Horvátország először vagy Anglia másodszor?

Horvátország és Anglia vívja a labdarúgó-világbajnokság második elődöntőjét ma este Moszkvában. Előzetesen egyik csapattól sem az volt a közvélemény legfőbb elvárása, hogy a legjobb négyig eljusson, s valószínűleg maguknál az együtteseknél sem ez volt a fő célkitűzés. A tornán látottak és a játékoskeretek minősége alapján viszont megérdemelten jutott el mindkét gárda a döntőbe jutásért vívandó mérkőzésig. Az, hogy innen ki jut be a vasárnapi, Franciaország ellen vívandó fináléba, egy nehezen megjósolható dolog. Sok múlhat az egyéni teljesítményeken, de valószínűsíthető, hogy a csapatmunka fog dönteni. Esélylatolgatás.

HIRDETÉS

A részleteket lásd ide kattintva!

A világbajnokság tavaly december 1-jei sorsolásakor sokan azon a véleményen voltak, hogy a torna alsó ága Németországé és Spanyolországé, esetleg Portugáliáé lesz, s ebből a három csapatból fog kikerülni a két elődöntős. Ehhez képest a címvédő a csoportkört sem élte túl, a hispánok a tizenhat között szégyenszemre az oroszokkal szemben alulmaradtak, míg a luzitánok ugyancsak a nyolcaddöntőben kikaptak Uruguaytól.

Eközben Horvátország hibátlan mérleggel megnyerte csoportját, mégpedig úgy, hogy Argentínát verte a legsimábban. Az egyenes kieséses szakasz viszont két maratoni csatát hozott számukra: a nyolcaddöntőben Dánia, a negyeddöntőben a házigazdák ellen is 11-esekkel sikerült továbbjutni. Anglia egy könnyű csoportban lett második a bronzmérkőzésre készülő Belgium mögött. Panamát 6:1-re mosta le, Tunézia ellen szenvedős győzelmet aratott, míg a belgák elleni csoportrangadót minimális különbséggel elvesztette. A nyolcaddöntőben Kolumbiát 11-esekkel tudta legyőzni, majd a nyolc között könnyed 2:0-ás sikert aratott Svédország fölött.

Így valósult meg a horvát-angol elődöntő az alsó ágon, amire előzetesen kevesen tippeltek. Köztük volt ugyanakkor Gary Neville, a háromoroszlánosok és a Manchester United korábbi kiváló játékosa, aki a tornát az Egyesült Királyságban közvetítő ITV szakértőjeként ténykedik ezekben a hetekben. Ő pontosan megtippelte, hogy a felső ágon francia-belga, az alsón pedig angol-horvát párosítás jön össze a legjobb négy között. Teljes sikert azonban már biztosan nem fog aratni a legjobb négy sorrendjét illetően, ugyanis belga-angol finálét jósolt, ami már nem jöhet össze a franciáknak köszönhetően.

A lényeg tehát, hogy egy olyan mérkőzésre kerül sor, amire előzetesen nem sokan számítottunk, viszont a torna előrehaladtával egyre nagyobb lett az esélye, hogy megvalósul.

A horvátok 1998-ban bronzérmet szereztek történetük első világbajnokságán, s akkor mindenki úgy gondolta, hogy egy új focihatalom született. Az azóta eltelt kerek két évtized azonban nem a sikerektől volt hangos délnyugati, mind össze 4,5 milliós lakosságú szomszédunk labdarúgásában. A Suker-féle generáció 1998-as menetelése és a mostani torna közötti időszakban Horvátország három világbajnokságon és négy Európa-bajnokságon vett részt. A vb-ken mindannyiszor a csoport harmadik helye jelentette a végállomást. A kontinenstornák közül ugyan 2008-ban és 2016-ban is csoportelsőként jutott be az egyenes kieséses szakaszba, ám mindkét esetben az első akadálynál elbukott. 2004 és 2012 is a csoport harmadik helyét hozta a piros-fehér kockások számára.

Ilyen múlttal a háta mögött érkezhetett meg Horvátország csapata Oroszországba, ahol egy nehéznek ígérkező csoportot tudott viszonylag simán megnyerni. Nigériát egy öngólnak és egy tizenegyesnek köszönhetően sikerült két vállra fektetni, Argentína ellen azonban minden összejött: Ante Rebics kihasználta Caballero kapus gyermeteg hibáját, Luka Modrics bombagólt lőtt, Ivan Rakitics pedig egy megalázós találattal állította be a 3:0-ás végeredményt. Izland ellen Milan Badelj és Ivan Perisics góljaival 2:1-re győzött a tartalékos horvát együttes, így kilenc ponttal, vagyis maximális pontszámmal jutott be a nyolcaddöntőbe.

Sime Vrsaljko (háttérben) és Luka Modrics nagy öröme Argentína legyőzése során. Vajon ma este is széles mosoly lesz az arcukon? (Forrás: AFP)

Ott viszont már az 56. másodpercben hátrányba került Dánia ellen, ám ettől nem esett pánikba, s az 5. percben Mario Mandzsukics révén egyenlített is. Ezután 110 percig alig láthattunk focira emlékeztető jeleneteket, majd a 115. percben büntetőhöz jutottak a horvátok, amit azonban Modrics elhibázott. Jöhettek a 11-esek, s mindkét oldal sokat hibázott, ám a dánok többet, így a horvátok, ha kínkeservesen is, de bejutottak a negyeddöntőbe. Ott a házigazda Oroszország várt Modricsékra, s megmutatta, hogy nem véletlenül tudta kiejteni a spanyolokat az előző körben. Egy bombagóllal a házigazda jutott előnyhöz, amit még a félidő vége előtt sikerült egalizálni Andrej Kramarics révén, majd a 101. percben Domagoj Vida megfordította az állást. Erre még volt válaszuk az oroszoknak Fernandes révén, aki azután a 11-esét csúnyán mellé lőtte. A horvátok részéről csak Mateo Kovacsics hibázott, miközben a hazaiaknál volt még egy rontó, így ez a büntetőpárbaj is a horvátoké lett.

Ez a kezdetben sima, utána viszont rendkívül rögössé vált út vezetett a horvát válogatott számára a ma esti moszkvai elődöntőbe.

Délnyugati szomszédaink a csoportmeccsek során bátor játékot mutattak be, különösen az első két mérkőzésen. Izland ellen a továbbjutás már zsebben volt, így lehetett tartalékolni, ami tökéletesen működött, hiszen Badelj nem számít alapembernek, akkor viszont lehetőséghez jutott, s élt is vele.

A kieséses meccseken azonban már nem ment a horvátoknak olyan jól a támadófoci, mint korábban. Dánia ellen a gyors egyenlítést követően alig csináltak valamit a pályán. Az volt a szerencséjük, hogy az ellenfél is hasonlóképp tett, így nem lett nagy baj. Modrics hosszabbításban kihagyott büntetője viszont komoly lelki csapást jelenthetett a balkániakra nézve, ami után sokan úgy gondoltuk, hogy ha 11-esekre is kerül a sor, a dánok behúzhatják a mérkőzést. Kapusuk, Kasper Schmeichel védte is mindazt, amit lehetett védeni, de Danijel Szubasics, a horvát csapat portása sem okozott csalódást, hiszen eggyel több lövést hárított, így meglett a továbbjutás.

Oroszország ellen a negyeddöntőben eleinte látszódott a horvátokon, hogy kissé nehezen szoknak hozzá ahhoz, hogy a korábbi meccseikkel ellentétben most a közönség döntő többsége ellenük van. Ennek eredménye lett a házigazdák bombagólja, amely a vezetést jelentette számukra. Ez azonban jó vekker volt a horvát focisták számára, akik gyorsan egyenlítettek. A második félidőben akadtak helyzetek itt is, ott is, azonban ismét jöhetett a kétszer 15 perces ráadás. Horvátország igyekezett lezárni a meccset, hiszen pontosan tudta, hogy két, nagyjából 130-135 perces ütközet rengeteg energiát vehet ki belőle a legjobb négy küzdelmei előtt. Vida be is fejelte a horvátok fordító gólját, ám Fernandes nem sokkal ezután még el tudta találni a kaput, így megint jöhettek a büntetőrúgások, amik után ismét Luka Modrics és társai ünnepelhettek: húsz év után meglett az újabb vb-elődöntő.

S ha már Luka Modrics! Évek óta ő a horvát csapat és talán nyugodtan írhatom, hogy a Real Madrid esze is. Amíg viszont klubja tele van hozzá hasonló, sőt némileg nagyobb világsztárokkal, addig a válogatottban egyértelműen ő a legnagyobb csillag, Mandzsukics ide, Rakitics oda. A horvátok sikere azonban meglátásom szerint nagyban annak köszönhető, hogy a most is szívét-lelkét beleadó középpályás és csapatkapitány (nem mellesleg házi gólkirály) mellett az együttes többi sztárja is nagyon komoly teljesítményt nyújtott eddig. A nagyon jó csapatmunka legfőbb bizonyítéka, hogy a horvátok eddigi kilenc oroszországi gólján nyolc labdarúgó osztozik, s csak Modrics tudott egynél többször eredményes lenni.

