Egy szerdán megjelent, de még 2016-ban készített független tanulmány azt állítja, hogy a kisebb tenisztornákon jelentős a korrupció mértéke. A sportágban évek, évtizedek óta problémát jelentenek a fogadási csalások, ráadásul a tanulmányra reagálva megszólalt egy, a nevének elhallgatását kérő játékos és egy, mindössze a keresztnevét felfedő mérkőzésvezető a francia Le Parisien napilapban. Mindketten arról beszéltek, hogy nagyon nehéz harcolni a korrupció ellen a teniszben, mivel nagy a megfélemlítés és sokan hajlandóak bekapcsolódni a fogadásokba, hogy ezzel (illegálisan) sok pénzt keressenek.
HIRDETÉS
A részleteket lásd ide kattintva!
Bár a fogadási csalások már évek óta fejtörést okoznak a tenisz vezetőinek, de most egy olyan tanulmány látott napvilágot, amely fölrobbanthatja a bombát a sportágban. Egy, a teniszt irányító nemzetközi szervezetek által megrendelt független tanulmány ugyanis arra a szomorú megállapításra jutott, hogy az elcsalt meccsek valóságos “tsunamija” jellemzi az alacsonyabb szintű tornákat. Az Egység a Tenisz Integritásáért (TIU) elnevezésű szervezet által elkészített vizsgálatból kiderül az is, hogy a sportág minden szintje érintett a fogadási csalásokban, így az ATP-versenyek is. A leginkább azonban az utánpótláskorú játékosok számára meghirdetett Future-tornák és a tenisz második vonalának tekinthető Challenge-viadalok fertőződtek.
2016-ban készült a jelentés
A szóban forgó vizsgálati anyagot még 2016-ban készítették el, miután a korrupció gyanúja merült fel az Ausztrál Open vegyes páros-tornája kapcsán. Történt ugyanis, hogy rendkívül sok fogadás érkezett a spanyol Lara Arruabarrena-David Marrero páros vereségére az Andrea Hlavackova-Lukasz Kubot cseh-lengyel kettőssel szemben. Egyből feltűnt az illetékeseknek is a dolog, mivel eléggé szokatlan, hogy egy vegyes páros-találkozóra ennyire sok fogadás érkezzen, mint akkor erre a mérkőzésre. Végül sokan örülhettek pénznek, mivel a spanyol páros 6-3, 6-0-ra elvesztette a mérkőzést, igaz, ebben David Marrero sérülése is szerepet játszott, már ha valóban megsérült, s nem színlelt.
Akkoriban a BBC és a BuzzFeed is megszellőztette, hogy a 2000-es években a világranglista első ötven helyezettjéből tizenhatot idéztek be a tenisz fegyelmi bizottsága elé elcsalt mérkőzések gyanúja miatt. Minden érintett játékosnak, köztük Grand Slam-bajnokoknak is engedélyezték karrierjük folytatását, vagyis szankciót senki sem kapott.
“Az integritás problémái sokkal nagyobbak akkor, amikor egy verseny pénzdíja kicsinek számít, ezáltal a játékosok sem tudnak komolyabb mértékben gazdagodni. Azonban a közérdek és a figyelem jóval nagyobb egy kisebb torna összdíjazásánál, ami frusztrálólag hathat a játékosokra” – áll a jelentésben. Valójában a legtöbb teniszezőnek azért is küzdenie kell, hogy elegendő pénze legyen a versenyekkel járó költségekre, s egy ilyen helyzetben sokkal fontosabbnak bizonyulhat számukra a tisztességtelen fogadóktól érkező “vesztegetés”, mint a pénzdíj, amelyet nyernek egy tornán, ha egyáltalán nyernek. Másrészt az interneten zajló fogadások elterjedése megkönnyíti a kevésbé jelentős tornákon egy-egy mérkőzés reflektorfénybe kerülését a tippelők körében oly módon, hogy közben a közvélemény semennyivel sem figyel oda jobban ezekre a meccsekre, vagyis könnyedén össze lehet hozni egy bundázást anélkül, hogy nagy lenne a lebukás veszélye.
