Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Nagyvilág > VAR: Ülj le fiam, egyes!

VAR: Ülj le fiam, egyes!

VIDEÓVAL – Sokan abban bíztak, bíztunk a labdarúgó-világbajnokság kezdete előtt, hogy a tornán idén debütáló Videóbíró-asszisztensi Rendszer (VAR) megoldhatja a bíráskodás legtöbb problémáját, konkrétan a büntetőgyanús szituációk, a leshelyzetek és a kiállítást érő momentumok megítélését. Eleinte úgy tűnt, hogy beválik a rendszer, hiszen a csoportkör első fordulójában alapvetően helyes döntéseket sikerült meghozni segítségével, ráadásul a játékidőből sem vett el sokat az, hogy a főbíró visszanézze a pálya széli monitoron a kérdéses helyzeteket. Ehhez képest a második és a tegnap startolt harmadik fordulóban is több olyan szituáció alakult ki, amikor nagy szerencsétlenkedés ment a VAR használata körül, s ez több esetben téves vagy nehezen magyarázható ítéleteket eredményezett, amelyek csapatok sorsát döntötték el és dönthetik el.

HIRDETÉS

A részleteket lásd ide kattintva!

A Sportudvar többször is hírt adhatott arról, hogy mekkora vita dúlt a Videóbíró-asszisztensi Rendszer, a VAR körül a különböző nemzeti bajnokságokban és a világbajnokság kapcsán is, mivel működése korántsem volt zökkenőmentes, s sok esetben a mérkőzések időtartamának túlzott megnövekedésével járt, ha a bírónak ki kellett szaladnia a pálya szélére, a VAR-monitorhoz.

Az angol bajnokság és az UEFA is nemet mondott a szisztéma bevetésére. A nemzetközi szövetség (FIFA) is csak hosszas tanakodás után adott engedélyt a VAR használatára az oroszországi világbajnokságon. Jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy az angoloknak és az európai szövetség vezetőinek lesz igaza, a FIFA pedig bánhatja, hogy nagy nehezen ugyan, de a rendszer igénybevétele mellett tette le voksát.

Sárga lapot adott a spori Ronaldónak, holott nem is tehette volna

Cristiano Ronaldo könyökkel megütötte az iráni Morteza Puraligandzsit a két csapat tegnap esti meccsén. A paraguayi bíró, Enrique Caceres mégsem állította ki, csupán sárga lapot mutatott fel a sokak által szupersztárnak kikiáltott labdarúgónak.

Pedig hosszasan nézték videón az esetet a moszkvai irányítóközpontban és a szaranszki stadion VAR-monitorán is. A bírói döntés azért is érthetetlen, mert a videózás pont arról szólt, hogy Ronaldo kapjon-e piros lapot, vagy sem.

Nem azt kapott végül, hanem sárgát, holott a szabályzat kimondja, hogy amikor piros lap gyanúja miatt kell a videóbírót bevetni, akkor a pályán közreműködő főbírónak csak kétféle döntésre van lehetősége: felmutatja a piros lapot a szabálytalankodó focistának, vagy továbbot int, mert meglátása szerint nem történt szabálytalanság. A sárga lap szóba sem jöhetne, ilyen köztes megoldás ebben a helyzetben egyszerűen nem létezik. Az eset ezen a linken nézhető vissza.

Bede Ferenc egykori FIFA-játékvezető az Origo hírportálnak azt mondta a történtekről, hogy Ronaldo felelőtlen kézhasználatot valósított meg, de ez nem ért piros lapot: „Cristiano Ronaldo csak át akarta húzni magát az esetnél az iráni játékoson, így maximum felelőtlen kézhasználatról beszélhetünk. Semmiképpen nem volt durva szabálytalanság, nem veszélyeztette az ellenfele testi épségét.”

Bede érthetetlennek nevezte, hogy a videóbíró miért jelzett súlyos, piros lapot érő szabálytalanságot a játékvezető felé, ugyanakkor a sárga lap kiosztását jó döntésnek minősítette.