Több játékost is ki lehetne emelni ebből a keretből, akinek sokat köszönhetnek a horvát szurkolók. Nem szeretnék azonban senkit sem érdemtelenül kihagyni eme írásban azok közül, akikre gondolok, így csak egy-két mondatban említem meg őket.

Számomra a világbajnokság egyik felfedezettje a korábbi horvát kapitány, Niko Kovacs által mostanáig irányított (ősztől a Bayern München kispadjára ül le) Eintracht Frankfurt csatára, Ante Rebics, akire jómagam akkor figyeltem föl, amikor a 3:1-re megnyert májusi Német Kupa-döntőben duplázott a Bayern München ellen. Ez, nomeg a Bundesliga-teljesítménye azt eredményezte, hogy nemhogy a keretbe, de Zlatko Dalics szövetségi kapitány alapcsapatába is bekerült.

Legemlékezetesebb jelenete egyértelműen az volt, amikor az argentinok ellen Willy Caballero orbitális bakiját kihasználva közelről bombázott a gauchók kapujába. A többi mérkőzésen is jó játékot nyújtott a horvát támadó alakzat bal oldalán, nagyon jól cselez, amivel őrületbe tudja kergetni a védőket. Ez a fiatal angol hátsó alakzat ellen is sokat érhet még.

Szót kell ejteni Domagoj Vidáról, a Besiktas kiváló védőjéről is, aki már a legutóbbi Eb-n is oszlopos tagja volt a horvát nemzeti csapatnak. A védelem tengelyében bevethető focista Oroszország ellen gólt fejelt, s amellett, hogy fejjátékában mindig benne van a gólveszély a rögzített szituációkban, védőként is nagyon jól ellátta eddig feladatát. Rá is hatalmas szüksége lesz Dalics kapitánynak Anglia ellen.

Ide sorolandó Ivan Perisics, az Inter középpályása is, aki évek óta klubcsapata és a nemzeti együttes kulcsfigurája. A bal oldalon bevethető játékos mindkét lábbal veszélyes tud lenni, s a pontrúgások elvégzésénél is lehet rá számítani, bár a szabadrúgások általában Modrics feladatkörébe tartoznak. Amíg Perisics elsősorban támadó szellemű középpályás, addig Ivan Rakitics, a Barcelona játékosa a támadás mellett a védekezésből is ki tudja venni részét, s a torna eddigi meccsein mindkét szituációban jól helytállt.

Természetesen meg kell említeni Mario Mandzsukics nevét is, akinek a tegnapi nappal igen érdekessé vált helyzete. Mint ismert, Cristiano Ronaldo a Juventushoz igazolt, vagyis a torinói Zebrák horihorgas támadója egy pokoli erős riválist kapott maga mellé úgy, hogy közben ott van Gonzalo Higuaín is, aki a vb-n érthetetlenül kevés lehetőséget kapott edzőjétől, de meglepő lenne, ha az olasz klubnál is a kispadot koptatná augusztustól. Még ha azt is nyilatkozza, hogy pillanatnyilag nem foglalkoztatja a mai mérkőzésen kívül semmi más, Mandzsukicsot a lelke mélyén azért alighanem az eddigieknél is jobban fűtheti a bizonyítás vágya, s nem csak Zlatko Dalics, hanem Massimiliano Allegri, a Juventus trénere felé is. Eddig egy gólt szerzett a tornán (Dánia ellen) az általában előretolt ékként szerepeltetett focista, aki minden bizonnyal Anglia ellen is ebben a szerepkörben fog játszani. Bár csak egy gólja van eddig, de játékában bármikor benne lehet egy találat, így komoly veszélyforrás lesz az angolok számára.

Mario Mandzsukics eddig csak egy gólt szerzett a vébén. Növelni tudja vajon találatainak számát? (Forrás: Reuters)

No, kicsit már sokat írtam a horvátokról, így most jöjjenek az angolok!

Anglia történetének legrosszabb vb-szereplését hozta össze 2014-ben, amikor a brazíliai tornán mindössze egy ponttal csoportutolsóként végzett, amire korábban még sosem volt példa. A 2016-os Eb-t sem teszik ki az ablakba a szigetországiak, hiszen Wales mögött csak a második helyen jutottak tovább, majd a legjobb 16 között Izland kiejtette őket, ami hatalmas pofon volt a továbbjutást már előre elkönyvelő szurkolók, de nyilván a csapat számára is.

A két rosszul sikerült tornán Roy Hodgson irányította az angol együttest, ám az Izland elleni betli után mennie kellett. Helyére Sam Allardyce került, aki viszont alighanem minden idők legrövidebb angol szövetségi kapitányságát tudhatja magáénak, mivel július 22-étől szeptember 27-éig, vagyis picivel több mint két hónapig tölthette be a posztot.

Korai menesztését csakis önmagának köszönhette, mivel szeptember végén a Telegraph brit napilap nyilvánosságra hozott egy rejtett kamerás felvételt, amelyen Allardyce az újság két, inkognitóban szereplő munkatársával arról beszélgetett, hogy nem probléma megkerülni az FA szabályozását, amellyel a szövetség megtiltja, hogy labdarúgók játékjoga harmadik fél birtokában legyen. A szakember egyenesen azt találta mondani, hogy az egyébként a FIFA által betiltott rendszerben rejlik még mindig a legnagyobb pénz. Allardyce-nak tudomása volt arról is, hogy egy (meg nem nevezett) csoport évek óta kijátszotta a harmadik fél általi játékjog-birtoklásra vonatkozó tilalmat.

Ez a botrány egy nap alatt oda vezetett, hogy az FA elbocsátotta az azóta a Crystal Palace-nál dolgozó trénert, s így ismét új kapitány után nézhetett. Végül Gareth Southgate-re esett a választás, akit kezdetben csak megbízott szövetségi kapitányként alkalmaztak. Anglia az ő vezetésével veretlenül nyerte meg selejtezőcsoportját, így a 47 éves szakember szerződést kapott az FA-től a világbajnokságra.

A fiatal edző egy fiatal csapatot rakott össze, amely tétmérkőzésen eddig csak egyszer, a Belgium elleni vb-csoportdöntőn maradt alul. Ugyanakkor annak a vereségnek inkább örülhettek az angolok, hiszen egyfelől kevesebb utazás várt rájuk, mint ellenfelükre, másfelől pedig a könnyebb ágon találták magukat. A csoportfázis összességében véve sétagalopp volt a Harry Kane által vezetett legénységnek, hiszen Tunézia és Panama ellen is meglett a kötelező győzelem, igaz, előbbit csak a hosszabbításban sikerült két vállra fektetni. Utóbbi ellen azonban kinyílt a gólzsák: 6:1-re győzött Anglia Kane triplájának és Stones duplájának köszönhetően.

Az egyenes kieséses szakaszt egy előzőleg is kőkeménynek ígérkező Kolumbia elleni párharccal kezdték a háromoroszlánosok. A meccsen Kolumbia azonban nem a Lengyelország, hanem a Japán elleni arcát mutatta: játékosai nagyon feszültek voltak, minden egyes sípszónál hisztizni kezdtek, s durvák is voltak sok esetben. Az angolok nem meglepő módon egy büntetőből szereztek vezetést ki más, mint Harry Kane révén. Egészen a 94. percig úgy tűnt, hogy meglesz a továbbjutás, ekkor viszont Yerry Mina befejelte az egyenlítő gólt. A 2×15 perc első felében nagyon összeszedetlenek voltak az angolok, miközben a kolumbiai csapat nagyon összeszedte magát. Túlélték azonban ezt a periódust Kane-ék, s a második 15 percben visszavették a kezdeményezést, de gólt már nekik sem sikerült elérniük. Így jöhettek az angolok által rettegett tizenegyesek. Korábban a nagy tornákon hatból hat büntetőpárbajt vesztett el Anglia, amely a vébé előtt nem meglepő módon a többi csapatnál alaposabban felkészült a rúgásokra. Ennek pedig Kolumbia ellen meglett gyümölcse: 4:3-ra sikerült megnyerni a 11-eseket, így meglett a továbbjutás.

A negyeddöntőben Svédország ellen már Anglia volt az esélyes, s ehhez méltóan győzött is 2:0-ra, így most készülhet a horvátok ellen.

Az angol játékosok közül teljesen nyilvánvaló, hogy Harry Kane csapatkapitányt kell kiemelni, aki hat találatával vezeti a világbajnokság góllövőlistáját. Tunéziának kettő, Panamának három, Kolumbiának egy gólt lőtt, európai csapat hálóját azonban még nem tudta bevenni. Rajta kívül a hátvéd John Stones tudott két gólt fejelni, a többi gólszerző egy-egy találatnál jár.