Sok országban nem lehet fogadni akármilyen sporteseményre, mivel azt, hogy mire lehet fogadásokat kötni, arról az adott állam szerencsejáték-felügyelete dönt. Más országokban viszont ez nem így működik, ott mindenre, így a kis figyelmet kapó teniszversenyekre is szabadon lehet rakni a tétet.
Nincs csodaszer a fogadási csalások visszaszorítására
Az adatok lesújtóak. A TIU egyik vizsgálója szerint “százas nagyságrendű az olyan Future-szintű egyéni vagy páros mérkőzések száma, amelyeket nem tisztességes körülmények között játszottak le. Ahogy haladunk fölfele a ranglistán, egyre kevesebb a csalás”. A szervezet 3200 játékos körében végzett felmérést, amiben a válaszadók 15%-a úgy felelt, hogy ismer olyan teniszezőket, akik elcsalják mérkőzéseiket.
A fogadási csalások elleni küzdelemről a jelentés azt írja, hogy “nincs semmilyen egyszerű megoldás” sem a problémára, ugyanakkor arra buzdította a tenisz irányító szervezeteit, hogy “kezeljék és korlátozzák a fogadási piacokat, fejlesszék a megelőző rendszereket, s tegyék lehetővé, hogy a csalásokat akkor lehessen kiszűrni, amikor azok történnek”.
A vizsgálat nyilvánosságra kerülése után pedig nem sokat kellett várni az első reakciókra. A Le Parisien francia napilap pénteki számában egy tapasztalt játékos és egy mérkőzésvezető (székbíró) vallottak a teniszben uralkodó korrupcióról. Mindketten azt hangoztatták, hogy nagyon nehéz küzdeni a csalások ellen. “Mindenki tudja, de senki sem fogja nyilvánvalóan elítélni ezeket a történéseket, mivel tart a megfélemlítéstől” – mondta a neve elhallgatását kérő 37 éves játékos, majd hozzátette: “Három-négy évvel ezelőtt volt egy második vonalba tartozó verseny, ahol jelentős volt a színlelés a mérkőzéseken és tudni lehetett, hogy nem kevés játékos volt érintett benne, ugyanakkor az is nyilvánvaló volt, hogy nem is mindenki, mint ahogy azt gyakran olvashatjuk”.
A szerény összdíjazású versenyek meglétét vitatva hangsúlyozta a szövetség tehetetlenségét és azt, hogy a fiatal játékosok könnyű prédát jelentenek a csalások számára, hiszen őket könnyebb rávenni a mérkőzések manipulálására, mint a tapasztaltabbakat. “Nagy a kísértés azok számára, akik gyengén teljesítenek és ebből fakadóan több pénzt költenek el, mint amennyit nyernek” – zárta mondandóját a játékos.
A bírókat nem szokták fegyverrel kényszeríteni
A teniszezők nincsenek egyedül. A mérkőzésvezetőket és a vonalbírókat ugyanúgy igyekeznek beszervezni a fogadási maffia tagjai akár több mérkőzés elcsalásába is. Egy Gérard nevezetű székbíró azt vallotta a Le Parisiennek, hogy harminc év karrier áll mögötte, s közel 200 Future-tornán vezetett már találkozókat, de pontosan emlékszik egy konkrét esetre, amikor csalás történt: “Egy fiatal játékos eljött hozzám, miután egy magánszemély megkérte, hogy tegye fel a pénzét fogadásra. A tényeket jelentettem a rendőrségnek, a korrumpált játékost pedig kizárták a tornáról”.
A mérkőzésvezető elmondta, olykor volt, hogy néhány kollégája nem hasonlóképpen cselekedett a tapasztalat hiánya vagy pedig a félelem miatt. “Egy fiatal bíróval szemben finomabb módszereket alkalmaznak. Biztos, hogy nem fegyverrel kényszerítik őket” – ismerte el Gérard. Léteznek törvények és szankciók, de azok kevésnek bizonyultak. Csak olyan játékost lehet megbüntetni, aki egyértelműen arra törekszik, hogy kikapjon vagy egyszerűen hiányzik belőle a küzdőszellem. Akit ilyesmin érnek, azt pénzbírsággal és eltiltással is szankcionálhatják.
A kiemelt kép forrása: GONZALO FUENTES/Action Images/Panoramic