Caceres sporttárs viselkedése is mély nyomot hagyhatott bennünk. Amikor elindult a VAR-monitor felé, már látszott az arcán, hogy fél, emellett pedig keményen verejtékezett is, amit persze a meleg is előidézhetett, de bennem azt az érzést keltette, hogy rendkívül feszült. Ez utóbbi nem lenne csoda, hiszen sok minden eszébe juthatott. A főnökök állandó intelme, amelyek közül a legtöbbször az hangzott el, hogy ezt a világbajnokságot az olyan sztárok miatt nézik, mint Cristiano Ronaldo. És nem Puraligandzsi miatt.

Persze nem tudhatjuk 100%-ra biztosan, hogy ez fordult meg a fejében, de ez nagyon is benne van a pakliban.

Még az 51. percben történt, hogy Cristiano Ronaldo balról befelé cselezett, majd a tizenhatos vonalán Szaid Ezatolahi oldalról felborította. Enrique Caceres továbbot intett, de egy perccel később rászóltak a fülére, hogy nézze vissza az esetet, majd miután ezt megtette, büntetőt ítélt. Bede Ferenc szerint ezt videóbíró nélkül is be kellett volna fújnia a sporinak, mivel csak négy méterre állt az esettől, de a technika segítségével csak meghozta a jó döntést.

Egy komoly hibát azonban itt is elkövetett: a kihagyott büntetőt újra kellett volna rúgatnia, mivel az iráni kapus előre ugrott a lövés előtt. Ezért sárga lapot is kellett volna adnia neki.

A szaúdi tizenegyes

Az ugyancsak tegnap játszott Szaúd-Arábia – Egyiptom (2-1) mérkőzésen újabb szintet lépett a videobírós szerencsétlenkedés. A bíró nem tudott dönteni, a moszkvai központban ülő sasszeműek sem. Aztán mégis tizenegyes lett a dologból, amit a szaúdi csapat be is lőtt.

A szaúdi Al-Muwallad kapott egy hosszú indítást 1-0-s egyiptomi vezetésnél. Már a büntetőterületen belül járt, de semmit nem akart, mert amikor az egyiptomi Gabr hozzáért, inkább fogta magát, és elesett. A játékvezető először tizenegyest ítélt, majd Moszkvából szóltak neki, hogy várjon, mert a sasszeműek is megnézik az esetet.

Elég hosszan nézegették, mert két és fél perc telt el. Akkor minden bizonnyal szóltak a bírónak, hogy nem tudnak dönteni. Azt javasolták, hogy a bíró menjen ki, és nézze meg maga. Ekkor már 3 perc telt el játék nélkül, mire a meccset vezető Wilmar Pérez kegyeskedett az oldalvonal mellé menni tévézni.

Jól megnézte, mert ezek után befújta a büntetőt.

Ezt már nem tudta védeni az egyiptomiak 45 éves kapusa, El-Hadari, aki pár perccel korábban megfogott egy szaúdi büntetőt.

A végén a szaúdiak 2-1-re nyertek. Ez a videobírós szerencsétlenkedés újabb sötét fejezete a készülék mögött ülő emberek képességeinek – jegyzi meg az Origo.

Amikor a bíró és a videóbírók is vakok…

Vasárnap írtam egy terjedelmes cikket arról, hogy mennyi botrány jellemzi a világbajnokságot. Bizonyos értelemben ennek folytatása eme írás, hiszen már abban az anyagban is szót ejtettem a szombati német-svéd mérkőzésen történtekről.

Kroos a sírból hozta vissza a német reményeket

Mint bizonyára mindenki emlékszik, Jerome Boateng, a címvédő germán együttes játékosa a 12. percben fölborította a gólhelyzetben kitörő Marcus Berg svéd csatárt. Már elsőre is eléggé egyértelműnek tűnt, hogy Boateng gólhelyzetben szabálytalankodott Berggel szemben, ám Szymon Marciniak, a találkozó lengyel játékvezetője nem látott semmit. Ezzel még nem is lenne gond, csakhogy Moszkvában sem látták a történteket. Azt azért nem feltételezem, amit egyes mémeken láthattunk, hogy pornót néztek a meccs alatt az irányítószobában helyet foglaló bírók, de hogy nem a Németország – Svédország mérkőzést követték figyelemmel, az szinte biztos.

