásul sokszor a másodperc törtrésze alatt kell összerakni, hogy mely szektorokkal is lehet egy háromnyilas kiszállót megoldani vagy mennyit kéne dobni ahhoz, hogy egyáltalán kiszállón legyek.
Bizony ezek a tényezők így együtt már arra sarkallhatnak egy, az 50. életévét betöltött játékost, hogy csupán annyi tornán indul el, amennyit be tud vállalni a teste és a feje, és amennyi elegendő ahhoz, hogy ne essen ki a legmagasabban rangsorolt nyíldobálók közül.
Raymond van Barneveld figyelembe vette ezeket a szempontokat is, amikor meghozta döntését a 2020-as visszavonulásról, erről őmaga nyilatkozott a Sky Sportsnak a múlt héten. Fő érv volt még nála az is, hogy a magánéletében sok változás történt, s emiatt szeretne több időt tölteni családjával, amelyre már idén is törekedett azzal, hogy kevesebb tornán állt táblához. Barneyról tudnillik, hogy már unokája is van, szóval nem egy kis családdal áldotta meg a sors.
A holland az interjúban ugyanakkor azt is leszögezte, hogy képesnek érzi magát arra, hogy versenyeket nyerjen és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az utolsó két vébéjének legalább valamelyikén fölérjen a csúcsra. Még egyszer, utoljára. Hogy ez most jön el vagy egy év múlva, hamarosan kiderül…
HIRDETÉS
A részleteket lásd ide kattintva!
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum