Bár a legutóbbi bejegyzésemben azt ígértem, hogy kevesebb focis témát fogok pedzegetni a következő hetekben, de mivel ezen a hétvégén kezdetét veszi a labdarúgó OTP Bank Liga új szezonja, ezért úgy gondoltam, tükröt állítok a magyar foci elé. Egy nap híján napra pontosan egy évvel ezelőtt, a Sportudvar indulásakor írtam egy cikket, amiben öt kérdést tettem föl a magyar élvonallal kapcsolatban, s igyekeztem meg is válaszolni ezt az öt kérdést. Így egy esztendő elteltével pedig arra kellett rádöbbennem, hogy a magyar labdarúgásban gyökeres változások történtek, hiszen két szövetségi kapitányt is sikerült ezidő alatt elfogyasztani, miközben a magyar válogatott semennyit sem fejlődött, a bajnokságban pedig a Balmazújváros és a Vasas helyére érkezett az MTK és a Kisvárda. Azok a kérdések, amiket anno föltettem, és a válaszok, amiket adtam rájuk, mindmáig megállják a helyüket. Ez ám a fejlődés!
HIRDETÉS
A részleteket lásd ide kattintva!
1. Minek kell a strandszezon kellős közepén kezdeni a bajnokságot?
A július 21-22-ei hétvégén megkezdődik a 2018/19-es idény az NB I-ben. Sosem értettem, hogy miért kell a nyár kellős közepén kezdeni a szezont, akkor, amikor az emberek többsége valamely hazai vagy külföldi vízparton tölti nyaralását, és amikor számos, a magyar bajnokságnál nagyobb figyelemre szert tevő esemény zajlik (pl. a Tour de France). A korai rajtnak most azért sincs értelme, mert páratlan évben fog befejeződni a szezon, tehát nem lesz nagy válogatott torna jövő nyáron. Egy ilyen helyzetben ésszerűbb lenne egy augusztusi rajt, vagy esetleg július utolsó hétvégéje, mert ebben az esetben is simán le lehetne bonyolítani 15-17 fordulót december közepéig.
2. Miért kell ragaszkodni a mostani lebonyolításhoz?
Amióta 2015 nyarán az MLSZ több klubot is kizárt az élvonalból jelentős tartozása miatt, a bajnokság létszáma az addigi 16-ról 12-re zsugorodott. A 12 csapatos bajnokságtól sosem voltam elájulva, abban a szisztémában, amely alapján megszervezték, úgy meg egyenesen gyomorforgató számomra. A 12 csapat 33 fordulót kell teljesítsen, ez úgy jön össze, hogy mindenki háromszor játszik mindenkivel. Annak idején Dániából vette át az MLSZ ezt a rendszert, de addigra a skandináv országban már befuccsolt ez a lebonyolítás, s nálunk is rengeteg ellenzője volt. A kétezres évek közepén a 12 csapatos NB I-et úgy szervezték, hogy volt egy 22 fordulóból álló alapszakasz, utána pedig következett a 6-6 csapatos alsó- és felsőházi rájátszás. Ez a modell egészen a 2003-04-es szezonig működött, utána lett 16 csapatos az első osztály. Jómagam pontosan abban az idényben kezdtem komolyabban követni a labdarúgó-bajnokság eseményeit, s izgalmasnak, relatíve nagy színvonalúnak találtam a felsőházi rájátszást, mivel ide általában csak olyan csapatok fértek be, amelyek a bajnoki címre is eséllyel pályázhattak (na jó, volt néhány kivétel), s szinte mindig izgalmas, magyar mércével mérve magas színvonalú mérkőzéseket vívtak egymással. Több olyan év is volt, amikor csak a rájátszás utolsó fordulójában dőlt el a bajnoki cím és a nemzetközi kupahelyek sorsa. Véleményem szerint egy ilyen lebonyolítás ma is megállná a helyét, s ezt mondom úgy, hogy májusban a Honvéd és a Videoton bajnoki döntőt játszott a záró körben, de ez csak a “sorsolás szeszélyének” volt köszönhető, hogy így alakult. Ami biztos, a mostani rendszer nem szimpatikus, ennél még a 22 fordulós bajnokság is lehet, hogy jobban bejönne azok számára, akik nem hajlandóak 33 meccsen keresztül figyelni a játékosok bohózatba illő megoldásait, botladozásait stb.
3. Kell-e egyáltalán televíziós közvetítés?
2015-ben nem csak a bajnokság létszámának csökkentése és az új lebonyolítás bevezetése borzolta a kedélyeket a hazai focitársadalomban, hanem a televíziós közvetítések terén bekövetkezett változás is. Innentől kezdve kizárólag a királyi sportcsatorna adja a bajnokság meccseit, általában heti kettőt, akkor, amikor két napon is vannak találkozók, akkor hármat. Addig a közszolgálati tévéadókon túl a Sport Televízió is közvetítette az összecsapásokat olyannyira, hogy az akkor még heti nyolc találkozóból ötöt-hatot is képernyőre tűzött, s a legtöbb esetben minőségi kommentátorok tolmácsolták a történéseket a nézőknek. A királyi tévéknél dolgozó sportriporterek munkája kapcsán már jóval több panaszt lehetett hallani, olvasni a közösségi médiában, s ezek a kritikák legtöbbször jogosak voltak, de ezekre most nem térnék ki bővebben. Manapság tehát heti kettő-három meccs kerül képernyőre, a maradék találkozókat pedig a közvetítőcsatorna internetes oldalán lehet élőben követni. Aki okostelefonon keresztül kívánja nézni az internetes adásokat, annak sok esetben gyatra minőségű képpel és akadozó hanggal kell szembesülnie, vagyis aki a szabadban, netán munka közben, esetleg utazás során szeretne bekapcsolódni egy-egy bajnoki mérkőzésbe, annak nem feltétlenül a csatorna honlapjára kell koppintania, hanem inkább egy mobiltévé-szolgáltatásba kell regisztrálnia, hogy kíváló képminőséget kapjon. Az én szolgáltatómnak is van ilyen applikációja, amelyben az ingyenes tévék között lehet elérni a szóban forgó adót. Ami pedig magát a kérdést illeti, 2015-ben Vági Márton, az MLSZ főtitkára a tv-közvetítések számának drasztikus csökkentése mellett érvelt, mert szerinte ezzel a lépéssel ki lehet csalogatni a stadionokba azt a sok szurkolót, akik eddig az élő tévéadás miatt távol maradtak a meccsektől. Ezen a kijelentésen már annak idején is röhögőgörcsöt kaptam, s az elmúlt három év egyértelműen igazolta, hogy a főtitkár akkori mondatainak nem volt sok valóságalapja. Fordulóról fordulóra kiadják a mérkőzések nézőszámait, s ezek terén semmilyen javulás sem állt be a tíz évvel korábbi állapotokhoz képest, sőt még valamelyest romlottak is az adatok, pedig valljuk be, lassan nem nagyon van hová romlaniuk… Szóval tök mindegy, hogy van-e tévés meccs vagy nincs, nem itt kell keresni az alacsony nézőszámok okait.
4. Mikor lesz a magyar kluboknak 21. századi marketingjük?
Az egyetem kommunikáció és média szakán több olyan előadásom is volt, amelyen a marketing szabályairól, módszereiről tanulhattam sok érdekességet. A marketingben kulcsfontosságú, hogy legyen egy célod és vele kompatibilis célközönséged, a célod eléréséhez megfogalmazz egy világos üzenetet, az üzenet által fölhívd magadra a figyelmet a célközönséged szemében, vágyat alakíts ki bennük az iránt, amit kínálsz és elérd, hogy erre a címzett(ek) pénzt adjanak ki. Magyarul, egy fociklub úgy tudja eladni a jegyeit, bérleteit egy-egy meccsre illetve szezonra, hogy megfelelő stílusban kommunikál a célközönségével, a szurkolókkal. Kínál valamit, ami kellemes érzéseket vált ki az emberből, jelen esetben egy kíváló csapatot és egy európai színvonalú kiszolgálást. Lássuk be, hazánkban nincs olyan klub, amely mindkettőt tudná kínálni, és ez még akkor is igaz, ha közben a marketingkommunikáció hibátlanul van kivitelezve. Sok példa azonban utóbbira sincs. Van néhány klub, amely európai színvonalú kiszolgálást tud nyújtani pár éve épített stadionjában, de közben a csapat produkciója nem vonzó a nézők számára, ami akkor is igaz, ha közben jönnek az eredmények és zakatol az együttes a hőn állított cél felé. Példaként hozhatnám a 2015-16-os DVSC-t, amelynek számtalan meccsén lehetett jókat aludni a színvonaltalan foci miatt, aztán a szezon végén mégis meg lett a Lokinak a bronzérem. A klubok igyekeznek megfizethető áron jegyeket értékesíteni a mérkőzésekre, de közben ugye ott van a szurkolói kártya, amellyel szemben manapság is sokaknak van ellenérzése, ami miatt inkább távol maradnak. Van olyan egyesület, amelynél a szurkolói kártya mellett a vénaszkenner is elriasztja a drukkereket a meccslátogatástól. Összességében véve kimondható, hogy elégtelen a magyar klubok marketingtevékenysége: olcsó jegyekkel és büféárakkal, számtalan portékát kínáló szurkolói boltokkal önmagában még nem lesz több néző a meccseken.
5. Miért csak szombaton van NB I-es mérkőzés?
Most a szezon elején az európai kupákban érdekelt csapatok főleg vasárnap játsszák bajnoki meccseiket, de valószínűleg augusztus közepétől már nem lesz egy gárdánk sem a nemzetközi porondon, így visszaállhat az a rendszer, melyben a forduló összes meccsét szombaton rendezik. Sosem értettem, hogy miért nem lehet vasárnap is játszani meccseket. 2015 őszén a Debreceni Egyetemen előadást tartott Máté Pál, a Sport TV főszerkesztője. Az egyik hallgatói kérdésre ő sem tudta igazából megmondani annak miértjét, hogy csak szombaton vannak első osztályú meccsek, annyit tudott – félmosollyal – mondani, hogy “egyes körökben azt pletykálják, a vasárnapi megyei meccsek miatt nincsen ezen a napon NB I-es találkozó, hogy a vidékiek saját falujuk csapatának is a helyszínen tudjanak szurkolni.” Lehet, hogy van ebben valami, de igazából nem lehet megmondani, miért nincs vasárnaponként NB I-es mérkőzés. Talán a közvetítőtársaság állhat e mögött (is), hiszen az NB II fordulóit vasárnaponként tartják, s úgy néz ki, nem tudnak vagy nem akarnak vasárnap mondjuk egy NB I-es és egy NB II-es ütközetet képernyőre tűzni.
Zárásként pedig hadd kínáljam mindenki figyelmébe a tavalyi cikket:
A kiemelt kép forrása: xlsport.hu