Ha Luka Modricsról azt írtam, hogy a horvátok esze, akkor Harry Kane-ről azt írhatom, hogy az angolok vezére. Mindezt 24 évesen mondhatja el magáról, miközben ott van a csapatban rangidősként a 33. életévét hétfőn betöltött Ashley Young, a 32 éves Gary Cahill, illetve a 31 esztendős Jamie Vardy. Mégis Kane a csapatkapitány, teljesen megérdemelten. Ő az utóbbi évek legjobb angol csatára. Évek óta a Premier League legeredményesebb hazai labdarúgója a Tottenham színeiben. Olyan kvalitásai vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy ne csak gólzsákként, hanem igazi vezetőként is megállja helyét a gyepen. A horvát védőknek (főleg Vidának és Lovrennek) nagy munkát fog jelenteni Kane kikapcsolása a játékból földön és levegőben egyaránt. Amennyiben 11-esekre kerülne a sor, Kane-re ott is lehet számítani, amit jól mutat az az adat, hogy eddigi hat vb-góljából hármat büntetőből szerzett. Szubasics kapus valószínűleg rá készül a legjobban, amikor a 11-es rúgások gyakorlása zajlik az edzésen. Egyszerűen Kane mindenféle módon veszélyes.

Harry Kane a hátán vitte eddig az angolokat. Elviszi őket a vb-címig? (Forrás: AFP)

Persze mint ahogy a világ sem csak fociból áll, úgy az angol válogatott sem csak Harry Kane-ből tevődik össze. Ott van például Jordan Pickford kapus, aki a Kolumbia elleni büntetőpárbajban két tizenegyest is kivédett, ezzel az angol csapat hőse lett azon a meccsen. A mindössze 24 esztendős Everton-portás minden találkozón a lehető legtöbbet kihozta magából, teljesítményével minden bizonnyal számos nagycsapat figyelmét keltette fel.

Meg kell említeni a mezőnyjátékosok közül Dele Allit, akit az angol foci egyik legnagyobb reménységének kiáltottak ki, s ezen a vébén már nem puszta reménységként, hanem sokkal inkább egy szinte teljesen beérett, remek képességekkel megáldott labdarúgóként tekinthetünk rá. Svédország ellen ő lőtte a mindent eldöntő gólt, nem lehet kizárni, hogy ma este is ő lesz a kulcsember az angolok sikerében.

Jordan Henderson BL-döntőt vívott a Liverpoollal idén, s ugyan a finálét elbukta a Real Madrid ellen, azonban így is helyet követelt magának Southgate kezdőjében. A középpályás remek indításokkal tudja kiugratni a csatárokat, de őmaga is képes a labdát a kapuba juttatni. Várhatóan sok kellemetlenséget fog okozni a horvátoknak a mezőnyben és a kapu előtt is.

Jesse Lingard Panama ellen a világbajnokság egyik legszebb gólját szerezte. Azóta ugyan nem rúgott újabbat, de bármikor elsülhet a jobb lába ismét. Harry Maguire, a Leicester City védője a svédek ellen gólt fejelt, 193 centiméterének köszönhetően a horvát hátvédekkel is simán fölveheti a versenyt. Ashley Young, a csapat rangidőse képviseli a rutint az angoloknál. A Manchester United focistája nagyon jól tud bánni a labdával, s remek egyéni villanásokra képes, amelyekkel támadásokat indíthat el.

Az, hogy mely csapat milyen taktikával fog pályára lépni a Luzsnyiki Stadionban, nagy kérdés. Én azt valószínűsítem, hogy a francia-belga meccshez hasonlóan itt sem fognak pokoli módon egymásnak esni a felek, könnyen lehet, hogy nagyon óvatosra veszik a figurát. Nagyon érdekes lesz megfigyelni, hogy a horvátok milyen erőnlétnek örvendenek, hiszen két büntetőpárbajon estek túl, s jóval több megtett út van bennük a világ legnagyobb országában, mint az ellenfélnek.

Az angolok minden valószínűség szerint jobb állapotban vannak, ami előnyükre válhat, amennyiben a horvát védők eleve fáradtan fognak kimenni a zöld gyepre. Persze az is megeshet, hogy a horvátokat a nagy bizonyítási vágy, az első vb-döntő lehetősége keményen hajtani fogja előre. E téren az angolokat sem kell ugyanakkor félteni, mivel 1966 után juthatnának ismét világbajnoki fináléba. Hogy lesz-e történelemírás vagy Harry Kane és társai megőrzik annak esélyét, hogy a Bobby Charlton-féle generáció nyomdokaiba lépjenek vasárnap délután, az ma este, 20 órai kezdettel kiderül.

A kiemelt kép forrása: forbes.com

Hozzászólás