Ennél a szituációnál is Bede Ferenc szavait lehet idézni: „Nem lábbal volt szabálytalan Jerome Boateng, a német védő a jobb kezével lökte meg Marcus Berget. Egyértelmű, hogy a videobírónak rá kellett volna szólnia a játékvezetőre, de ez elmaradt. Nyilvánvaló gólhelyzetben történt szabálytalanság. Mivel a németek játékosa kézzel lökte Berget, nemcsak büntetőt kellett volna ítélni, hanem ki is kellett volna állítani a védőt, mivel kézzel nincs esély a labda megjátszására”.

Ehhez képest nem történt semmi. A svédek később így is előnybe kerültek, ám Toni Kroos a 95. percben – amikor Boateng két sárga lapja miatt már nem lehetett a pályán – megfordította a meccset, s a címvédő győzött, amivel jó eséllyel továbbjut a négyesből, miközben a mérkőzésen egy pillanatig sem alárendelt szerepet játszott skandinávok nagy valószínűséggel készülhetnek a hazaútra, hacsak Mexikó ellen nem sikerül sok góllal nyerniük.

… és amikor félnek bevetni a VAR-t

Még az első fordulóban, az 1-1-es döntetlenre végződött Brazília – Svájc meccs után azok voltak a leghangosabbak, akik a videobíró használatát követelik. De videobíró van a világbajnokságon. Látva Svájc egyenlítő gólját, jogos a kérdés: van, de minek?

Nézzük akkor meg Svájc egyenlítő gólját.

Még csak videobíró sem kell nagyon ahhoz, hogy lássuk: a svájci gólszerző szépen ellöki a brazil Mirandát, és úgy fejel a hálóba. Moszkvában a kontrollteremben ülők jelezhettek volna, de nem jeleztek.

A világ azóta is találgat, hogy miért nem? Hiszen ez a játékvezetői hiba sorsdöntő az 1-1-re végződött meccsen, mert kifelé kellett volna szabadrúgást ítélni. Ezt több szakértő is megerősítette.

Bár a FIFA hosszas fogcsikorgatás után bevezette a videobíró intézményét, sokak véleménye az, hogy a képernyők előtt üldögélőknek szépen a fejükbe verték, hogy nem kell minden esetben és mindenáron játékba avatkozni.

A FIFA illetékesei ugyanis pont ettől félnek. Az olasz és a német bajnokságban előfordult már pár komikus eset, ami a videobíró használata miatt történt. A Mainz – Freiburg Bundesliga-meccsen például az öltözőből jöttek vissza lerúgni egy tizenegyest. Egy-egy ilyen szituáció a világbajnokságon sok kínos pillanatot hozhat. Ezért aztán úgy vannak vele, hogy vagy szólnak, vagy nem. A Franciaország – Ausztrália meccsen szóltak.

A Brazília – Svájcon nem. Az ausztrálok azért sírnak, mert a régi szisztéma szerint ők nyertek volna. A brazilok azért sírnak, mert az új szisztémát nem használták, a mexikói bíró meg benézte az esetet.

Amikor a spori jól látja, a VAR viszont nem

Ugyancsak az első fordulóban és ugyancsak az E-csoportban rendezték a Costa Rica – Szerbia összecsapást, amelynek utolsó perceiben érdekes jelenetek zajlottak le.

A szerbek védője, Alekszandar Prijovics hátraütött Costa Rica-i ellenfelének.

„A 93. percben két labdarúgó küzdött egymással a játéktéren, amikor a szerb játékos hátralendítette a karját, és kézfejével eltalálta ellenfele arcát. Mi történik ebben az esetben? A videobíró ekkor informálja a játékvezetőt, és felajánlja megnézésre az esetet, mert a kontrollteremben ülők szerint ez olyan súlyos szabálytalanság, amely után a piros lapot kellett volna elővenni” – mondta Bede Ferenc, aki hozzátette, hogy a játékvezető végül helyesen döntött.

„A videó megtekintése után a szenegáli játékvezető nagyon helyesen csak sárga lappal fegyelmezett, hiszen az ütés nem volt durva, brutális, és nem veszélyeztette az ellenfél testi épségét. Az eset felelőtlen kézhasználat volt, amelyet sárga lappal kellett büntetni. A világbajnokságon ez volt az első olyan eset, amikor a moszkvai kontrollteremből rossz döntésre akarták a játékvezetőt rávenni.”

Azért ez is sokat mondó, hogy még a kontrollteremben ücsörgő játékvezetők sem látnak mindent jól, hiába tucatnyi kamera képét látják egyszerre a monitorokon.

Miért kerül olyanok kezébe a VAR, akik odahaza nem is alkalmazzák azt?

A FIFA nagyon hosszú ideje ragaszkodik a játékvezetők területi-földrajzi elvén történő kijelöléséhez a labdarúgó-világbajnokságokon. Így fordulhat most az elő, hogy miközben Oroszországban nem fúj angol játékvezető, addig egy olyan salvadori igen, aki egy tiszta tizenegyest sem tud befújni. Őt megmentette a videobíró, de volt, akit nem.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség minden földrészről hív játékvezetőket a világbajnokságra. Tudjuk, hogy egy salvadori vagy egy gambiai bíró soha nem vezet olyan hőfokú és színvonalú mérkőzéseket, mint egy angol, német, vagy francia játékvezető. Sőt, egyáltalán nem tudjuk, hogy ezek a bírók milyen meccseket vezetnek.

Az oroszországi vébén szereplő játékvezetők között akad salvadori, zambiai, gambiai, és tahiti sípmester is.

Azt persze túlzás lenne állítani, hogy a videobírót azért vezették be a világbajnokságon, hogy a szerényebb képességű mérkőzésvezetőket húzzák ki a csávából. A salvadori Aguilar például színészóriásokat meghazudtoló műsorszámmal lepte meg a svéd és a koreai csapatot, ám akkor, amikor tényleg döntenie kellett volna, nagyvonalúan továbbot intett.

Aguilart ezúttal kirántotta a csávából a Moszkvában üldögélő ellenőrcsoport. Mintegy húsz másodperc kellett ahhoz, hogy a VAR-teremben a videózás befejeződjön és valaki végre Aguilar fülére szóljon, hogy állítsa meg a játékot, mert ez tizenegyes.

Mindez egy dolgot vet fel, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Az első, hogy a koreai csapat gyors támadást vezetett, szinte már lövőhelyzetbe került. Mi történt volna akkor, ha a gyors támadás góllal végződik?

Ilyen esetben a gólt vissza kellett volna vonni, s tizenegyest kellett volna ítélni a svédeknek. “Ez az a szituáció, amelytől a FIFA a legjobban fél. Hogy egy meg nem adott tizenegyes visszanézése alatt a másik csapat betalál, a gólt pedig vissza kell vonni. A világbajnokságon ilyen még nem volt, de az olasz bajnokságban igen” – nyilatkozta Bede Ferenc ugyancsak az Origonak.

A már említett Brazília-Svájc (1-1) mérkőzést a mexikói César Arturo Ramos vezette. Mexikó focikultúrája jóval magasabb, mint akár Gambiáé, akár Salvadoré. Ramosnak azonban nem segítettek Moszkvából. Mint föntebb írtam, a svájciak egyenlítő gólja szabálytalan körülmények között született, nem lehet elégszer megtekinteni.

A gambiai Gassama kapta a Peru-Dánia mérkőzést, amelyen szintén igénybe kellett venni a videobírót. Itt a 44. percben Yussuf Poulsen elhúzta Christian Cueva lábát, de a bíró nem ítélt büntetőt. Itt is ment tovább a játék, ám néhány passz után a játékvezetőnek szóltak a videobírók, és miután visszanézte az esetet, büntetőt ítélt.

Őt is a moszkvai kontrollemberek mentették meg. Hogy miért kell a vb-re gambiai játékvezetőt vinni, jó kérdés.

Miközben a Premier League-ben kizárólag profi játékvezetők sípolnak, addig a világ legnagyobb jelentőségű labdarúgótornájára – kis túlzással – azt hívnak meg meccset vezetni, aki éppen eszükbe jut.

A világbajnokság kezdete előtt a sportággal foglalkozó újságírók, szurkolók szinte valamennyien úgy vélekedtek, hogy a videobíró bevezetése jót tesz a sportágnak, és a világbajnokságon is óriási szükség lesz rá. Ez igaz.

A baj nem a gép működésével, hanem a mögé ültetett emberekkel van.

A kiemelt kép forrása: dpa/AFP/Andreas Gebert

Top
%d bloggers like this: